Parlament: új törvény az ingatlanok kisajátításáért

Babák Mihály (Fidesz) előterjesztői expozéjában ismertette: három kérdéskörben rendezi a javaslat a szabályozást az aktuális elvárásokhoz. Elsőként egy ingatlanhatóságot, felügyeleti szervet hozna létre a gazdasági társaságok üzletszerű ingatlanközvetítésére, bérbeadására és mindezt csak nyilvántartásba vett gazdasági társaságok végezhetnék. A társasházakról szóló törvény módosítása a jogbiztonságot szolgálja - szavai szerint  azzal, hogy az üzletszerű társasházkezelő cégeket is nyilvántartásba vennék és ellenőrizni lehetne azokat. A kisajátításról szóló törvény módosítása kapcsán Babák hangsúlyozta: szeretné, ha az Országgyűlés értené az előterjesztői szándékot, amely a tulajdonos jogi védettsége mellett a közérdek megjelenését is lehetővé tenné. Leszögezte: a hatósági kontroll, a kisajátítás előzetes vizsgálata mindkét fél számára biztosítja a folyamat biztonságát. Végül a javaslat kiterjeszti az Erzsébet-program kereteit is.

Dióssi Csaba (Fidesz) felszólalásában a MTESZ-székház kapcsán ismertette: a zavaros tulajdonosi háttér miatt jelentős csúszás történt az állami beruházás során és ez komoly károkat okozott az államnak. Leszögezte: a kisajátítási eljárás eddig sem volt és ezután sem lesz feltétel nélküli és önkényes eljárás, az alkotmányos garanciák ezután is fennállnak majd. Szerinte ezek alapján egyértelmű, hogy megalapozatlanok az ellenzék gyanakvásai.

Kovács Tibor (MSZP) azt mondta, hogy a kisajátítási törvény ilyen típusú módosítása nem felel meg a jogbiztonság elvének. Az eljárás is abszurd elemeket tartalmaz, mert az új tulajdonos rögtön használatba veheti az épületet, de azt nem vették figyelembe, hogy mi történik, ha a bíróság évekkel később az előző tulajnak ad igazat - közölte.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) visszásnak nevezte, hogy a Ház két egymást követő napirendben módosítja ugyanazt a törvényt. A politikus azt is kijelentette, hogy gyakran még az önkormányzatok is olyan ingatlan-értékbecslést végeztetnek, amelyeknek mélyen a piaci érték alattiak. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért az igazságügyi ingatlanbecslők felkérése segíthet a problémán. Azt kérdezte, miért nem terjesztik ki a törvényt a Balettintézet Andrássy úti épületére.

Szilágyi György (Jobbik) az Erzsébet-programra vonatkozó rendelkezések kapcsán azt kérdezte, mit jelent a szövegcserés módosítás, miszerint "a gyermekek" szövegrész helyére "az azon szociális rászorulók, különösen a gyermekek" kerül. Ez azt jelenti, hogy a felnőttekre is kiterjesztik a szociális üdültetést? - tudakolta, hozzátéve, hogy ha így van, az támogatandó.

Szél Bernadett (független) szerint ebben a törvényjavaslatban is felsejlik a mutyi az 500 milliárdos piaccal rendelkező Erzsébet-utalvány miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Fővárosi Törvényszék elsőfokú döntése szerint az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatos gazdálkodási adatokat nyilvánosságra kell hozni. A kormánypárti képviselők pár nappal a döntés után nyújtották be a javaslatot, amely törölné a törvényből azt a rendelkezést, amely lehetővé tenné ezt - mondta.

Előterjesztői zárszavában Babák Mihály azt mondta, azért nyújtották be a javaslatot, mert bizonyos törvények elavultak. Hegedűs Lorántnénak címezve hozzátette: ki mondta, hogy nem lehet használni a kisajátítást a Balettintézet esetében?

Garanciák, például cserelakás biztosításának lehetősége járhat a jövőben azoknak a bérlőknek, akik olyan ingatlanban laknak, amely korábban állami tulajdonban állt, ám azt az állam ingyenesen átadta egy szervezetnek.

