A dohányzás miatt mindenki szív

Az elmúlt években a nemdohányzók védelme érdekében tett intézkedéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a dohányosok száma  – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár. Szócska Miklós azt mondta, egy megismételt felmérés azt mutatta, hogy míg 2012-ben a felnőtt lakosság körében a naponta dohányzók aránya 28 százalék volt, addig ez az arány 2013-ra 19 százalékra esett vissza, vagyis nagyjából 200 ezren abbahagyták a dohányzást. Akik kevésbé idealisták, azt mondják, ez a kétszázezer ember csak a legális piacról tűnt el. Továbbra is dohányzik, csak feketén szerzi be magának a cigit.

Mucsi János tüdőgyógyász, a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításért Egyesület elnöke azt mondta: szerinte is tömegek tették le a cigit. Legtöbben azért, mert drága lett. Az ugyanis bizonyított, hogy van visszatartó ereje a  dohánytermékek árának. Magyarországon pedig az elmúlt két év alatt 600 forintról ezer forintra drágultak a jobb cigaretták. A tüdőgyógyász szerint az is sokat számít, hogy nehezebb hozzájutni és vannak olyan települések, ahol nem is lehet venni. A trafikok körül kialakult politikai balhé pedig ugyancsak ráirányította a témára a figyelmet és vannak, akik politikai okokból nem vesznek cigarettát.
„Az elmúlt években bevezetett szigorítások, a nemdohányzók védelme, a társadalom dohányzással kapcsolatos hozzáállását is alapvetően megváltoztatta – mondja Mucsi János. – Egyre inkább megbélyegzett az, aki dohányzik, ciki tevékenység lett. Mindezek persze azokra hatottak leginkább, akik élvezeti szinten dohányoztak. Az erős dohányosokra, akik valóban függők, nincs hatással. Nekik komoly elhatározás és sokszor segítség is kell a leszokáshoz.”

Erős dohányosnak azt nevezik a szakemberek, aki naponta tíz szálnál többet szív és az ébredés után egy órán belül rágyújt. Sokan vannak ilyenek. Így tehát vannak országok, ahol többen cigarettáznak, mint nálunk, de kevesebbet szívnak. Magyarországon sokan is cigiznek és erős dohányosból is sok van. A lakosság 38 százaléka dohányzik, 15 százaléka korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47 százalék olyan, aki sohasem cigizett. A nők és a férfiak napi átlag cigarettafogyasztása az uniós átlagnál is magasabb. Ráadásul a dohányosok kétharmada már többször is sikertelenül próbált meg leszokni. Jó hír azonban, hogy januártól az ország 150 tüdőgondozójából 96 helyen lehet részt venni orvos által irányított, leszokást segítő programban. Uniós támogatással valósul meg a program és az OEP finanszírozza a kezeléseket.
„A leszokást segítő kezelésnek van pszichés és gyógyszeres része is, amely csakis együtt lehet hatékony – mondja Mucsi János. – A nikotinfüggőségre olcsóbb megoldás a tabletta, a tapasz, vagy a rágógumi, ezek havi költsége úgy 15 ezer forint, míg a nikotinellenes tapasz ára 25 ezer. A komplex kezelés 30–40 százalékban hosszú távú sikert hoz és csak az első két hét nagyon nehéz. Aki pedig kitartó, a harmadik hónaptól már nem is kívánja a cigarettát, vagyis ha eltökélt, képes letenni.”

Ez már csak azért sem mellékes, mert jelenleg 780 forint a legolcsóbb és 1040 forint a legdrágább cigi a trafikban.
Magyarországon probléma az is, hogy különösen sok a dohányos a fiatalok között, több mint 40 százalékuk dohányzik rendszeresen. A 18-30 év között majdnem minden második ember dohányos és a nők és a fiatalok körében folyamatosan növekszik a cigarettahasználat. Ráadásul minden negyedik középiskolás függő dohányosként hagyja el az oktatási intézményt.
A dohányzásellenes lobbisták szerint még mindig van mihez nyúlni a szigorítás terén. Svédországban, de több másik államban is magasabb egészségbiztosítást fizet, aki dohányos és vannak olyan egészségügyi beavatkozások, műtétek, amelyeket dohányosoknak el sem végeznek. Az elképzelések szerint pár éven belül, a csomagoláson mindkét oldalon elrettentő képeknek kell szerepelnie, és egységesítik a dobozokat is, mindegyik ugyanúgy fog kinézni. Ugyancsak rövidtávon szeretnék elérni, hogy ízesítő anyagokat, cukrot, mentholt, aromákat ne lehessen a dohányhoz keverni. Ezzel elérnék, hogy a megtermelt dohány egy nagy részét fel sem lehetne dolgozni, mert ezek nélkül élvezhetetlen minőségű, alkalmatlan a fogyasztásra.

A tét komoly: Magyarországon évente 28 ezer ember hal meg dohányzás következtében, a tüdőrákos megbetegedések 90 százalékáért, az egyéb daganatokért 30-35 százalékban felelős a cigaretta. Az államnak persze jelentős bevétele is származik erről a piacról. 2012-ben dohánytermékek általános forgalmi adójából, a jövedéki adóból és egyéb befizetésekből meghaladták a 380 milliárd forintot. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet ugyanakkor azt is kiszámolta, hogy mennyibe kerülnek az államnak a dohányosok és a dohányzás következményei. A dohányzás okozta kiadások közül a legnagyobb összeget a gyógyszerkiadások, a fekvőbeteg ellátás, a korai halálozás miatti jövedelemveszteség és a rokkantsági nyugdíj jelentette. Ezek összesen 460 milliárdot tesznek ki, tehát a társadalom 80 milliárd forintot ráfizet a sok dohányosra.
Boros Julianna, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa azt mondja: ha lassan is, de vannak pozitív változások. A rendszeresen dohányzók arányának csökkenésénél is nagyobb eredmény a naponta elszívott cigaretta mennyiségének visszaesése. 1994-ben a dohányzók 57 százaléka 20 vagy annál is több szál cigarettát szívott naponta, a férfiak kétharmada, a nők 43 százaléka volt erős dohányos. 15 évvel később a férfiaknál 46, a nőknél 24 százalékra csökkent az arány.
A trafikrendszer bevezetése óta mindenesetre több mint 30 százalékkal kevesebb cigi fogy. Már nemcsak a határmentén és a fővárosban, de olyan helyeken is megjelentek az illegális termékek, ahol eddig nem lehetett hozzájutni.

Tóth Attila, a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) szóvivője azt mondja: a dohánypiaci átalakulás a feketegazdaságot élénkíti. A szigorítások és az áremelések legnagyobb rizikója az, hogy két szomszédunk is a kontinens tíz legolcsóbb cigarettáit kínáló országai közé tartozik. Szerbiában és Ukrajnában ugyanis legálisan nagyjából 350 és 500 forintos áron felsőbb kategóriás cigarettákat vásárolni, emellett mindkét államban virágzik a dohánytermékek feketepiaca is, ahol még olcsóbban kínálják az árut.
A DBMSZ szerint az új szabályozás rövid idő alatt újra 15 százalékosra növelheti az illegális dohánytermékek piaci részesedést, ez pedig 45 milliárdos mínuszt is eredményezhet a költségvetésben. Pedig a GfK Hungária adatai szerint a 2005-ös, 27,4 százalékos csúcs óta - akkor a termék jövedéki adója a duplájára nőtt - egészen 2011-ig csökkent a feketekereskedelem aránya, tavaly óta azonban újra nőtt.