"Egy politikai állásfoglalásra politikai állásfoglalás a válasz. Ezért van szükség erre a határozatra." Martonyi János e szavainál kevés higgadtabb mondatot lehetett hallani ma a Parlamentben, ahol ma este arról tárgyaltak, megdorgálják-e az EU-t és intézményeit a Tavares-jelentés miatt. "Az Európai Parlament alapvetően baloldali többsége ítéletet mondott Magyarországról" - vezette fel az esti vitát Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető. Sem őt, sem a legtöbb más hozzászólót nem zavarta az a tény, hogy az EP legnagyobb frakciója az Európai Néppárté, amelynek tagja a Fidesz is. Az Európai Parlament döntésével megsértette Magyarország szuverenitását - mondta Rogán a vitaindítójában.
Szijjártó Péter volt az első fideszes felszólaló, aki nem maradt meg az általános sablonmondatoknál, hanem tételesen ki is tért a kritika részleteire. Mint mondta, nem igaz az, hogy az új magyar alkotmányt 35 nap alatt rakták össze, hiszen majdnem egy éven át tartottak az egyeztetések, ráadásul a régi alaptörvény preambulumában is ideiglenes alkotmányról volt szó. A jogállamot nem akarja lebontani senki sem Magyarországon, azt pedig nemzetközi szervezetek is elismerték, minden esély megvan arra, hogy tiszta választás lesz 2014-ben - sorolta. A kampányfinanszírozást is érte kritika, de kormánynak az a célja, hogy a gazdasági érdekcsoportok ne befolyásolhassák a választásokat - mondta.
Az EU nem lépte túl a hatáskörét, ugyanis nem állapított meg követelményeket - kezdte felszólalását Kovács László (MSZP). A volt külügyminiszter arról beszélt: a Tavares-jelentés nem a magyar embereket vagy Magyarországot ítéli el, hanem a kormányt bírálja. Ráadásul, mint mondta, a számokból egyértelműen látszik, néppártiak is tartózkodtak vagy nem szavaztak szép számmal. Az sem igaz, hogy az EP új intézményt vezetne be, mert egyetlen ajánlásról volt szó, és az sem új intézmény bevezetése - folytatta.
Hargitai János (KDNP) úgy reagált erre: az MSZP-nek érvei nincsenek, a magyar parlamentben pedig kevesen vannak, ezért arra a színtérre vitték a vitát, ahol létszámfölényük van. Ezzel az EU válik nevetségessé, ez az igazán tragikus ebben - figyelmeztetett. "Hányan jósolják, hogy az EU-nak vége lesz, hogy az euró összeomlik, nagy koponyák! Én nem tartozom közéjük, mert nem tartom magam koponyának, és mert nem szurkolok az EU összeomlásáért" - mondta. Szerinte a Tavares-jelentéshez hasonló határozatok a Jobbiknak és a Jobbik mögött lévő gondolkodásnak ágyaznak meg, ebben pedig az MSZP a hibás.
Felejtsük el azt a fogalmat, hogy európai demokrácia - lepte meg a hallgatóságot a jobbikos Staudt Gábor. Szerinte fölösleges is arról beszélni, hogy megsértették-e az EU alapértékeit, mert ilyenek nincsenek is.
Farkas Flórián (Fidesz) arról beszélt, hogy tévesek azok a magállapításai a jelentésnek, amely szerint Magyarországon elnyomnák a cigányokat - ezt a véleményét az EU intézményeinek is át fogja adni ígérete szerint. A függetlenek közt ülő, DK-s Molnár Csaba pedig azt mondta: Orbán Viktor szélsőséges önimádatában saját személyét Magyarországgal azonosítja. Egy középső csoportos óvodás szellemi szintjén lévő vitában veszünk részt, csak mert a vezérük arra kéri önöket - fordult a fideszesek felé. Pálffy István (KDNP) úgy fogalmazott: “semmiféleképp nem szeretnénk egy olyan Európai Uniót, ami a demokrácia uniója, vagyis egyfajta diktatórikus unió.”
