Kiszorulóban a kiscsoportos képzés a felsőoktatásban

„A végzett hallgatók 25 százaléka egy hónapon belül, 62 százalékuk pedig egy és három hónap között talál magának állást, sőt a hallgatók felének már gyakorlati helyén állást ajánlanak." – áll a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) Karrier Centrumának felmérésben. Az el nem helyezkedett diplomások mintegy hat százaléka része továbbtanul. Az abszolutórium megszerzése után elhelyezkedők 44 százaléka álláshirdetés útján, 23 százaléka személyes ismeretség, 7 százaléka pedig korábbi munkakapcsolat révén jutott az álláshoz. A megkérdezettek 61,3 százaléka szerint munkájukhoz akár a saját, akár az ahhoz kapcsolódó szakterületen végzett tanulmányok is megfelelőek voltak.

A választ adó végzett hallgatók 40,1 százaléka jelezte, hogy volt már munkanélküli az abszolutórium megszerzése óta. A kommunikációs végzettségűek 47,9 százaléka, a turizmus-vendéglátást végzők 40,4 százaléka, gazdálkodási szakokon végzettek 27,1 százaléka számolt be erről.

„A jó elhelyezkedési adatok többek között annak is köszönhetőek, hogy már a főiskola létrejöttekor és azóta is rendszeresen megkérdezzük a munkáltatókat arról, hogy milyen hallgatókat szeretnének alkalmazni és erre épült az oktatásunk" – mondta lapunknak a BKF Karrier Centrumának vezetője. Major Szilvia elmondta, hogy elsősorban multinacionális cégeket kerestek meg, de a kkv-szektorral is megkérdeztek arról, hogy milyen az ideális pályakezdő. Kiemelte, hogy gyakorlatra csak szigorúan ellenőrzött cégekhez küldik a hallgatókat, hogy olyan munkát végezzenek, amiből tényleg profitálhatnak majd. A válság előtt gyakornokaik 65 százalékát a cégek alkalmazták, jelenleg minden másodiknak kínálnak munkát. Major Szilvia elmondta, hogy jelenleg a vendéglátásban tudnak a legsikeresebben elhelyezkedni a hallgatóik, nemcsak Magyarországon, hanem akár az itt lévő szállodaláncok külföldi szállodáiban is.

A BKF felmérése szerint munkaadók elvárásai között az úgynevezett szociális kompetenciák szerepelnek az első öt helyen: kommunikációs készség (67,9 százalék), problémamegoldó képesség (61,7 százalék), csapatmunkára való alkalmazkodás (54,7 százalék), kreativitás (46 százalék), önállóság (45 százalék). Csak ezután következtek a szakmai kompetenciák, úgymint: nyelvismeret, tanulási képesség, szakmai ismeretek. A szakmai kompetenciák után olyan további szociális kompetenciák következtek, amelyet a munkaadók közepes mértékben tartottak fontosnak: jó fellépés, rugalmasság, kezdeményezőkészség, ambíció, alkalmazkodóképesség.  Meglepetésre a pályakezdőkkel kapcsolatos elvárások között a munkatapasztalatot, mint elvárást a munkaadók csupán 8 százaléka említette.

A munkaadók pályakezdőkkel kapcsolatos elvárásai között első helyen szerepelnek az úgynevezett társas készségek. A társas készségek fejlesztésének nemzetközileg leghatékonyabb módszere az úgynevezett tréningtechnika, amely csoportos jellegű, 8-16 fő részvételével zajló tanulási forma. Fő jellegzetessége, hogy a résztvevők intenzív (reggeltől estig tartó), sajátélményű programban vesznek részt. A hazai oktatásban azonban az egyre zsugorodó finanszírozás a csoportlétszámok növekedéséhez vezetett. A felsőoktatásban a tömegesedés és a pénzügyi források elégtelensége az oktatást inkább a frontális előadás forma felé tolja, a szociális kompetenciák fejlesztését inkább segítő, de jóval drágább kiscsoportos, gyakorlati képzés rovására.

Az oktatásra egyre inkább a védekező magatartás jellemző, ami a kvantitatív értékelést részesíti előnyben (teszt, memoriter, reprodukció), holott a szociális készségeket kvalitatív módon lehetséges értékelni (empátia, fellépés, beszédtechnikai képességek, kreativitás). A felmérés szerint a magyar felsőoktatás intézményeiben egyre ritkább a szóbeli vizsgáztatás, míg a tesztek elterjedőben vannak.

Ez azonban az olyan inkább a lányoknak kedvező tulajdonságoknak kedvez, mint a szorgalom, a monotónia-tűrés, a fegyelem, a feladattartás, a konformitás. Ugyanakkor nem ad lehetőséget a fiús tulajdonságok megjelenésének és értékelésének: versenyszellem, divergens gondolkodás, kreativitás, csapatmunka, probléma-megoldás. A fiúk és lányok aránya a felsőoktatásban kilencvenes évek elejétől fokozatosan fordult a lányok javára (jelenleg 58 százalék a hölgyek aránya).
A BKF Karrier Centrum szerint a munkaadók szociális kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai rámutatnak a hazai oktatás hiányosságaira. Ugyanígy erre utal az a tény, hogy a multinacionális cégek saját képzésük kialakítása során a tréningeket részesítik előnyben, s ezért Magyarországon a cégeknek kínált készségfejlesztő tréningekre egész iparág fejlődött ki.