A rezsicsökkentés vagy a stadionépítés költségvetése a 2014-es?

Ma délelőtt megkezdődött a 2014-es költségvetés vitája. A javaslat 2 százalék körüli GDP-növekedéssel, GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol. A kabinet várakozása szerint a fogyasztás 1,9 százalékkal, a reálkereset 2 százalékkal nőhet jövőre, míg az államadósság a GDP 76,9 százalékra csökken az idén év végén várható 77,4 százalékról.

A 2014-es költségvetés az emberek mindennapi életét megkönnyítő költségvetés, amelynek tervezéskor a kormány fő szempontja a pénzügyi stabilitás megőrzése és a családok terheinek csökkentése volt - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a költségvetés parlamenti vitáját indító expozéjában csütörtökön.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikai alapelvei változatlanok, ezért a gazdasági élet szereplőinek nem kell adó- vagy járulékemelésre készülniük; a kormányváltás óta jellemző fegyelmezett és felelős gazdálkodás folytatódik.

Elmondta: a költségvetés 220 milliárd forintos biztonsági tartalékot is tartalmaz az előre nem látható kiadásokra. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a kiterjesztett családi adókedvezmény 260-270 ezer család jövedelmi helyzetét javítja.

A banki intézkedések elmaradása esetén a kormány kész olyan jogszabályt alkotni, amely a devizában eladósodottak számára a jelenleginél alacsonyabb, hosszú távon is kiszámítható törlesztőrészletet eredményez a jövőben - tette hozzá.

ÁSZ: teljesíthető, de részben kockázatos a terv

A költségvetés megfelel az alaptörvénynek, a stabilitási törvénynek, és a jogszabályoknak megfelelően rendelkezik a tartalékokról is - mondta Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke. A GDP-arányos államadósság csökkenne a terv alapján. Az ÁSZ szerint teljesíthető a büdzsé, de kockázatokkal számolni kell. Ezek közül ki lehet emelni az önkormányzati szektor adósságának becsültnél kedvezőtlenebb alakulását. A javaslat benyújtásának időpontjában nem állnak rendelkezésre teljes egészében a megfelelő jogszabályok, például az adószabályok sem. Igaz, idő még van - tette hozzá -, az megszokott már, hogy a benyújtáskor hiányzik sok szabály, később, az év végéig mégis elkészülnek.

Az ÁSZ módszertana szerint nem megalapozott előirányzat nincs ezúttal a büdzsében - mondta az alelnök. A tervezett adóbevételek valószínűleg befolyhatnak a költségvetésbe, de kockázatokkal számolni kell. Ilyen kockázat például az áfabevétel. Ezt ellensúlyozhatja, ha a szuperkasszák hozzák azt a bevételt, ami idén nagyrészt elmaradt. A kisadók is kockázatot hozhatnak.

Az egyik legjelentősebb probléma az államadósság, erre az ÁSZ is kiemelt figyelmet fordított. Ebből a szempontból jól áll a büdzsé az alelnök szerint.

Problémát jelenthet az EU-s pénzek beérkezése is. Ez jelentős kockázat lehet a költségvetés megalapozottságának szempontjából is. Több, mint 400 milliárd forinttal nőhet meg a finanszírozási igény.

A makrogazdasági előrejelzések bizonytalanságát és a bevételi tervek kockázatát már a 2013-as költségvetés tervezésekor jelezte a Költségvetési Tanács, és ebben igazuk is lett - mondta Kovács Árpád, a KT elnöke.

Azt jelentős eredménynek tartják, hogy a 2013-as költségvetés bevételi és kiadási oldala, amiből a 2014-es tervezésnél el kell indulni, messze jobb, mint ahonnan tavaly elindultak. A kockázatok így fokozott óvatosságra intenek, de a mértékük kezelhetőnek látszik. Az pedig, hogy a nemzetközi gazdasági helyzet egyre jobb, lehetővé teszi, hogy jövőre a magyar növekedés is nagyobb legyen.

