Parlament: ne lehessen mínusz négy foknál melegebb télen!

A Normafa beépítéséről szóló törvényjavaslat vitája kezdődött meg ma a Parlamentben. A tervezet részletesen sorolja, mi minden lehetne a Normafán: többek közt sí-, szánkó-, kerékpár- és bobpálya, síklubházak, hóágyúk, valamint egy nyolcszáz négyzetméteres engesztelő kápolna is helyet kaphatna a hegyen.

A javaslatot előterjesztő Tállai András államtitkár arról beszélt: a budapestiek nagy igényt jeleztek az átépítésre - az ellenzék szerint azonban nem készült semmilyen felmérés erről. Sokan kritizálták a hóágyúk használatát is, mondván, az környezetkárosító. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere erre válaszolva azt mondta, ez csupán a 30 évvel ezelőtti technikák szerint lenne igaz. A függetlenek közt ülő Szabó Rebeka azt is felvetette, hogy a hóágyút hivatalosan csak olyan hőmérséklet alatt szabad használni, amilyen ritkán van a fővárosban, ezért - jelezve, mennyire lehet szerinte komolyan venni a tervet - beadott egy módosító javaslatot, hogy november és március közepe közt ne lehessen a Normafán mínusz 4 foknál melegebb.

“Igazából én megértem a bizalmatlanságot, az elmúlt évek, évtizedek erre alapot is teremtenek” - válaszolt Pokorni azokra a felvetésekre, milyen komoly az ígéret, hogy nem kell sok fát kivágni az átalakításhoz.

Így tilthatnak ki hajléktalanokat közterületekről

Ma megkezdték annak a javaslatnak a tárgyalását is, amely lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok kitiltsanak hajléktalanokat közterületekről.

A kormány célja nem a hajléktalanság büntetése, azonban a hajléktalanság, mint élethelyzet nem ok arra, hogy megnehezítsék a többi, nem hajléktalan ember életét - jelentette ki Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára expozéjában.

A vitában Gajda Róbert (Fidesz) közölte: a törvényjavaslattal alkotmányos kötelezettségének tesz eleget az Országgyűlés. Hangsúlyozta: törekszenek arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit az állam biztosítsa. Mint mondta, az illegális árusok is közegészségügyi gondot jelenthetnek, ezért ezt a problémát is kezelni kell.

Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta: nem emberhez méltó az utcán élés, de szerinte a segítésnyújtás a megoldás, és nem a tiltás. Kifogásolta, hogy akkor is büntetendő lehet a közterületen élés, ha más szabálysértést a hajléktalan nem követ el. Bírálta azt is, hogy az Ab kritikájára nem a törvény szellemét változtatta meg a kormányzat, hanem az alkotmányt.

Lukács Tamás (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a hajléktalanszállókon élő férfiak jelentős része válás miatt került oda, és bírálta, hogy léteznek olyan jogvédő szervezetek, amelyek csak a családtól való eltiltásban közreműködnek, az elvált apák lakhatását azonban nem segítik. Feltette a kérdést: a családot "szétverni" szándékozó, szerinte külföldről pénzelt liberális jogvédő szervezetek vajon nem a hajléktalanok számának növekedését szolgálják? Azt mondta, ha sikerül megerősíteni a családokat, akkor kevesebb hajléktalan lesz, ezért szerinte kísérletet kell tenni erre. “Önnek is van lehetősége lemennie egy hajléktalanszállóra, tíz férfi közül ott nyolcnak úgy kezdődött a története, hogy amikor én elváltam. Amíg ezt a gyakorlatot folytatjuk, amíg ott van ez a végig nem gondolt gondolat, hogy mi az a család, akkor eljutunk odáig, hogy elválhatunk, és akkor az utcára kerül az a férfi” - fogalmazott. Szólt arról, hogy vannak abszolút emberi jogok, de korlátozhatóak is. Mint mondta, az emberi jogok konkuráló jogok, és azoknak is vannak jogaik, akik például egy játszóteret szeretnének rendeltetésszerűen használni.

