Parlament: 2020-ig megszüntetnék a kábítószerek jelenlétét Magyarországon
A drogok használatának megakadályozása és a drogok nélküli életmodell népszerűsítése a fő feladata a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó új nemzeti drogellenes stratégiának - ismertette expozéjában Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) sportért és ifjúságért felelős államtitkára. A tervezet legalábbis nagyravágyó: 2020-ra megszüntetné a kábítószerek használatát az országban.
A dokumentum tárgyalása során az államtitkár kiemelte: az anyagban hangsúlyosan jelenik meg a rendőri intézkedések erősítése, a korszerű bűnmegelőzési és bűnüldözési stratégiák hatékonyabb alkalmazása, a köznevelési területtel való együttműködés. Emellett a stratégia a szerhasználat megelőzését és minimalizálását célozza.
Mátrai Márta (Fidesz) arról beszélt, hogy a stratégiát az összes történelmi egyház is támogatja. A be nem fogadott észrevételek között említette a szenvedélybetegségek kezelésére irányuló integrált stratégia megalkotását, valamint a szerfogyasztók emberi jogainak hangsúlyosabb megjelenítését célzó kezdeményezéseket. Hangsúlyozta: nem szabad különbséget tenni kábítószer és kábítószer között.
Pál Béla (MSZP) érthetetlennek tartotta, hogy a kormány eddig elmulasztotta végrehajtani a korábbi parlament által elfogadott stratégiát, és cselekvési tervet sem készített ahhoz. Bírálta a kormányt, amiért csökkentették az erre a célra rendelkezésre álló forrásokat, és már a stratégia címével sem értett egyet. Azt mondta: az ország nem drogellenes háborút folytat, hanem a népegészségügyi célokat kell szem előtt tartania.
A dizájnerdrogok megjelenése szerinte lényeges változásokat hozott a kérdésben, ennek ellenére a stratégia nem kezeli súlyának megfelelően ezt a problémát. Hiányolta az alkohol- és a mentálhigiéniás stratégiát, valamint egy népegészségügyi stratégia elkészítését, amelyek szerinte együttesen vezetnének célhoz. Szerinte nem jó megoldás a nagyobb szigor sem. Aamikor a Coca Colát behozták Magyarországra, mi történt, hogy tiltották? És mi lett a tiltás vége? Házibulikban itták titokban” - mondta. Gaal Gergely (KDNP), idézve II. János Pál pápát, azt mondta: nem lehet a kábítószer-szabadság jogáról beszélni, mert az emberek nincs joga kárt tenni magában, nincs joga az Istentől kapott emberi méltóságáról lemondania. Szólt arról a szemléletbeli változásról, amely a határon túliakat is bekapcsolja a probléma megelőzésébe és kezelésébe.
Farkas Gergely (Jobbik) szintén bírálta, hogy 2010 óta nem létezett hatályban lévő drogstratégia az országban. Feltette a kérdést: a gyorsan változó területre miért alkot hétéves stratégiát a kormányzat?
Kapus Krisztián (Fidesz) úgy fogalmazott: nincs kemény- vagy könnyűdrog, csak kábítószer van. A stratégia a teljes magyar társadalomhoz szól - mondta -, a használatot elutasítóknak megerősítést ad, hogy jó dolgot képviselnek, a szakmai közösségek és a segítő hivatást űzőkbe pedig tudatosítja markáns szerepüket. A függőknek azt üzeni, hogy felépülésük lehetséges, a közösségeknek azt üzeni, hogy mindenki felelős a környezetében élőkért - mondta.
Vágó Gábor (LMP) szerint a stratégia nem tudja teljesíteni feladatát. Az ország drogmentesítését 2020-ig elképzelhetetlennek tartotta, amelyhez szerinte nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz. Az ártalomcsökkentéssel kapcsolatban pofátlanságnak nevezte a józsefvárosi tűcsere program megszüntetését Nem értett egyet azzal, hogy a stratégia nem érinti az alkohol kérdését.
Újra módosították a költségvetést
A nemzetiségi és az egyházi fenntartású iskolák ez évi működésének finanszírozására az eredetileg tervezett 5,5 milliárd helyett már 7,286 milliárd szerepel, de további egyéb támogatásokat is kaphatnak. Kisebb tétel például a hittanoktatás költségeire külön javasolt 100 millió forint, ennyivel csökken még az Országvédelmi Alap az eredeti módosításhoz képest. Banai Péter helyettes államtitkár szerint az alap tartaléka közel 316, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka közel 27 milliárd forint marad.