A beruházások így is komoly problémát jelentenek, jelentős a lemaradásunk nem csak az EU-átlaghoz, hanem a régiónkhoz mérve is. A hiánycél teljesíthető, de továbbra is plafon közeli. Az adósságmutató csökkenése is csekély. vagyis ha az önkormányzati vagy a kormányzati adósság nagyobb lesz a tervezettnél vagy kevesebb adó érkezik be, akkor annyira is nőhet a hiány, hogy az korrekciót igényelhet. Az adótervekben különösen az áfabevételek tervei azok, amelyek kockázatosak a KT szerint. Ezért azt javasolják, hogy a tartalék legyen nagyobb.

"A Tanács véleményére adott szűkszavú kormányzati választ köszönettel megkaptuk" - mondta Kovács. Mint hozzátette, a kormány nem részletezte feléjük a kockázatelemzést. A Tanács így is fenntartja a véleményét, hogy feszített, gazdasági fordulatra épített, és erősen kitett a globális gazdaság esetleges nem várt eseményeinek.

2015-ben lép életbe az államadósságról szóló szabály, ennek a hatása azonban már jövőre érezhető lesz. Alacsony infláció és kisebb növekedés mellett így olyan kiigazításra lenne szükség, ami rendkívül kedvezőtlenül hatna - emelte ki Kovács Árpád.

740 ezer munkavállaló foglalkoztatását támogatja az állam, ennyi dolgozó foglalkoztatása esetén kell kevesebbet fizetni, ilyen még soha nem volt - mondta Rogán.

Úgy nyújtották be a költségvetést, hogy az adótörvényeket nem látta senki. "Lehet, hogy ön és a barátai látták, de más még nem" - fordult Józsa István, az MSZP vezérszónoka Rogánhoz. A 2 százalékos növekedésre, mint sarokpontra építeni azért veszélyes szerinte, mert már korábban sem teljesültek ezek a számok - mondta. Ezt az ÁSZ véleményével támasztotta alá, amely szerint a terveknek csak 52 százaléka megalapozott.

Persze majdnem mindegy is, mit fogadnak el most, a 2012-es büdzsét kilencszer, az ideit eddig hatszor módosították - folytatta. Szerinte az látszik, hogy májusig, a választásig kitart a büdzsé. Az MSZP másik vezérszónoka, Gúr Nándor ehhez hozzátette: a 2014-es a stadionépítők költségvetése.

Seszták Oszkár (KDNP) a családi adókedvezmény kiterjesztése mellett - amelyet elmondása szerint pártja régóta szorgalmazott - hangsúlyosan szólt a rezsicsökkentésről, valamint a foglalkoztatási célokról. Ez utóbbiak közül kiemelte, hogy a téli közmunkaprogramokra rendelkezésre álló 30 milliárd forint több tízezer ember alkalmazását teszi lehetővé.

Hangsúlyozta azt is, hogy a kabinet jövőre sem lazít a költségvetési fegyelmen, nem választási büdzsét készített.

A Jobbik szerint a kormány véleményével ellentétben nem teljesít jobban a magyar gazdaság: az alapvetően túladóztatott és kivéreztetett állapotban van, az ország versenyképessége pedig jelentősen romlott az elmúlt időszakban - foglalta össze pártja álláspontját a jobbikos Volner János. Szerinte a gazdasági növekedés és a jóléti fordulat régóta várat magára. Ha a kormány érdemben szeretne ezeken a kérdéseken változtatni, akkor változtatnia kell azokon a pontokon, ahol kimagasló az adóterhelés - mondta, példaként az áfát, a fogyasztókra áthárított távközlési adót, a csekkadót említve

A költségvetés leginkább egy homokra épült hulladéklerakóra hasonlít - hozta a nap egyik legplasztikusabb hasonlatát az LMP-s Vágó Gábor. A magyar emberek nem tűrik a társadalmi egyenlőtlenségeket, a költségvetés pedig nem tesz semmit a különbségek csökkentéséért. Ráadásul most már látszik az, hogy akik anyagilag jobban jártak, azok sem forgatják vissza a pénzüket a gazdaságba. Nem a sport kéne, hogy kitörési pont legyen, hanem a kiművelt emberfők - tette hozzá. Perverz újraelosztás valósul meg a szegény emberektől a vagyonosak irányába és az átlagemberektől a Fidesz-közeli vállalkozók felé - összegzett.

Mindenkinek egy kicsit több jut, a stadionépítőknek sokkal több, miközben a tartalékok nagyon alacsonyak - kommentálta a büdzsét az EP-képviselőként felszólaló Bokros Lajos. A kormány tőről metszett kommunista módon államosít és rombolja a magántőkét - mondta a volt pénzügyminiszter.

