Majdnem másfél millióan élnek létminimum alatt az államtitkár szerint

Magyarország eltávolodott a dél-európai válságzónától, most már teljesen más problémáink vannak - mondta Cséfalvay Zoltán a költségvetés általános vitájának lezárásakor. AZ államtitkár szerint fel sem tudjuk fogni, mit jelent egy 26 százalékos spanyol munkanélküliség, vagy épp a görög fiatalok közti 56 százalékos adat.

Hány ország képes 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt - kérdezte Cséfalvay. Szerinte nagy szó, hogy a magyaroknak nem kell haladékot kérniük az EU-tól, hanem stabilan 3 százalék alatti marad a hiányunk.

"Szavakkal is szét akarják szakítani a társadalmat gazdagokra és szegényekre, eközben egy szót nem hallottam arról, hogy középosztály" - szólt oda az államtitkár az ellenzékieknek. Mint mondta, azt tartja igazán fontosnak, hogy egyre többen kapaszkodhassanak fel a középosztályba.
A munkaerőpiacról szóló kritikákra úgy válaszolt: nem a segélyekkel, hanem a foglalkoztatás bővítésével kell jobb esélyeket adni.

Az adórendszernek nem az a dolga, hogy osztogasson jobbra-balra - kommentálta az egykulcsos adókkal kapcsolatos felvetéseket.
1,3 millióan élnek létminimum alatt ma Magyarországon, pontatlan az a szám, amelyet az ellenzék felhoz. Az államtitkár szerint úgy jön ki ez a szám, hogy az 500 ezer létminimum alatti háztartást fel kell szorozni a háztartások átlagos, 3-nál valamennyivel magasabb létszámával - más kérdés, hogy így legalább másfélmilliós adat jönne ki.

A rezsi, és általában a terhek költségvetése a most tervezett - sorolta. Hozzátette: a családok segítése és a munkahelyteremtés rendkívül fontos még. A finomhangolás költségvetése is a 2014-es - tette hozzá.

Ma délután 2 óráig lehet már csak nagyobb léptékű módosító indítványokat beadni - ezek után csak a fejezeteken belüli átcsoportosításokat javasolhatják.
    
A nap kezdéseképp Kozma Péter (Fidesz) azt mondta, a jövő évi költségvetés nem választási költségvetés, számai feszítettek, de megalapozottak és tarthatóak. A kormánypárti képviselő ismertette a bíróságok, az ügyészségek és az alapvető jogok biztosa hivatalának jövő évi költségvetését. Úgy értékelte, jövőre lesz pénz bírósági beruházások megvalósítására, és az ombudsman két új feladatának ellátását is finanszírozzák, ehhez tíz ember alkalmazására is lehetőség lesz.
   
Szekeres Imre (MSZP) szerint a költségvetésben lévő számok nagyrészt megváltoznak majd. Ezt a költségvetést nem lehet elfogadni előkészítetlensége és átgondolatlansága miatt - jelentette ki. Szerinte a költségvetés világosan jelzi, hogy a kormány a valódi problémákat nem kívánja megoldani, hanem látszatintézkedésekbe kezd. A kormány politikájának központi eleme, hogy a párt körüli üzleti érdekeltségek saját céljaikra használják fel az állami intézményeket és a jogalkotást - vélekedett. Hozzátette: jövőre még több pénzt várnak az állampolgároktól, fejenként átlagosan 1,6 millió forint lesz az állami elvonás.

Murányi Levente (Jobbik) felidézte, hogy 2001-ben megvonták a Magyarok Világszövetségétől a költségvetési támogatást az elnök politikai szerepvállalása miatt. Ezt azóta sem kapta vissza a szervezet, és nem tudja elvégezni a munkáját, ezt a Külügyminisztérium sem tudja pótolni - fejtette ki.

Szalay Ferenc (Fidesz) úgy értékelte, hogy a költségvetés komoly lehetőséget biztosít a testnevelésnek, a sportnak. Míg 2002-ben 30 milliárd forint volt sportfinanszírozásra, addig 2010-re ez az összeg 14 milliárdra csökkent. Jövőre 106 milliárd forint jut sportra, ebből 75 milliárd forint a létesítményfejlesztés.

Szél Bernadett (LMP) szerint a kis- és közepes vállalkozásokat agyonnyomja a sok adó, miközben csak néhány kiválasztott cég jutott támogatáshoz. A kormány munkahely-teremtési ígéretei elbuktak, csak a közmunkások számával zsonglőrködik - mondta.

A közmunkáról ezután hosszabb vita folyt: a jobbikos Bertha Szilvia vetette fel a kérdést, mi fog történni a télre berendelt 200 ezer közmunkással, ha száraz telünk lesz. A kormánypártiak szerint ez sem jelent problémát, addig is tudnak tanulni. A legtovább Pálffy István ment el: a KDNP-s képviselő azt magyarázta, hogy ők maguk a Parlamentben is közmunkát végeznek. 

Csóti György (Fidesz) arról beszélt, hogy a jövő évi büdzsében nemzetpolitikai célokra 17,7 milliárd forint lesz. Ez nem a kormány szándékát, hanem a lehetőségeket tükrözi - vélekedett. Közölte, hogy a Határtalanul programmal összefüggésben módosító indítványt fognak benyújtani, mert a következő nemzedékek magyarságtudata megerősítéséhez több pénzre van szükség.

Hosszan vitáztak az oktatáspolitikáról és a fiatalok Magyarországon tartásáról is. Ebben azonban leginkább csak az eddig már jól megismert mondatokat hallhattuk vissza az oktatás átszervezéséről - a kormánypárti felszólalók szerint nem rózsás a helyzet, de sokat tesznek azért a jó oktatással, hogy a fiatalok Magyarországon maradjanak. Kapus Krisztián (Fidesz) 2013-hoz képest pozitív változásnak nevezte, hogy a felmerült problémák kezelésére többletforrásokat állítottak be a jövő évi költségvetésbe, és egyúttal fontosnak nevezte, hogy ne csak retorikai szinten foglalkozzanak a fiatalokkal, hanem pénzbeli támogatást is nyújtsanak a problémák kezeléséhez.

Varga Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz kettős beszédet alkalmaz az önkormányzatokkal kapcsolatban. Kifejtette, hogy teljes mértékben hátrányos a 2014-es költségvetés: olyan feladatfinanszírozási rendszert alakították ki, amely a normatíva alapját a feladatra költött pénz mennyiségéhez kötötték. Így azok, akik többet költöttek, többet is kaphattak - tette hozzá.

Közölte továbbá, hiába növekedett a gyermekétkeztetésre szánt összeg, minden költséget ez sem fedez, a kistelepüléseken a központi orvosi ügyelet költségeit sem tudják kifizetni. A kormány erre Varga Zoltán szerint azt mondta, hogy a helyi adók emelésével teremtsék meg ennek költségeit.

A költségvetés vitája után két törvényjavaslat általános vitája van ma még napirenden: előbb a növényfajták állami elismeréséről és a szaporítóanyagokról, ezután pedig a Gazdasági Versenyhivatal munkájának szabályozásáról vitáznak.