Az újabb módosítások már nem érintik a többi kiadást, így a pedagógus béremelést, az E.On gázüzletágának állami felvásárlására, vagy a takarékszövetkezeti integrációra tervezett összegeket, de nem lesz idén további önkormányzati adósságátvállalás.
Varga közölte az ATV-ben, hogy tárcája a jövő évi költségvetés tervezésekor 2,9 százalékos hiánnyal és az eredetileg tervezettnél alacsonyabb, 2,4 százalékos inflációval számol. A tárcavezető elmondta, hogy nem számoltak a reklámadó bevételével, de a 3 százalék alatti hiány e nélkül is tartható jövőre. A Költségvetési Tanács az említett hiányadatot és a 2 százalékos növekedési prognózist teljesíthetőnek tartja. Javasolta: a kormány néhány bevételi és kiadási tételnél végezzen új kockázatelemzést, és ennek alapján határozza meg a szükséges tartalékokat.
A Századvég tegnapi adatai szerint idén fél, míg jövőre 1,8 százalékos növekedés lesz, az államháztartási hiányt 2013-ra és jövőre is 2,6 százalékra becsülték. A GKI tegnapi előrejelzése szerint 2014-ben 1,3 százalék körüli növekedés várható, az államháztartás uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya idén a GDP 3 százaléka körül fog alakulni.
„Az eredetileg tervezett idei 2,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél vélhetően nem tartható, hiszen jelentősen megcsappantak a százmilliárdos tartalékok, és olyan intézkedést is bejelentettek, amelyek növelik a kiadásokat” – mondta a Világgazdaságnak Gabler Gergely. Az Equilor senior elemzője szerint számos presztízsberuházás is apasztotta a tartalékokat, és az elektronikus pénztárgépekből, valamint a megemelt tranzakciós adóból is kevesebb pénz folyhat be a vártnál. „Kockázatot jelent az is, hogy a 0,7 százalékos idei növekedési céltól is kissé elmaradhat a GDP bővülése” – közölte Gabler. Szerinte a dohánytermékekből kevesebb adó folyhat be.
Az elemző kiemelte: érezhetően lazult a fiskális politika, mióta kiengedték Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól. Szerinte, ha a 3 százalékos hiány veszélybe kerül, akkor újabb intézkedéseket hoz a kormány. Fontos lesz, hogy az E.On vásárlását miként számolják el.
A minisztérium nem aggódik
Az államháztartás központi alrendszerének augusztus havi hiánya 110 milliárd forint lett – közölte a nemzetgazdasági tárca (NGM). Megerősítik: a mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások – a decemberben várt jelentős többlettel együtt – alátámasztják, hogy teljesülni fog az idei 3 százalék alatti hiánycél. Az adatokból kiderült, hogy 879,8 milliárdos eredetileg tervezett éves hiány 109,3 százalékán, 961,2 milliárdon áll a mutató.
Kétharmadba betonozhatják a rezsicsökkentést
Jövő héten hétfőn tárgyal arról a Fidesz és a KDNP frakciója, hogy kétharmados törvénnyel bebetonozzák-e a rezsicsökkentést - jelentette be Rogán Antal a Parlamentben ma napirend előtt. Mint mondta, ezt most kell megtenni, amíg van rá lehetőség, mert van kétharmad.
A szocialisták úgy döntöttek kormányon, hogy a szolgáltatók szabadon termelhetnek profitot - mondta Rogán. A Fidesz frakcióvezetője szerint az MSZP, a Jobbik, az LMP, az Együtt 2014 és a Demokratikus Koalíció összefogott, hogy ne tudja a kormány csökkenteni a gáz árát.
A kérdés túlmutat azon, hogy egy-egy ágazatban egy-egy terméknek mennyi a díja - reagált erre Fónagy János. A fő cél az ellátásbiztonságot szolgálni az államtitkár szerint.
Az ülésnap folytatásaként a hegyközségekről szóló törvényről folyt rövidebb vita, a napot pedig a 2012-es zárszámadás vitájának folytatása zárja, ez tart most is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.