Bokros szavai után hosszas vita indult arról, mennyire kéne a verseny, illetve mennyire az állami szektort támogatni, ami aztán átcsapott abba a kérdésbe, jó-e a rezsicsökkentés, és mennyi profitot visznek ki a külföldi cégek az országból. Ezután néhány óra erejére az önkormányzatok támogatása lett a fő téma, itt elsősorban az MSZP-s Botka László vezetésével támadták a kormányt azért, mert egyre kisebb a települések beleszólása a saját gazdálkodásuk ügyeibe. Tállai András államtitkár válasza az volt minderre: most már nem történhet meg, hogy fejetlenül adósságba verik magukat az önkormányzatok.

A tévéközvetítés végéhez közeledve egyre inkább kampányüzemmódú vagdalkozásba csapott át a vita. Szóba került már az is, mondta-e Orbán Viktor 2010-ben, hogy a kormány jó állapotban vette át az országot - a kormánypárti felszólalók szerint nem történt ilyen -, de elhangzott már az is, hogy például Kontur Pál szerint az MSZP gyűlöli a kisembereket, ezért nyűg számukra iskolákat vagy óvodákat fenntartani.

A vita elvileg késő estig tarthat, a mára kiszabott időkeret háromnegyed 11 körülig ad alkalmat a képviselőknek beszélni. Ezután holnap, valamint jövő kedden és szerdán folytatják a tárgyalást.

Elemzők: változtatni kell, de a választásig kitart a büdzsé

Hozzá kell majd nyúlni a költségvetéshez, hogy tartható legyen a jövő évi hiánycél, vélte a Világgazdaság által korábban megkérdezett a szakértők többsége. Ugyanakkor erre valószínűleg csak a választások után kerülhet sor.

„Fél százalékos hiánytúllépés látszik a költségvetésben, vagyis nem 2,9, hanem 3,4 százalék körül alakulhat a deficit, ha nem jelentenek be kiigazításokat” – értékelte a 2014-es költségvetés tervezetét a Világgazdaságnak Samu János. A Concorde elemzője szerint a bevételi oldalon túltervezés látható, és a teljesülést kockáztatja, hogy 2 százalék alatt lehet jövőre az infláció a tervezett 2,4 helyett. Samu szerint a kiadási oldalon az intézményeknek adott pénzek alacsonyak. „Év közben 200 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség, ha tartani szeretné a kormány a 3 százalék alatti GDP-arányos deficitcélt” – hangsúlyozta a szakértő.

Választási évben nem meglepő, hogy nem szeretnének nagy megszorításokat bejelenteni” – értékelte lapunknak a költségvetést korábban Németh Dávid. A K&H Bank vezető közgazdásza úgy látja, hogy a növekedés tekintetében a kormány az optimisták táborát erősíti, és infláció is a magasabb prognózisok között van, különösen a tervezett áfacsökkentés tükrében. Hozzátette, viszonylag közel van a várakozásokhoz a kormány prognózisa.

Török Zoltán szerint a jövő évi költségvetés alapvetően két szakaszból áll, a választások előtti és a választások utáni időszakból. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a jövő év első felében inkább olyan intézkedésekre lehet számítani, amelyek az egyenleg romlását eredményezik, ám a második félévben kiigazítások jöhetnek, hogy 3 százalék alatt maradjon a hiány. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza is úgy véli, hogy az év második felében, a választások után érkezhetnek korrekciós lépések. „Úgy tűnik, hogy a büdzsé túlságosan feszített” – mondta a lapunknak a közgazdász. Szerinte a GDP-t nominálisan túltervezik, ami megjelenthet a különböző adóbevételeknél.

740 ezer munkavállaló foglalkoztatását támogatja az állam, ennyi dolgozó foglalkoztatása esetén kell kevesebbet fizetni, ilyen még soha nem volt - mondta Rogán.

Úgy nyújtották be a költségvetést, hogy az adótörvényeket nem látta senki. "Lehet, hogy ön és a barátai látták, de más még nem" - fordult Józsa István, az MSZP vezérszónoka Rogánhoz. A 2 százalékos növekedésre, mint sarokpontra építeni azért veszélyes szerinte, mert már korábban sem teljesültek ezek a számok - mondta. Ezt az ÁSZ véleményével támasztotta alá, amely szerint a terveknek csak 52 százaléka megalapozott.

