Parlament: az auschwitzi osztálykirándulások támogatására kérik a kormányt

A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének megismertetéséről szóló országgyűlési határozat módosításának általános vitájával zárult az Országgyűlés keddi ülése. Az eredeti törvényjavaslat azt ajánlotta, hogy az iskolák látogassák meg a Holokauszt Emlékmúzeumot vagy Auschwitzot, ahogy egy azzal együtt elfogadott törvény ugyanezt kérte az iskoláktól Recskkel kapcsolatban is. Csakhogy a recski látogatáshoz a kormány vállalta, hogy ad anyagi támogatást az intézményeknek, míg a holokauszt-emlékezésnél ez kimaradt az eredeti törvényből. Ezt pótolnák most.

Révész Máriusz (Fidesz) az oktatási bizottság nevében elmondott expozéjában ismertette: egy hiba miatt az ebben a témában szervezett látogatások esetében nem járt részleges költségtérítés. A mostani módosítást ezt a lehetőséget biztosítja.

Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár elmondta: a kormány keresi a lehetőségét annak is, hogy meglegyen ezen kirándulások árának a költségvetési fedezete is.

Pichler Imre László (Fidesz) hangsúlyozta: a nemzet felelőssége, hogy soha ne felejtsék el mártír honfitársaikat. Steiner Pál (MSZP) egyetértett Hoffmann Rózsa államtitkárral abban, hogy a fiatalok számára a közvetlen tapasztalat a legfontosabb. Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt mondta, még mindig az számít, hogy ki mit terjeszt be, ki akar a legnagyobb "erkölcscsősz" lenni.

Így változik a büntetőjog

Répássy Róbert szerint az ároktői bandával kapcsolatos eseményekre is reagál az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosítása.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára azt mondta, az előterjesztés módosítja a lakhelyelhagyási tilalomra és a házi őrizetre vonatkozó szabályokat, amely alapján a bíróság minden esetben - a terhelt hozzájárulása nélkül is - dönthet a nyomkövető alkalmazásáról. A hatályos szabályok szerint a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközt csak akkor lehet az érintett hozzájárulása nélkül alkalmazni, ha az előzetes letartóztatása azért szűnik meg, mert annak a törvényben meghatározott maximális tartalma letelt - ismertette.

Répássy Róbert azt mondta, a jövőben a terhelt adatváltozással kapcsolatos bejelentési kötelezettsége az értesítési címre is kiterjed. A lakásmaffia ügyekben lehetőség lesz arra, hogy a zsarolás, a csalás és az uzsora-bűncselekmény sértettje az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési joggal összefüggő polgári jogi igényt is tartalmazó indítványában ideiglenes intézkedésként kérheti a birtokából kikerült ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokba adását.

Lehetőség lesz rá, hogy a tanú vallomását - beleegyezése esetén - a kiemelt ügyeken kívül is vizsgálják poligráffal.

  
Az államtitkár elmondta, a büntető törvénykönyvben új tényállások lesznek, így lehetőség lesz arra, hogy az Európai Unió három fő intézményének (parlament, bizottság, tanács) védelme bármilyen hírszerző tevékenységgel szemben biztosítható legyen. Elmondta, a sportbeli csalások, azaz a bunda ellen is fel kell lépni, ezért új tényállásként vezetik be a sporteredmény tiltott befolyásolását.

Vas Imre (Fidesz) elmondta, hogy a javaslat jelentős részben a büntetőeljárási törvényt módosító vagy pontosító szabályokat tartalmaz, de érinti a bírósági végrehajtási, a rendőrségi, az ingatlan-nyilvántartási, a közvetítői tevékenységről szóló, valamint a szabálysértési törvényt is. Bárándy Gergely (MSZP) a vitában hangsúlyozta, hogy korábban a mostani álláspontjukkal ellentétes véleményük mellett ugyanilyen meggyőzően érvelt a kormány, mindegyikről azt mondták, hogy növelheti a hatékonyságot a módosítás. Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely a közrend területen szigorítást tartalmaz, felgyorsítja az ügyek felderítését, tárgyalását. Szerinte a javaslat alapvetően pozitív elmozdulást jelent, növelheti a hatékonyságot és a lakásmaffiával kapcsolatban is jó irányba változhat a szabályozás. Hozzátette: fontos garanciális jog lehet, hogy a feljelentőnek is legyen panaszjoga, ez ügyben módosító javaslatot is benyújtanak.

