Extra adót vethetnek ki, ha az Európai Bíróság megbünteti a kormányt

Holnap fogadhatja el a parlament az idei költségvetés módosítását, melynek eredeti tervezetét további módosításokkal változtatták meg ma délután. A nemzetgazdaságért felelős miniszter korábban azt mondta, hogy a költségvetési hiányt összesen 171 milliárd forinttal növelő kiadások nem fogják deficitet 3 százalék fölé növelni. A javaslatról elvileg csak jövő héten lehetne szavazni, mert elvileg a Költségvetési Tanácsnak még meg kell küldeni a terveket az utolsó módosítók elfogadása után, azonban most erre nem akartak várni. A problémát egy érdekes trükkel hidalták át: hivatalosan a hétfői és a keddi ülésnap nem egy kétnapos, hanem két egynapos ülésnek számít, így már kedden délelőtt megtarthatják a zárószavazást.
 
 
Banai Péter helyettes államtitkár szerint az Országvédelmi Alap tartaléka közel 316, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka közel 27 milliárd forint marad.

 
„Az eredetileg tervezett idei 2,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél vélhetően nem tartható, hiszen jelentősen megcsappantak a százmilliárdos tartalékok, és olyan intézkedést is bejelentettek, amelyek növelik a kiadásokat” – mondta a Világgazdaságnak Gabler Gergely. Az Equilor senior elemzője szerint számos presztízsberuházás is apasztotta a tartalékokat, és az elektronikus pénztárgépekből valamint a megemelt tranzakciós adóból is kevesebb pénz folyhat be a vártnál, hiszen a bankok és a lakosság is gyorsan alkalmazkodott.

Ma este volt zárószavazás a gazdasági stabilitásról szóló törvényről is. Ezzel hatályban maradt az az alkotmányból korábban már kivett rendelkezés, hogy ha az Európai Bíróság megbüntetné a magyar államot, akkor extra adót vethessenek ki, csak épp ezúttal nem az alkotmányba tették be. Szavaztak az MNB-hez kapcsolódó törvényekről is - egy sor jogszabályba így vezetik át az MNB és a PSZÁF összevonását. Szintén zárószavazást tartottak ma már a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvények jogharmonizációs módosításáról.

Mégsem a kerületek dönthetnek a hajléktalanok kitiltásáról

Több törvénytervezet is napirendre került, amelynek még csak a módosítóiról döntenek ma. Ezek közül igazán érdekes a hajléktalanok közterületekről kizárását lehetővé tévő volt. Több fővárosi kerületi polgármester ugyanis beadott egy módosító javaslatot, amellyel nem Budapest, hanem a kerületek önkormányzatai dönthetnének a kitiltásokról, ezt azonban eredetileg a kormány nem támogatta - a többség végül elutasította a javaslatot. Szavaztak a Normafa átépítéséhez érkező módosítókról is.

Rezsialkotmány jön?

Gazdasági alkotmányozás - ezt a fogalmat vezette be Kósa Lajos mai napirend előtti felszólalásában. A debreceni polgármester szerint elképzelhető, hogy a rezsicsökkentést belefoglalják az alkotmányba. Szerinte azon is érdemes elgondolkozni, hogy "igenis mondjuk ki, hogy legyenek a szolgáltatók köztulajdonban". A szabályozatlanság csak a monopolisztikus helyzetét erősítené a szolgáltatóknak, ezért korlátok közé kell szorítani a profitéhséget - tette ehhez hozzá Rétvári Bence államtitkár.

A nap egyetlen igazán nyugodt napirend előtti felszólalását Simicskó István mondta el: az államtitkár a budapesti birkózó világbajnokság szervezését és a magyar eredményeket dicsérte, amihez csatlakozott minden párt is. Ezután kevésbé békés hangulatban folytatódott az ülés. Józsa István (MSZP) arról beszélt, hogy Orbán Viktor és a kormány a külföldi multikat támogatja, nem lett olcsóbb a benzin a Mol megvásárlásától, és az E.On-üzlet mögött sincs racionális érv. Fónagy János államtitkár erre azt felelte: a kormány számára az energia megfizethetősége a fontos.

"Önök először ütnek, majd kérdeznek" - fordult a kormánypárt felé az LMP-s Szél Bernadett. Szerinte a Normafa tervezett átépítése kapcsán (ennek ma később a módosító javaslatairól szavaznak) nem készült hatástanulmány, és a helyieket sem tájékoztatták. Tállai András államtitkár válaszában arról beszélt, hogy az átépítéssel sokkal többen használhatják a Normafát sportolásra, a környezetvédelmi elveket pedig nem sérti, hogy egy Natura 2000-es területen építkeznének.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az egymillió munkahely ígéretét kérte számon a kormányon. Mint mondta, a munkahelyek minőségével és számával is bajok vannak.

