BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Parlament: a föld és a trafikok után a kaszinók jönnek?

A költségvetésről és az új adótörvényekről szól a parlament ma kezdődött, három napos munkahete. Előtte azonban ma tucatnyi törvényt fogadtak el, az első órákban pedig a pénzügyi rezsicsökkentésnek nevezett csomag, október 23-a, és a bajai választás jelentik a fő témákat.

A földmutyi és a trafikmutyi után jön a kaszinómutyi? Ezt kérdezték az ellenzéki képviselők a szerencsejáték-törvény módosításának vitájában. A törvényjavaslat azt tenné lehetővé, hogy a kormány kijelöljön megbízható szerencsejáték-szervezőket, akik pályázat nélkül nyithatnának kaszinót. Az előterjesztők nevében Ékes József (Fidesz) azt hozta fel: a szerencsejátékok szabályainak szigorításával kevesebben estek bele a játékfüggőségbe, ezért is látszik, hogy jó az eddigi szabályozás. Hozzátette azt is: tízéves múltat írnak elő a megbízható játékszervezővé minősítéshez, valamint azt, hogy ne legyen a cégnek elmaradása a kifizetésekkel.

A pénzügyi rezsicsökkentés hamarosan már jogszabályba foglalt fogalom lesz: a napirend módosításával már ma este tárgyaltak az ilyen nevű törvényről. Az indítvánnyal minden számlatulajdonos havonta kétszer, 150 ezer forint értékig ingyen vehetne fel pénzt. Rogán Antal (Fidesz) vitaindítójában arról beszélt: a bankok nagyobb mértékben emelték a költségeket, mint azt az adótartalom indokolta volna, és volt, hogy a fizetés felvételekor 1500-2000 forintot is ki kellett fizetni. Kifejtette, hogy a törvénnyel a meglévő számlaszerződésekbe avatkoznak be. A képviselő szerint a hatvan napos átállási időszak elég lesz a bankoknak és reális a 2014 februári bevezetés. A javaslat szerint a bankoknak egy közös adatbázist kell létrehozniuk arról, hogy az ügyfelek mely számlájukhoz kérték az ingyenes készpénzfelvételt, az ügyfeleknek pedig be kell jelentkezniük, így jelezniük kell, melyik számláról igénylik az ingyenességet. Ha ezzel az ügyfelek visszaélnek, akkor az az adatbázisból kiderül és utólag megfizettetik velük a felvételi díjakat.

Az MSZP azt támogatja, hogy segítsék a banki ügyfeleket, de észre kell venni, hogy a kormány most azt a problémát akarja megoldani, amelyet saját maga idézett elő - mondta el a szocialista Józsa István a vitában. A jobbikos Kiss Sándor elmondta: támogatják a javaslatot, de azt kérik, ne csak az első két készpénzfelvétel legyen ingyenes, hanem 150 ezer forintig bármennyi. Nincs értelme, hogy az embereket arra biztassák, tartsák otthon a párna alatt a pénzt a bank helyett - mondta. Vágó Gábor (LMP) arról beszélt: látszik, hiba volt a kormánytól azt gondolni, hogy a bankok nem terhelnék tovább az ügyfelekre azt, amit a kormány rájuk terhelt.

Korábban este, a szavazások közt elfogadták az NMHH 2014-es költségvetését. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 32,4 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhat jövőre, míg Médiatanácsa mintegy 174 millió forintos költségvetési, és 1,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli kerettel.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jövő évi költségvetési kerete 77,9 milliárd forint, amelyből 71,9 milliárd forint a központi büdzséből származik, több mint 4,6 milliárd forint pedig kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevétel. A Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. előirányzata 500-500 millió forint.
   
Az NMHH személyi juttatásokra és járulékokra 8 milliárd forintot fordít, dologi kiadásokra 4,8 milliárdot. A hatóság a következő évekre 5,7 milliárd forintos tartalékot különít el, míg 2014-re csaknem 5 milliárdos működési tartalékot. Ahogy a dokumentum bizottsági tárgyalásán Baross Gyula, az NMHH főosztályvezetője elmondta: 500 millió forintot a Bűvösvölgy nevet viselő médiaértés-központra és felsőoktatási intézmények médialaborjainak kialakítására ad át az intézmény.

A hatóság 32,4 milliárd forintos bevételeiből csaknem 12 milliárd különböző frekvenciadíjakból, 6,1 milliárd forint pedig pályáztatandó új frekvenciákból származik. Azonosítók használati díjából 2,4 milliárdos, felügyelet díjból 2,3 milliárdos bevétellel számol az NMHH. 150 millió forintos bírságbevétellel is kalkulálnak, az MTVA-tól pedig 2,2 milliárd forintot vesznek át.

A médiatanács személyi juttatásai a járulékokkal több, mint 100 millió forintos kerettel szerepelnek a dokumentumban.

Újra szavaztak a hegyközségi törvényről is, amelynek az előző változatát Áder János visszaküldte, adatvédelmi problémákra hivatkozva. Az államfő jelezte: az előző szöveg nem tartalmazza teljes körűen az információszabadságról szóló törvényben megállapított garanciális feltételeket. Korábban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is hiányosnak találta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatkezelésének törvényi szabályozását. Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény nem határozza meg pontosan az adatkezelés célját és időtartamát, az adatok fajtáit, valamint az adattovábbítások részleteit.

Nemzetközi megállapodások kihirdetése mellett szavaztak számos olyan törvényről is, amelyekkel az új Ptk. hatályba lépése miatti részletszabályokat rendeznek.

A törvény célja, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani a zsebszerződéseket, alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön. A zsebszerződések elleni fellépés részben már megtörtént az új büntető törvénykönyv elfogadásával, az ilyen megállapodások feltárását és semmisségük megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések azonban eddig hiányoztak - indokolta javaslatát a kormánypárti politikus.

