Megkérdezték: államosítják a tankönyvpiacot is?

Igaz-e, hogy a tankönyvterjesztés után a kormány a tankönyvpiacot is államosítani akarja? – kérdezte Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárt az MSZP szóvivője. Kunhalmi Ágnes az Index cikkére hivatkozott, mely szerint a kormányzat egy kis kiadón, a Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó Zrt.-n keresztül akarja átrendezni a 14 milliárdos tankönyvpiacot. A tervek szerint az említett cég a tankönyvpiacon 28 százalékos részesedéssel bíró, szegedi központú, magyar tulajdonú Mozaik kiadót vásárolná meg. Az értesülést az oktatási államtitkárság cáfolta.

Az MSZP szóvivője szerint az elképzelés illeszkedik az oktatási rendszer átalakításának folyamatába, mivel az államosítás megszüntetné a kiadók versenyét és egy „tervhivatalt” hozna létre a tankönyvpiacon. Megszűnne a pedagógusok tankönyvválasztási szabadsága, egy korábbi módosítás alapján pedig az oktatásért felelős miniszter már most is kiválaszthatja a neki tetsző tankönyveket, a jegyzékben nem szereplő könyvekből pedig nem lehet oktatni. Az MSZP szerint felesleges volt a tankönyvpiac államosítása, mivel a tankönyvek nem lettek olcsóbbak, és az ellátás sem vált hatékonyabbá.

„Jelenleg 600 ezer rászoruló, nagycsaládban élő, illetve elsős diák számára teljesen ingyenes a tankönyvcsomag” – hangsúlyozta a Fidesz szóvivője. Hoppál Péter kijelentette: az állami tankönyvellátás legfontosabb célja, hogy néhány éven belül minden általános iskolás diák ingyen jusson a tankönyvekhez, s ez a következő években felmenő rendszerben valósul meg. A szóvivő szerint a tankönyvek árait állami kontroll védi a túlzott drágulástól. Az állami tankönyvellátás pedig garantálja, hogy piaci szereplők ne nyerészkedjenek a tankönyvárakon". „A tankönyveket terjesztő Könyvtárellátó Nonprofit Kft. bevételeit a tankönyvellátásba forgatja vissza, ezáltal kizárt, hogy a tankönyvellátásból bármely cég a családok terheit növelve extraprofitra tegyen szert” – közölte Hoppál.

Kunhalmi Ágnes azon értesülésünkre is reagált, hogy a pedagógusok nem kapnának szeptembertől cafeteriát. Az MSZP szóvivője szerint a kollektív szerződés megkötése nemcsak a béren kívüli juttatások rendezése miatt lenne fontos, hanem amiatt is, mert az határozza meg a tanárok munkabeosztását. Így azt, hogy a kötelezően előírt 32 órát hogyan kell teljesíteniük.