A KDNP-s Nagy Kálmán a Pető Intézetről és a fogyatékosok társadalomba integrálásáról beszélt napirend előtt, szinte mindenben gyökeresen az ellentétét mondva annak, ami a kormánypártok kommunikációjában az előző héten szerepelt. Az MSZP szerinte "még a fogyatékossággal élőket sem kíméli, ha politikai céljai azt kívánják. lelkiismeretlenség a Pető intézet bezárásával riogatni a fogyatékossággal élőket, miközben ők próbálták privatizálni az intézetet. itt rengeteg gyerek gyógyult meg, és közös érdekünk az ő meggyógyulásuk. a baloldal érdeke volt 50 éven keresztül a fogyatékossággal élőket nem integrálni, nem beengedni a városokba, a társadalomba".

A kormány népesedési politikája megbukott, a családi adókedvezmény kiterjesztésének nincsenek pozitív következményei - mondta interpellációjában Ertsey Katalin (LMP). Válaszában Soltész Miklós arról beszélt: az LMP családpolitikája az elmúlt nyolc évben megbukott. "Nem tudom, meddig tartott önöknek az elmúlt nyolc év, de szerintem tizenkettőig" - mondta erre az LMP-s képviselő.

Hol a dohány, hol a pénz? - tette fel a kérdést Tóth Csaba (MSZP). A dohány feketekereskedelme erősödik, egyre kevesebb adóbevétel folyik be - sorolta a problémákat. Cséfalvay Zoltán visszakérdezett: miért aggódik az MSZP, a trafikosokért, a költségvetésért, vagy az egészségért?

Mindig is voltak problémák az iskolakezdéssel - mondta Hoffmann Rózsa egy azonnali kérdésre adott válaszában. Az oktatási államtitkár a jobbikos Dúró Dórának mondta azt: vannak ugyan helyek, ahol nem haladt tökéletesen a felkészülés a tanévkezdésre, de a problémák nem nagyok.

Egyre több a munkanélküli gyógyszerész - folytatta a kérdések közt a problémák sorolását az MSZP-s Gúr Nándor. Cséfalvay Zoltán válaszában azt mondta, nem érti, mit nem értenek a szocialisták azon, hogy az előző tíz évben most a legmagasabb a foglalkoztatottság. A dolgozók kimennek ugyan külföldre, de sokan közülük vissza is jönnek - tette hozzá.

Az ülés este nemzetközi szerződések megtárgyalásával folytatódott, majd következett a földvásárlási szabályok kijátszása elleni törvényjavaslat vitája. A napot a támogatott döntéshozatalról, a gyermekvédelemről, a közérdekű bejelentésekről, legvégül pedig a muzeális intézményekről szóló javaslatok részletes vitájával zárták.

A kormány népesedési politikája megbukott, a családi adókedvezmény kiterjesztésének nincsenek pozitív következményei - mondta interpellációjában Ertsey Katalin (LMP). Válaszában Soltész Miklós arról beszélt: az LMP családpolitikája az elmúlt nyolc évben megbukott. "Nem tudom, meddig tartott önöknek az elmúlt nyolc év, de szerintem tizenkettőig" - mondta erre az LMP-s képviselő.

Hol a dohány, hol a pénz? - tette fel a kérdést Tóth Csaba (MSZP). A dohány feketekereskedelme erősödik, egyre kevesebb adóbevétel folyik be - sorolta a problémákat. Cséfalvay Zoltán visszakérdezett: miért aggódik az MSZP, a trafikosokért, a költségvetésért, vagy az egészségért?

Mindig is voltak problémák az iskolakezdéssel - mondta Hoffmann Rózsa egy azonnali kérdésre adott válaszában. Az oktatási államtitkár a jobbikos Dúró Dórának mondta azt: vannak ugyan helyek, ahol nem haladt tökéletesen a felkészülés a tanévkezdésre, de a problémák nem nagyok.

Egyre több a munkanélküli gyógyszerész - folytatta a kérdések közt a problémák sorolását az MSZP-s Gúr Nándor. Cséfalvay Zoltán válaszában azt mondta, nem érti, mit nem értenek a szocialisták azon, hogy az előző tíz évben most a legmagasabb a foglalkoztatottság. A dolgozók kimennek ugyan külföldre, de sokan közülük vissza is jönnek - tette hozzá. -->