Az alaphangot napirend előtt Szél Bernadett adta meg. Az LMP-s képviselő arról beszélt: Orbán Viktor katonai sorfal előtti pártrendezvénnyé változtatta október 23-át, a másik oldalon pedig bukott miniszterelnökök próbálkoztak pártpolitikává tenni az ünnepet, miközben a baloldali pártok szimpatizánsai még egymást is kifütyülték. Kalmár Ferenc (KDNP) a székely autonómiát választotta napirend előttije témájául. Mint mondta, az EU sok más országában is léteznek autonóm régiók, nem kéne félni megadni ezt a lehetőséget Székelyföldnek is.

Az MSZP-s Józsa István a gazdaság felé terelte a szót: ő a 2014-es költségvetésről beszélt. Szerinte május környékéig tarthat ki a büdzsé, utána úgyis újat kell készíteni, de addig is csak a Fidesznek és a hozzájuk közeli köröknek hajt hasznot. A legnagyobb nyertesek egyike Kövér László, aki huszonötször annyit kap, mint a Vöröskereszt - tette hozzá. A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt, ő arról beszélt, Mesterházy Attila azzal az ígéretével, hogy az egymillió forint feletti éves kereseteket jobban adóztatná, már az átlagbérre is magasabb adót vetne ki.

Balczó Zoltán (Jobbik) az államadósság miatt szólalt fel - szerinte mivel ennek a legnagyobb része még 1990 előtt keletkezett, újra lehetne tárgyalni. Cséfalvay azzal válaszolt neki: az olyan országoknak kell újratárgyalniuk az adósságot, ahol nem képesek azt visszafizetni.

A november a pénzügyi rezsicsökkentés hónapja - mondta Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője szerint a bankok nagyobb mértékben emelték a díjaikat, mint az indokolt lett volna, ezért szükséges a beavatkozás.

A Közgép a kormány főszponzora?

Nem csak sportcsapatokat, hanem magát a kormányt is szponzorálja a Közgép - mondta interpellációjában Kepli Lajos (Jobbik). Rétvári Bence államtitkár azt mondta, bugyuták a vádak, inkább örülni kellene a beruházásoknak.

Az MSZP-s Simon Gábor az ócsai lakóparkról interpellált: szerinte ebből a pénzből rózsadombi villákat lehetett volna venni, a projekt teljes kudarc. "Ha csak egy emberen is tudtunk segíteni, az siker" - válaszolta neki Fónagy János.

Szél Bernadett (LMP) arról interpellálta a kormányt, miért akarják eladósítani az országot egy újabb paksi blokk megépítésével. Az atomenergia hit kérdése, van, aki hisz benne, és van, aki nem - felelte Fónagy János, aki szerint olcsóbb lesz az atom, mint a többi lehetséges energiaforrás. Szintén az energiáról adott be interpellációt az MSZP-s Harangozó Gábor, ő azt kérdezte, miért nem fordítanak több pénzt a lakások energiahatékonyságára. Neki Semjén Zsolt felelt; a miniszterelnök-helyettes szerint az MSZP-s kormányok alakították úgy a szabályokat, hogy nem lehet az ilyen felújításokat támogatni.

A kormánypárti öninterpellációk általában unalomba fulladnak, Gulyás Gergelyére azonban ma érdemes volt odafigyelni. A bajai videóról beszélve ugyanis bejelentette, hogy törvényszigorítást kezdeményeznek a hasonló esetekre. Később Rogán Antal elmondta, az Országgyűlésnek még hétfőn benyújtják a várhatóan decemberben hatályba lépő Btk-módosítási javaslatukat, amely alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti majd azt, aki mások becsületének csorbítására hamisított vagy valótlan tartalmú hang-, illetve képfelvételt készít. Aki ezt elérhetővé teszi, az két évig, aki pedig nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követi el a bűncselekményt, az három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntető.

Az MSZP-s Simon Gábor az ócsai lakóparkról interpellált: szerinte ebből a pénzből rózsadombi villákat lehetett volna venni, a projekt teljes kudarc. "Ha csak egy emberen is tudtunk segíteni, az siker" - válaszolta neki Fónagy János.

Szél Bernadett (LMP) arról interpellálta a kormányt, miért akarják eladósítani az országot egy újabb paksi blokk megépítésével. Az atomenergia hit kérdése, van, aki hisz benne, és van, aki nem - felelte Fónagy János, aki szerint olcsóbb lesz az atom, mint a többi lehetséges energiaforrás. Szintén az energiáról adott be interpellációt az MSZP-s Harangozó Gábor, ő azt kérdezte, miért nem fordítanak több pénzt a lakások energiahatékonyságára. Neki Semjén Zsolt felelt; a miniszterelnök-helyettes szerint az MSZP-s kormányok alakították úgy a szabályokat, hogy nem lehet az ilyen felújításokat támogatni.

A kormánypárti öninterpellációk általában unalomba fulladnak, Gulyás Gergelyére azonban ma érdemes volt odafigyelni. A bajai videóról beszélve ugyanis bejelentette, hogy törvényszigorítást kezdeményeznek a hasonló esetekre. Később Rogán Antal elmondta, az Országgyűlésnek még hétfőn benyújtják a várhatóan decemberben hatályba lépő Btk-módosítási javaslatukat, amely alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti majd azt, aki mások becsületének csorbítására hamisított vagy valótlan tartalmú hang-, illetve képfelvételt készít. Aki ezt elérhetővé teszi, az két évig, aki pedig nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követi el a bűncselekményt, az három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntető. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.