Parlament: "nagyon pofon verhetik" a költségvetést

Bár az államháztartás mára elérte és meg is haladta egész évre tervezett hiányát, a kormány újabb 171 milliárddal növeli az államháztartási deficitet legújabb törvényjavaslatával. Az erősen választási jellegűnek tűnő csomag, amelyet Varga Mihály gazdasági miniszter szombaton nyújtott be, és most is tart az általános vitája, tartalmazza a pedagógusbérek emelésére szánt idei 32,5 milliárd forintot, 11 milliárdos többletforrást a felsőoktatásnak és ötöt a nem állami iskoláknak. A legnagyobb tétel az állam által átvett Takarékbank feltőkésítésére megy: 100 milliárd. Szerepel egy 10,9 milliárdos összeg az e-útdíj céljaira is. Erről a törvényjavaslat indoklása csak annyit mond, többletköltségek merültek fel.

A mostani csomag tartalmazza az E.ON hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlására fordítandó 71 milliárd forintot is. E tétel, valamint a takarékbanki tőkeemelés a törvényjavaslat optimista megfogalmazása szerint „vélhetően” nem befolyásolja az uniós módszertan szerinti egyenleget, mivel úgynevezett piaci műveletnek minősül. Varga Mihály emiatt fogalmazott úgy, hogy az államháztartás hiánya így is 3 százalék alatt maradhat. Összességében Varga törvényjavaslata 255 milliárdnyi többletkiadást javasol, igaz, ehhez 84 milliárdot az Országvédelmi Alapból vesznek ki, így a kiadási növekmény 171 milliárd forint lesz. A Költségvetési Tanács, amelynek egy napja volt a törvényjavaslat értékelésére, (és mire véleményezte, már be is nyújtották a csomagot), úgy értékelt, hogy kockázatos a módosítás, de a 3 százalék alatti hiány így is tartható lesz.

Varga Mihály vitaindítójában arról beszélt: a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, jó az, hogy a növekedés 0,5 százalékos a második negyedévben.

A vitában az MSZP-s Veres János jelezte: nem támogatják a javaslatot. Nem kellene módosítani az önkormányzati adósságkonszolidáció szabályait, valamint a nyugdíjbiztosítási alap és az államháztartás központi bevételei közötti átcsoportosítás megváltoztatására sem lenne szükség. Nem kellene az e-útdíjrendszer miatti többletköltségek okán módosítani a büdzsét, ha nem úgy csinálták volna, ahogy csinálták - sorolta. A takarékszövetkezeti változásokról, a tulajdonosoknak névértéken tervezett kifizetésről azt mondta: ki akarják semmizni ezeket az embereket, ami felháborító, elfogadhatatlan és ízléstelen. Nem arra van szükség, hogy "magyar kokárdát viselő" pénzintézettől jusson hitelhez a lakosság és a vállalkozások, hanem arra, hogy hitelhez jussanak - közölte. Nem tudni, hogy ezt a 100 milliárd forintot milyen garanciák mellett használják fel - fejtette ki. "Pofátlanság", amilyen módon a klientúra bizonyos személyeit ebből vagyonhoz akarják juttatni. Lépjenek ettől vissza, mert büntetőeljárások sora következhet majd a jövőben - szólított fel. Arról, hogy 71 milliárdot fordítanának az E.O.N megvásárlására azt mondta: nem tudni, milyen módon kötötték meg a szerződést, és miért éppen ennyi összegre van szükség.

Nyikos László (Jobbik) szerint Varga Mihály egy túlzottan optimista képet festett a magyar gazdaságról. Az ellenzéki politikus a pedagógusok béremelésével kapcsolatban leszögezte: azt már a tavalyi költségvetésbe be kellett volna tervezni, hiszen akkor a tartalékból meg lett volna rá a fedezet. Kritizálta ugyanakkor a tartalék túlzott mértékét, amely szerinte kikerül a parlament ellenőrzési hatásköre alól, vagyis ez a "kormány zsebpénze".

