Parlament: elfogadták az újabb megszorító csomagot

Elfogadták az újabb megszorító csomagot. A kormánytöbbség úgy döntött: nő a pénzügyi tranzakciós illeték. Eddig 0,3 százalék volt az illeték mértéke, ez augusztustól 0,6 lesz, és megszűnik a 6000 forintos felső limit is. A számlák közti utalásnál a 0,2 százalékos mérték 0,3-ra nő. A 6000 forintos korlát itt megmarad.

A távközlési adó is módosul: 2 forintról 3 forintra nő a céges vállalkozásokat terhelő adó, a felső korlát 2500-ról 5000 forintra nő. A bányajáradék 12-ről 16 százalékosra nő. Az egészségügyi hozzájárulás 6 százalékos lesz a kamatokra vonatkozó tőkejövedelmek esetében.

Megszavazták a tegnap benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot is. Ebből kiderül: a kormány az önkormányzati adósság átvállalásakor kivetett 7 százalékos különadóról lemondott, helyette inkább a tranzakciós illeték utólagos felemelését választotta. A befizetendő összeg meghaladja a bankok első negyedévi nyereségét.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett zárószavazás előtti módosító szerint célja az, hogy „a pénzforgalmi szolgáltatók (a kincstár kivételével) – annak érdekében, hogy eredeti vállalásuknak megfelelően járuljanak hozzá a tranzakciós illetékfizetési kötelezettségükhöz – tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezettek a 2013-as évben”. A pótbefizetés a január-áprilisi időszakban fizetett tranzakciós illeték 208 százaléka, a számítások szerint mintegy 75 milliárd forint lesz.

"Kétségtelen, van olyan bank, ami ezt az illetéket áthárítja, van olyan, ami nem" - kommentálta Varga Mihály a kritikákat a záróvitában. Az MSZP-s Lamperth Mónikának válaszolva még hozzátette: "tehát, képviselő asszony, ha önt zavarja, hogy a bankja áthárítja önre az illetéket, körbe kell néznie”.

Elfogadta a takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatot is. A kormány korábban jelezte: az újjászervezésre 100 milliárd forintot biztosítanak. Az átalakítással a kormány vélhetően tovább növeli befolyását a szektorban, amellyel a célja a hitelezés felpörgetése lehet. A fejlesztési miniszter feladata lett, hogy az állami vagyon értékesítése terhére biztosítsa az összeget. Erről hamar elkészült a javaslat, a hét eleji bejelentés után ma már el is fogadták.

A törvény rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, azt elvileg a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha a pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. A törvény értelmében létrejövő takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat már jelenleg is ellátó Takarékbank, a másik az újonnan létrejövő, a prudenciális szabályozással, intézményvédelemmel és szavatolótőke-szolgáltatással foglalkozó integrációs szervezet.

Szavaztak a hulladékgazdálkodási törvényről is. A kormányzati indoklás szerint a törvény célja, hogy az Európai Unió hulladékgazdálkodási prioritásaihoz igazodva, az új alapokon felépülő hulladékgazdálkodás koncepciójába illeszkedve olyan közszolgáltatási rendszer létrehozásában működjön közre, amely lehetővé teszi, hogy a közszolgáltató kiválasztásánál "az eddig uralkodó gazdasági szempont mellett a szolgáltatás biztonsága és a szolgáltatás minősége hangsúlyos értékelési szemponttá váljon". A szép megfogalmazás mögött az áll, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami irányítás alá kerül, és csak olyan cég végezheti, amely legalább 51 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonú.

Az egyetlen olyan törvény, aminél nem jutottak el a zárószavazásig ma délelőtt, a szociális temetkezésről szóló javaslat volt. Az ellenzéki javaslatokat egytől egyig elutasították, a kormánypártiak pedig jelentős változást nem hoznak az eredeti tervekhez képest, a legtöbb csupán jogilag pontosítja a megfogalmazást.