Ócsa csak viszi a pénzt: A szociális bérlakások többsége még üresen áll

Több mint két évvel a nagy ívű Szociális Családiház-építési Program indítása után, október közepén mindössze 35 devizahitel-károsult család jutott új otthonhoz az ócsai szociális lakóparkban. A felépült nyolcvan lakóházból az elsőket július végén foglalta el csaknem harminc otthontalanná vált család. Őket és az az óta beköltözőket is pályázat útján választotta ki a program koordinálásával megbízott Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

Azok pályázhattak, akiknek az otthonát 2011. október 1-je és 2012. november 30-a között jelölték ki kényszerértékesítésre, ingatlanuk forgalmi értéke a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor Budapesten és a megyei jogú városokban a huszonöt millió forintot, egyéb településeken a húsz millió forintot nem haladta meg, és van legalább egy 25 éven aluli, családi pótlékra jogosult vagy a felsőoktatásban tanuló gyerekük. Vagyis hiába árverezhettek el a bankok 2011 óta már majdnem 25 ezer lakást, az otthon elvesztése nem volt elegendő ok arra, hogy valaki második esélyt kapjon Ócsán. Az első határidőig, 2012. február 15-ig így hiába pályázott 588 család, közülük csak húszat találtak alkalmasnak.

A pályázati feltételeken a május 10-i határidővel kiírt második pályázaton már módosítottak, így azok is indulhattak, akiket közmű-, közösköltség-tartozás miatt lakoltattak ki (ha banki jelzálogjog is volt a lakásukon), egységesen 25 millió forintban határozták meg az elárverezett ingatlan értékhatárát.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatása szerint a program meghirdetése óta végül összesen már 835 család pályázott, 125 pályázat mindenben megfelelt a kiírásnak, de eddig még csak 50 „nyertest” hirdettek.  Ezzel ugyan nem zárul le a projekt, hiszen a rendelet alapján egészen az év végéig jelentkezhetnek a bajba jutott családok, ilyen ütemben azonban jövő tavaszra sem népesül be a lakópark.

Pedig a szociális családiház-építési program – a nyolcvan ház felépítésének ára, a teljes infrastruktúra és a közfoglalkoztatottak bére – a Belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint már eddig is csaknem 2,5 milliárd forintba került. Ehhez képest a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., mint bérbeadó a szeptember végéig bérleti szerződést kötött 37 családnak alig több, mint 2,5 millió forint bérleti díjat számlázott ki. Az Eszközkezelő azzal kapcsolatban nem tudott információt adni, mennyibe kerül majd az üresen álló ingatlanok temperáló fűtése, azt viszont elmondták, hogy az Ócsai Városüzemeltetési Non profit Kft.-nek havonta több mint kétmillió forintot fizetnek a terület őrzéséért.

Az eredeti tervek szerint egyébként a programra kiszemelt területen 420 lakóházat, 80 üzletet, két óvodát, egy iskolát, sportpályákat, szupermarketet, postát, körzeti orvosi rendelőket, klub-könyvtárat és egy ökomenikus templomot kell építeni. A kormány az előzetes tervek szerint márciusban dönt a folytatásról.

Közműtartozás kizárva

Lakásonként eltérő, ugyanakkor méltányosnak tekinthető lakbért kér az Eszközkezelő a kilakoltatott családoktól: alapterülettől (50, 60, 70 négyzetméter) függően 16.800, 19.500, 21.100 forint havi bérleti díjat. A rezsi jó része szintén előre tervezhető, mivel az áramért és a vízért az ócsai lakópark lakóinak előre kell fizetniük, az előrefizetős mérőórákat a városközpontban tudják feltölteni. Ezzel nem csak az újabb eladósodás zárható ki, de elvileg ez a módszer takarékos fogyasztásra is ösztönöz. A téli tüzelő beszerzését – többek között a kedvező beszerzési ár elérése érdekében – a Máltai Szeretetszolgálat bonyolította le.