Szociális problémának nevezte a hajléktalanságot az LMP-s Vágó Gábor, hangsúlyozva: ennek orvoslásához bérlakás-építési programra van szükség, mert olcsóbb és racionálisabb lakhatáshoz segíteni a fedél nélküli embereket, mint ellátórendszert működtetni.

A jobbikos Vágó Sebestyén azt mondta: közegészségügyi és idegenforgalmi szempontból, valamint a város élhetőbbé tétele miatt is indokolt lehet fellépni a hajléktalanokkal szemben. Hozzátette, akár drasztikus megoldások is elfogadhatók, de rendészeti eszközökkel nem lehet kezelni a problémát.

Agrároktatás is kéne az iskolákba?

A termelés alá vont mezőgazdasági területek megőrzését célozza a termőföld-törvény módosítása, amelynek általános vitáját szerda délelőtt folytatta le az Országgyűlés.

A termőföld védelmét, mezőgazdasági hasznosítását célozza az erről szóló törvény módosítása, amely pontosítja a művelés alól kivont területek rekultivációjával kapcsolatos szabályokat, a földvédelmi járulék, a bírságok, valamint a minősítési szolgáltatási díjakat - mondta a módosítás expozéjában a vidékfejlesztési tárca államtitkára.

Budai Gyula a termőföld védelmének fontosságát hangsúlyozva kitért arra, hogy az elmúlt öt évben évente mintegy négyezer hektárnyi mezőgazdasági területet vontak ki a termelés alól, mert ott más beruházásokat valósítottak meg. A most tárgyalt szabályozás szigorítja a belterületbe vonás feltételeit - folytatta -, de megkönnyíti a már beépített területek belterületbe vonását, emellett részletesen rögzíti azokat a szabályokat, amelyek mentén az ingatlanügyi hatóságnak az eredeti állapot helyreállítása mellett kell döntenie.

Gőgös Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy van egy valós "földéhség", azok részéről akik szeretnének foglalkozni vele, eközben olyanok kezében van föld, akik semmit nem kezdenek vele. Az ellenzéki politikus szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a külterületi szabályokat belterületen is alkalmazni kellene - rögzítette.

Varga Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy a törvény jelentős részével egyetértenek, és meg fogják szavazni azt. Ugyanakkor a hiánypótló és előremutató passzusok mellett vannak olyan pontok, amelyet építő kritikával lehet illetni. Megjegyezte: szemérmesen szemet hunynak afölött, hogy a helytelen művelés milyen károkat tud okozni a talajban.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) azt mondta, hogy azon a területen amit kivontak 1,6 millió kalászos teremne. Mindenképpen fontos és üdvözlendő a tendencia, amit a törvény meghatároz - közölte, és hangsúlyozta a kultúrnövények és gyommentesség fontosságát is. A KDNP a törvény megszavazását javasolja - jelezte végül.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalásában kiemelte: a földvédelem és a vidéki közösségek védelmének nagyon fontos eleme, hogy a közösségek kezében maradjon a termőföld. Annak megművelését azonban hosszú távon is biztosítani kell, ezért a kormánypárti politikus fontosnak tartja, hogy az általános oktatásban az agrárismeretek tanításának bevezetésével el kell terjeszteni az alapvető ismereteket. A hitoktatás és erkölcsoktatás mellett "azt is be kéne vezetni, hogy legyen agrároktatás. ha ezt megtanítjuk a falusi gyereknek, nem úgy fog felnőni, hogy el akar menni a faluból, hanem rákap a termőföld ízére” - mondta.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője ismertette: alapvetően egyetértenek a most tárgyalt javaslattal, de a kormány agrárpolitikájával és az ehhez szükséges törvénykezéssel nem. Feltette a kérdést: "milyen megoldási javaslatai vannak a kormánynak arra, hogy a spekuláns tőkét kiseprűzze az országból és megóvja a közösségeket?"

Budai Gyula a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: sem az LMP, sem a Jobbik egyetlen javaslatot sem tett le az asztalra az általuk felvetett problémákra. Szerinte pedig ezen törvényjavaslat esetében szakmai vitát kellene lefolytatni és erre kérte a képviselőket is.