Orbán Viktor és kormánya akkora sallert kapott Európától, amit kormány és miniszterelnök még nem kapott soha - mondta az MSZP-s Bárándy Gergely. A helyes hozzáállás az volna, hogy a kormány tekintse át a Tavares-jelentés kritikáit, és nem szolgai módon átvéve a kritikákat és a javaslatokat, de higgadt fejjel átgondolja, ne elmarasztalja, aki a kritikát megfogalmazza - folytatta. A fideszes Hörcsik Richárd szerint az EU működésének alapja a hatáskörök átruházásának elve, valamint a tagállamok egyenlőségének elve, ezeket pedig most megsértették. Az MSZP-ből Szabó Vilmos úgy reagált: olyan összeesküvés-elméletek terjengenek a jobboldalon, hogy már csak az ürgebőrbe varrt üzenetek megjelenésére várunk. Soltész Miklós államtitkár ezutáni felszólalásában kitért az őszödi beszédre, a 23 millió románozásra, de a végére már odáig is eljutott, hogy a Horn-kormány miatt kell most a kormánynak a vitatott lépéseit megtennie. Az MSZP-s Harangozó Gábor sem akart lemaradni az ellenfél kétes ügyeinek sorolásában, ő Handó Tünde kinevezésén és a kétharmaddal visszaélésen át jutott el a trafikbotrányig. A fideszes Varga István pedig azt mondta: “igen, mi ezer évig a saját vérünkkel védtük a kereszténységet, védtük Európát, és ezt kapjuk érte.” A Fidesz szemmel láthatólag nem képes megbirkózni azzal a problémával, hogy fölfogja, Magyarország egy közösség tagja, nincs ők és mi, hanem mi vagyunk, és ezen belül lehet érvényesíteni az érdekeinket - reagált Szanyi Tibor (MSZP), mire Hargitai János csak annyit mondott: stílusában Szanyi épp beférne az EP-be.
A vita lezárásaként Gulyás Gergely úgy összegzett: a Tavares-jelentés a közösségi jogot megsérti, mert az EP-nek nem lenne lehetősége olyan területet vizsgálni, amit az Európai Bizottságnak nincs. Ahhoz, hogy Magyarországon belül mi történik, semmi köze az Európai Parlamentnek szerinte.
Holnap már meg is szavazzák a javaslatot. A kommunikáció iránya egyértelmű - azt magyaráznák el, hogy az EU azt a magyar népet támadja, amely mi mindent tett a kommunizmus ellen. A kormányt pedig csak azért érte bírálat, mert csökkentette a rezsit. „Ez sértheti több európai nagyvállalat érdekeit, akik monopol helyzetük révén hosszú éveken át extraprofitot termeltek Magyarországon. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament ezeknek a nagyvállalatoknak az érdekében próbál nyomást gyakorolni hazánkra" – áll szó szerint az indítványban, amelyet Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté fideszes képviselők jegyeznek.
Ez lehet a kormánytöbbség szubjektív véleménye - sokkal problémásabb lehet a nemzetközi diplomáciában a határozati javaslatnak az a része, amely tényszerűen nem igaz. "Az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga" - írják a tervezetben, miközben az EP-nek joga van a Tavares-jelentéshez hasonló szöveget megszavazni. Az EP szerintük "önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását." Ebben ismét csak az a hiba, hogy semmilyen intézményt nem alkottak, és nem állapítottak meg követelményeket sem. Felmerült az a lehetőség, hogy ugyanúgy vizsgálják a demokratikus alapértékek tiszteletben tartását (az úgynevezett koppenhágai kritériumokat) minden EU-tagnál, ahogy azt a tagjelöltek esetében teszik, ám az erről szóló indítványt az uniós jogrend szerint nem az EP, hanem az Európai Bizottság nyújthatja majd be.
Tételesen megcáfoltuk a jelentés alaptalan állításait és valótlan vádjait - mondta napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor. "Nem mintha nem ismertem volna az Európai Parlament összetételét" - mondta, azzal az apró szépséghibával, hogy az EP-ben az a Néppárt adja a többséget, amelynek a Fidesz is tagja.
Az elfogadott javaslat figyelmen kívül hagyja az Európai Parlament hatáskörét és a tagállamok, és az EU közti egyensúlyt. Jogellenesen vezet be új intézményeket és követeléseket - mondta Orbán, nem sokat törődve azzal, hogy az EU és az EP nem vezetett be semmilyen új intézményt vagy követelést.