Persze majdnem mindegy is, mit fogadnak el most, a 2012-es büdzsét kilencszer, az ideit eddig hatszor módosították - folytatta. Szerinte az látszik, hogy májusig, a választásig kitart a büdzsé. Az MSZP másik vezérszónoka, Gúr Nándor ehhez hozzátette: a 2014-es a stadionépítők költségvetése.

Seszták Oszkár (KDNP) a családi adókedvezmény kiterjesztése mellett - amelyet elmondása szerint pártja régóta szorgalmazott - hangsúlyosan szólt a rezsicsökkentésről, valamint a foglalkoztatási célokról. Ez utóbbiak közül kiemelte, hogy a téli közmunkaprogramokra rendelkezésre álló 30 milliárd forint több tízezer ember alkalmazását teszi lehetővé.

Hangsúlyozta azt is, hogy a kabinet jövőre sem lazít a költségvetési fegyelmen, nem választási büdzsét készített.

A Jobbik szerint a kormány véleményével ellentétben nem teljesít jobban a magyar gazdaság: az alapvetően túladóztatott és kivéreztetett állapotban van, az ország versenyképessége pedig jelentősen romlott az elmúlt időszakban - foglalta össze pártja álláspontját a jobbikos Volner János. Szerinte a gazdasági növekedés és a jóléti fordulat régóta várat magára. Ha a kormány érdemben szeretne ezeken a kérdéseken változtatni, akkor változtatnia kell azokon a pontokon, ahol kimagasló az adóterhelés - mondta, példaként az áfát, a fogyasztókra áthárított távközlési adót, a csekkadót említve

A költségvetés leginkább egy homokra épült hulladéklerakóra hasonlít - hozta a nap egyik legplasztikusabb hasonlatát az LMP-s Vágó Gábor. A magyar emberek nem tűrik a társadalmi egyenlőtlenségeket, a költségvetés pedig nem tesz semmit a különbségek csökkentéséért. Ráadásul most már látszik az, hogy akik anyagilag jobban jártak, azok sem forgatják vissza a pénzüket a gazdaságba. Nem a sport kéne, hogy kitörési pont legyen, hanem a kiművelt emberfők - tette hozzá. Perverz újraelosztás valósul meg a szegény emberektől a vagyonosak irányába és az átlagemberektől a Fidesz-közeli vállalkozók felé - összegzett.

Mindenkinek egy kicsit több jut, a stadionépítőknek sokkal több, miközben a tartalékok nagyon alacsonyak - kommentálta a büdzsét az EP-képviselőként felszólaló Bokros Lajos. A kormány tőről metszett kommunista módon államosít és rombolja a magántőkét - mondta a volt pénzügyminiszter.

Bokros szavai után hosszas vita indult arról, mennyire kéne a verseny, illetve mennyire az állami szektort támogatni, ami aztán átcsapott abba a kérdésbe, jó-e a rezsicsökkentés, és mennyi profitot visznek ki a külföldi cégek az országból. Ezután néhány óra erejére az önkormányzatok támogatása lett a fő téma, itt elsősorban az MSZP-s Botka László vezetésével támadták a kormányt azért, mert egyre kisebb a települések beleszólása a saját gazdálkodásuk ügyeibe. Tállai András államtitkár válasza az volt minderre: most már nem történhet meg, hogy fejetlenül adósságba verik magukat az önkormányzatok.

A tévéközvetítés végéhez közeledve egyre inkább kampányüzemmódú vagdalkozásba csapott át a vita. Szóba került már az is, mondta-e Orbán Viktor 2010-ben, hogy a kormány jó állapotban vette át az országot - a kormánypárti felszólalók szerint nem történt ilyen -, de elhangzott már az is, hogy például Kontur Pál szerint az MSZP gyűlöli a kisembereket, ezért nyűg számukra iskolákat vagy óvodákat fenntartani.

A vita elvileg késő estig tarthat, a mára kiszabott időkeret háromnegyed 11 körülig ad alkalmat a képviselőknek beszélni. Ezután holnap, valamint jövő kedden és szerdán folytatják a tárgyalást. -->