Tilos lesz fogyasztói csoportokat létrehozni

A jövőben végleg betiltják a nem hitelképes fogyasztók megtévesztéséből hasznot húzó fogyasztói csoportok létrehozását. Egyebek között ezt tartalmazza az egyes törvények fogyasztóvédelmi tárgyú módosításáról szóló, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által benyújtott javaslat, amelyet ma délután kezdett tárgyalni az Országgyűlés.

A dokumentum általános vitájában Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára expozéjában ismertette: további változás, hogy az idősek vagy fogyatékosok elleni jogsértéseket a jövőben azonnal lehet majd szankcionálni, valamint a telefonos ügyfélszolgálatoknál ma még tapasztalható várakoztatás is megszűnik.

Hozzátette: a cél a kiszolgáltatott fogyasztói csoportok fokozott védelme, a fogyasztói jogok további megerősítése.

Közmunkásokat is bevethetnének a katasztrófavédelemben

A katasztrófavédelem ellenőrizné az önkéntes tűzoltó egyesületeket, de azok önállóan is olthatnának tüzet és végezhetnének műszaki mentést a jövőben egyes önkéntes tűzoltó egyesületek - mondta a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára.

A katasztrófavédelemmel kapcsolatos törvénymódosítás általános vitájában Tállai András azt mondta, az úgynevezett beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület a székhelye szerinti településen láthatna el feladatokat a közvetlen életveszéllyel nem járó eseményeknél, eddig csak közreműködhetett a feladatok ellátásában. Az önállóan végezhető feladatok közé sorolta a szabadtéri tüzek, melléképülettüzek oltását, a vízeltávolítást, a fakidőlést, a viharkárok felszámolását, az állatmentést.

Mint mondta, az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét a hivatásos katasztrófavédelmi szervek ellenőrzik.

Kitért arra, hogy az előterjesztés pontosítja a tűzjelzés fogadásával kapcsolatos szabályokat, és egyértelműen meghatározza, hogy a költségeket ki viseli. Lehetővé tennék azt is, hogy a tűzvédelmi bírságot helyszíni bírságként lehessen kiszabni.

Munkavédelmi okokból és a nyerészkedés megakadályozására veszélyhelyzetben lehetséges lenne a védekezési munkák helyszínén az alkohol fogyasztásának, árusításának, tárolásának megtiltása.

Hozzátette: a törvényjavaslat kimondja, hogy a kiesett közszolgáltatások ideiglenes ellátása polgári védelmi feladat.

A közfoglalkoztatási szabályok módosításával megteremtik annak lehetőségét, hogy a közfoglalkoztatottak szükség szerint bekapcsolódhassanak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető veszély megelőzésébe, elhárításába - fejtette ki.

Farkas Zoltán (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy tervezőbarát legyen a tűzvédelmi szabályozás, hiszen a műszaki tudományok folyamatos fejlődésen mennek át. Egyértelműsítik, hogy ki igazolhatja az épület tűzvédelmi követelményeknek való megfelelését. Az ellenzéki felszólalók köztük Juhász Ferenc (MSZP) is kifogásolta, hogy a kormányzat sikerként értékeli a tavaszi hóhelyzet katasztrófavédelmi kezelését. Mint mondták, nem támogatják a törvényjavaslatot, nem értenek egyet többek között azzal a torz szemlélettel, hogy egy giga katasztrófavédelmi szervezetet hoztak létre. Az ellenzéki politikus azzal sem értett egyet, hogy a katasztrófavédelmi főigazgató dönti el,  melyik önkéntes tűzoltó egyesület lehet beavatkozó, és milyen támogatás kap.

Staudt Gábor (Jobbik) is túlzásnak tartotta azt, hogy jól vizsgázott a katasztrófavédelem rendszere a tavaszi hóhelyzetben, és ugyancsak nem értett egyet a tűzoltóság katasztrófavédelembe történt integrálásával. Szerinte az önkéntes tűzoltóság ausztriai rendszerét kellene meghonosítani Magyarországon, ugyanis ott ez a rendszer hozzájárult az osztrák társadalom kohéziójához.