Átléptek egy határt, az EP semmibe vette az unió alapszerződését - mondta a miniszterelnök. Régóta tudjuk szerinte azt is, hogy üzleti lobbiérdekek húzódnak meg a támadások mögött. Fölfoghatatlan, hogy magyar képviselők azokat erősítik, akik el akarják venni a magyarok pénzét - tette hozzá.
Miniszterelnök úr, bármilyen fura ez ön számára, ön nem egyenlő a magyar néppel - reagált Mesterházy Attila. Amit kritika alá vontak, az a kormányzás, és a kétharmados többségével visszaélő kormánypárt, nem a magyarok - fogalmazott az MSZP elnöke. Emlékeztetett arra is, hogy annak idején még ellenzékből Orbán Viktor ítéltette el Magyarországot és kérte a EU-tól, hogy vonják meg az uniós forrásokat az országtól. Az MSZP határozott kiállásának eredménye az, hogy kimaradt a Tavares-jelentésből a szankciók kérése az ország ellen. A magyar fejlesztési források 97 százaléka más EU-s országokból származik, ilyenkor nem mondják, hogy senki ne avatkozzon be - tette fel a kérdést. El kéne dönteni, Ausztria vagy Azerbajdzsán a példa - mondta Mesterházy, aki szerint valóban létezik üzleti érdek: Simicska Lajos érdeke.
Vona Gábor (Jobbik) arról értekezett, hogy az EU semmibe veszi Magyarországot, ezért népszavazást kell tartani a tagságról, a KDNP-s Harrach Péter pedig a régi európai értékekről beszélt, lisszaboni helyett libanoni szerződést emlegetve. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető azt mondta: gazdasági alapú támadás folyik az ország ellen.
Visszavettük a franciáktól a vízművet, a németektől a gáztározót, az oroszoktól a Molt, az angoloktól meg a Fradit - reagált Orbán arra a felvetésre, hogy milyen irányba halad a magyar gazdaság. A magyar földet megvédtük - mondta a földtörvényről. Az EU fontos intézményeiben támadják a magyarokat - mondta Orbán, az többször is szót ejtve a Miniszterelnökök Tanácsáról, amilyen szervezet egyébként nem létezik.
Az eredeti napirendi terv szerint igencsak unalmas ülés lett volna ma, egyetlen szavazással arról, hogy marad még két hét átrajzolni a választókörzetek határait - ám mivel teljesen átírták a napirendet, nem kell attól tartani, hogy ne lennének események.
Kicsúsztak a határidőből, meghosszabbították
Ma egyetlen törvényt szavaztak meg: a képviselők felhatalmazták saját magukat, hogy június 30-a helyett július 15-ig módosíthassák a 2014-es választás választókörzeteinek határait. A javaslatra azért volt szükség, mert már a Parlament előtt van egy fideszes javaslat a körzethatárok módosításáról, azonban az eredeti határidőt nem voltak képesek tartani.
Az állam választhatná ki a hulladékkezelőt
Bevezetné a kormány az ideiglenes és a szükségellátás gyakorlatát a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban, valamint illetékmentessé tenné azt a hatósági eljárást, amelynek révén a mezőgazdasági termelő mentességet kaphat az útdíjfizetés alól - erről is késő este tartották meg az összevont általános és részletes vitát.
Jelenleg nincs arra az esetre szabályozás, ha egy településen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átmenetileg szünetel. Ilyen esetben az illetékes állami szerv a szolgáltatás ideiglenes ellátására kijelölne egyet a hulladékgazdálkodási engedéllyel, illetve hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező szolgáltatók közül. A döntés azonnal végrehajtható, a kijelölés legfeljebb 9 hónapos időtartamra szólhatna, egyszeri, legfeljebb 3 hónapos meghosszabbíthatósággal.
Az este utolsó napirendi pontja a Magyarország és Kína közti kulturális együttműködésről szóló törvényjavaslat vitája volt, már éjszakába nyúlva. A törvényt ma nyújtották be, és máris átnyomják a Parlamenten sürgős tárgyalásban. A rövid javaslat arra ad lehetőséget, hogy megnyíljon a Pekingi Magyar Intézet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.