Nagy Gábor Tamás (Fidesz) frakcióvezetőjével, Rogán Antallal közösen kezdeményezte a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok módosítását. A képviselő vitaindítójában közölte: az állam közfeladatot ellátó szervezeteknek adhat át ingyenesen ingatlanokat, olyanokat is, amelyben határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezők laknak. Fontos, hogy a lakók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azokhoz képest, akik önkormányzati lakásokban élnek - hangsúlyozta.

Talabér Márta (Fidesz) fontosnak tartotta ezen bérlők jogainak védelmét, amelyre a lakástörvény eddig nem tért ki - mondta.

A jobbikos Vágó Sebestyén szerint aggályokat vet fel, ha egy előterjesztést Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nyújt be, mindez felveti a gyanút, hogy a megfogalmazottól eltérő szempontokat és érdekeket szolgál a javaslat. Hozzátette: számos kérdés szorul pontosításra, a többi közt az, milyen ingatlanokat érinthet a javaslat, vagy az, milyen csereingatlant köteles felajánlani az érintett szervezet.

Üzenet 2008-ba

Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről és az ezzel kapcsolatos politikai nyilatkozat elfogadásáról szóló javaslatok általános vitájával kezdődött a keddi ülésnap. Németh Zsolt külügyi államtitkár expozéjában emlékeztetett: aía Lisszaboni Szerződést csak 2009 októberében, a második népszavazáson támogatta Írország. A korábban, a 2008-as elutasító népszavazás után megírt jegyzőkönyvet azonban szintén minden tagállamnak el kell fogadnia. Ezt a célt szolgálja a mostani előterjesztés - mondta az államtitkár.

Ismertette: a jegyzőkönyv kimondja, hogy nem sérülnek Írország adózási, családjogi, biztonságpolitikai elvei. Németh hangsúlyozta: a jegyzőkönyvben foglalt elveket osztja a magyar kormány is, ezért kérte a javaslat támogatását, illetve ezért készített egy politikai nyilatkozatot is, amelyben támogatásáról biztosítja az elveket és Írországot.

Csóti György, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: a jegyzőkönyv elfogadása alkalmat ad arra, hogy a magyar alaptörvényben is rögzített elveket egy politikai nyilatkozatban erősítse meg a magyar Országgyűlés. A Fidesz egyébként elismerését fejezi ki Írország felé a fenti elvekért történt határozott kiállásért.

Harangozó Gábor, az MSZP szónoka szerint a nemzetközi együttműködés iránti elkötelezettség érzésére telepszik rá egy "politikai maszlag, ami újabb állampárti kísérlet az igazság elfedésére". A szocialista politikus szerint a kormánynak azt a példát kellett volna ellesnie Írországtól és annak alkotmányából, hogy az alaptörvényt csak szükséges esetben és mindig népszavazást követően lehet módosítani. Úgy vélte: "végtelenül hamis a demokrácia leépítésében az ír példára hivatkozni". Szerinte a kormány "egy 2009-as példa mögé bújva próbálja igazolni magát, próbálja bizonygatni, hogy mindenki félreértelmezi az alaptörvényt".

Firtl Mátyás (KDNP) szerint az indítvány jelentőségét jelzi, hogy európai ügyekben politikai nyilatkozatot utoljára 2004-ben fogadott el a Ház. Hozzátette: annak elfogadásával nemcsak szolidaritását fejezi ki az ország az ír nép iránt, hanem az alaptörvényben foglalt értékeket is megerősíti vele a Ház. Fontos elvnek nevezte, hogy az unió tiszteletben tartja az államok szerződések előtti egyenlőségét. Abban vagyunk érdekeltek, hogy az unió erős és egységesebb legyen és fennmaradjon a szolidaritás - hangsúlyozta.

Staudt Gábor (Jobbik) emlékeztetett a Lisszaboni Szerződés által az írekben keltett aggályokra. A szerződés előbb megbukott a népszavazáson, majd sok tekintetben látszat-, illetve érdemi intézkedésekkel ígértek kedvezményeket számukra - mondta. A politikai nyilatkozattal kapcsolatban azt mondta: úgy próbálják feltüntetni, mintha a kedvezmények komoly jelentőséggel bírnának. Szerinte a kormánynak is ki kellene vívnia bizonyos kedvezményeket, például a termőfölddel kapcsolatban. Közölte: a kormánytól azt akarja látni, hogy az írekhez hasonlóan képviselje a magyar érdekeket.