Mile Lajos (LMP) szerint 2013-as hóhelyzetben a katasztrófavédelem maga volt a katasztrófa, ezrek dideregtek, miközben "meleg hangú" SMS-ket kaptak a Belügyminisztériumtól. Nem értett egyet azzal a kormányzati szemlélettel, hogy a szervezettség, a hatékonyság egyenlő a központosítással. Vannak különleges helyzetek - folytatta - , amikor centralizált irányításra van szükség, de a helyiek hozzáértését nem szabad elhanyagolni.

Így tartanák számon a repülőn utazókat

Hatékonyabbá válhat a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásával - emelte ki a belügyi tárca államtitkára a vonatkozó törvényjavaslatot ismertetve kedden az Országgyűlésben.

Kontrát Károly expozéjában azt mondta, a javaslat célja, hogy Magyarország nagyobb biztonságban legyen. Az utasadatrendszer működésének lényege, hogy a kereskedelmi személyszállítással foglalkozó légi fuvarozók átadják a foglalási rendszerükben meglévő adatokat a nemzeti utasadat-információs egységnek, amely ezeket elemzi, kezeli és megőrzi. Az egység gyanú esetén azonnal értesíti a terrorcselekmény megakadályozására, vagy a bűncselekmény felderítésére hatáskörrel bíró szervet. Az információs egység ellátására a szervezett bűnözés elleni koordinációs központot jelölték meg. Az adatokat öt évig őrzik meg.

Az Európai Unió nevében megkötött utasadat-megállapodás van hatályban az Egyesült Államokkal, Ausztráliával, és Kanadával; hamarosan lezárulnak a korábbi egyezmény felülvizsgálatát célzó tárgyalások. Ezek az államok az unióból induló vagy onnan érkező, a területét érintő járatok kapcsán megkapják elemzésre az uniós polgárok utas-adatait is. Érdeklődést mutat hasonló megállapodás megkötésére Oroszország, Dél-Korea, Japán, Katar, Mexikó, az Egyesült Arab Emirátusok, Brazília és Szaúd-Arábia is - tette hozzá. A rendszer létrehozását az unió mintegy ötmillió euróval támogatja.

A vitában a fideszes Farkas Zoltán arról beszélt: nem minden utasadatot kezelnek, hanem elsősorban a harmadik országból érkezők és oda utazók adatgyűjtése valósul meg. A gyakorlatban a légitársaságok továbbítják a foglalási rendszerükben lévő adatokat a nemzeti utasadat-információs egységnek, amely ezeket kezeli, megőrzi. Az automatizált kockázatelemzést követi a gyanús információk manuális elemzése, és ezután szűrik ki az utasok közül azokat, akiknek adatai arra utalnak, hogy meghatározott bűnözési formákban érintettek lehetnek - fejtette ki. Az adatokat harminc nap után személytelenné teszik, és ezt csak bűncselekmény, vagy nemzetbiztonsági kockázat gyanúja esetén állíthatják vissza. A rendszerből az ORFK, a Terrorelhárítási Központ, az adóhatóság és a négy titkosszolgálat kérhet adatszolgáltatást - mondta.

Juhász Ferenc (MSZP) arról beszélt, hogy az MSZP támogatni akarja a törvénycsomagot, de óriási mennyiségű adatról van szó, ezért az adatkezelőknek lehetőségük lesz arra, hogy az információkat "annak határán kezelhessék, amit már állampolgárok és politikai pártok nehezen viselnek el". Ezért szerinte törvénnyel kell garantálni, hogy csak olyan célokra lehessen használni az adatokat, amelyekre a rendszert létrehoznák. Az MSZP módosító javaslatai többek között arra irányulnak majd, hogy ne öt évig, hanem rövidebb ideig tárolják az adatokat - közölte.

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a törvényjavaslatot a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni védekezéssel indokolják, pedig véleménye szerint "illett volna" elválasztani a két kategóriát, azok ugyanis nem feltétlenül egymás szinonimái. Meg kell találni azt a mértéket, ahol az adatvédelem és a közösség érdeke kiegyenlítődik, ugyanis ezen a kérdésen hajlamosak túllendülni egyes országok - értékelte.

Mile Lajos (LMP) ellentmondásosnak nevezte, hogy bár az adatgyűjtés sokszor indokolt, lehetőség van arra, hogy az információkkal visszaéljenek vagy jogosulatlanul kezeljék azokat. Ezért fontosnak tartotta, hogy a személyiségi jogokat és a személyes adatok védelmét gyakorlatban is működő szabályozókkal garantálják.