Vágó Gábor (LMP) azt mondta, a módosításból továbbra sem látszik, hogy a kormány hogyan kívánja végrehajtani az adócsökkentési programját - folytatta. Szavai szerint a kabinet bevezette az egykulcsos adót, majd a költségvetési egyensúly fenntartásának érdekében kisadókat hozott létre.

Babák Mihály (Fidesz) arról beszélt, érdemi eredményekről lehet beszámolni, mert a kormányzati költségvetési politika biztosította a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülést, miközben az ország idő előtt visszafizette az IMF-hitelt. Hozzátette: lényegesen csökkent az infláció és a költségvetési hiány is három százalék alatt maradt. Fontos, hogy a lényegi változásokat a költségvetés is követni tudja, azokat átvezessék a büdzsén ugyanis nagyon fontos a tisztánlátás - szögezte le.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az államháztartási hiány éves lefutásáról szólva azt mondta: előfordul, hogy az év közben 100 százalék fölé megy, de az később általában korrigálódik, így év közben felesleges arról kritikát mondani. Hozzátette: a gyorsjelentés változik, az egyszerűbb lesz.

A háromnapos parlamenti ülés mai, második napján elsősorban a gazdaságról van szó. A költségvetés-módosítás vitája után tárgyaltak arról is, hogy a PSZÁF-et beolvaszthassák az MNB-be.

Az alaptörvény ötödik módosításához kapcsolódóan terjesztette be a kabinet a stabilitási törvény változtatását - mondta a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Cséfalvay Zoltán hozzátette: a kormány elkötelezett az államadósság csökkentésében, ezért olyan esetekben, amikor előre nem látható okok miatt keletkezik kötelezettsége az államnak, közvetlen felhatalmazást kap ennek kezelésére. A javaslat a gyakorlatban azt teszi lehetővé, hogy amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, az államot terhelő jelentős, közvetlen kiadási kötelezettség jelentkezése esetén a kormány jogosult legyen javaslatot tenni „fizetési kötelezettség törvényben történő megállapítására”. Vagyis például ha az Európai Bíróság megbünteti az országot, vethessenek ki különadót ennek a finanszírozására.

Babák Mihály úgy fogalmazott: vannak olyan rendkívüli körülmények, amelyek "nagyon pofon verhetik" egy ország költségvetését, a kormánynak pedig ilyenkor korrekciót kell végrehajtania. A kabinetnek három lehetőség van ilyen esetekben - fűzte hozzá -, előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, zárolást kezdeményezhet, vagy javaslatot tehet fizetési kötelezettségekre, adók, illetékek megállapítására.

Veres János (MSZP) szerint a kormány ugyan belátja, hogy nem háríthat át minden döntésének következményét a népre, ám ennek lehetőségét mégis meghagyja. Szerinte a jogszabály-módosításra nincs szükség, mert a terhek akkor is kivethetők, ha ezt nem rögzítik a stabilitási törvényben. Feltette a kérdést: nem indokolt-e továbbgondolni, hogy maguk a döntéshozók  vállaljanak felelősséget egy-egy olyan előterjesztésért, amely később problémát okoz.
    
Nyikos László arról beszélt, hogy alávetettséget fejezi ki a törvény egy mondata, ami szerinte arra utal, hogy nem Magyarországon találták ki a törvény módosítását, hanem Brüsszelben. Értetlenségének adott hangot, mi szükség van erre, és azt szorgalmazta, a jogalkotó világos és egyértelmű fogalmakat használjon. Szerinte ez a mostani javaslatban nincs így. Kétharmaddal sem lehet olyat csinálni, hogy azt mondják a Föld kocka alakú, és azt ezentúl így írják be a törvényekbe - fogalmazott. Az ellenzéki képviselő szerint a javaslatot vissza kellene vonni, el lehetne felejteni, vagy eltenni joghallgatóknak elrettentő példaként.

Még ma elkezdik a vitát a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló, az EU-s belső piaci információs rendszer itteni működtetését szabályozó, valamint a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosításáról is.