Parlament: fizetniük kell a raboknak a mosásért és a hűtőért is

Az átfogó igazságügyi reform részeként 2015 elején léphet életbe az új büntetés-végrehajtási kódex, amelynek célja a társadalom védelme mellett a fogvatartottak nevelése, munkára, jogkövető magatartásra szoktatása, hogy szabadulásuk után a társadalom értékes tagjaivá váljanak - mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a törvénykönyv tartalmát ismertető parlamenti expozéjában.

Répássy Róbert újdonságként említette, hogy rögzítik a szabadságvesztés végrehajtásának alapelveit, így a hagyományos alapelvek (törvényesség, fokozatosság) mellett megjelenik köztük a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus és az egyéniesítés.

Egy új kockázatelemzési és -kezelési rendszer bevezetése mellett szintén újdonság, hogy 2016. január 1-jével létrejön a központi kivizsgáló és módszertani intézet, amely a legalább 18 hónap szabadságvesztésre ítéltek befogadásáról és elhelyezéséről dönt majd.

Az államtitkár arról is beszélt, az elítélteknek meg kell téríteniük az általuk okozott sérülések miatt adódó költségeket, anyagi lehetőségeikhez mérten - vagyis nem a piaci árakhoz igazítva - fizetniük kell a mosásért és az olyan többletszolgáltatásokért is, mint a merülő forraló és a hűtőszekrény használata.

Répássy Róbert célként fogalmazta meg, hogy a fogvatartottak hasznos tevékenységet végezzenek a börtönökben. Az elítéltek - törvényben meghatározott kivételekkel - kötelesek dolgozni, és fogva tartásuk költségeihez hozzájárulni.

Az igazságügyi államtitkár arról is beszélt, az új kódex érdemben csökkentheti a túlzsúfolt megyei bv-intézetek telítettségét.

Szólt arról is, hogy a javaslat a végrehajtási fokozatokhoz három-három rezsimkategóriát rendel általános, enyhébb és szigorúbb szabályokkal, amelyek elsősorban az elítéltek intézeten belüli mozgatását, a zárkaajtó nyitva vagy zárva tartását, illetve a kapcsolattartást határozzák meg.

Hogy ki melyik rezsimkategóriába kerül, azt elsősorban biztonsági és visszaesési kockázati besorolása, magatartása és a reintegrációs programokban való előrehaladása alapján állapítják meg.

Kozma Péter (Fidesz) úgy értékelte, hogy a törvényjavaslat választ ad a kor problémáira. Az új büntetés-végrehajtási kódex egyebek között tartalmazza a védelemhez, az anyanyelv használatához és a megfelelő tájékoztatáshoz való jogokat, valamint az eljáró hatóságok büntetés-végrehajtással összefüggő feladatait, meghatározza, hogy a törvényesség, a fokozatosság és az egyénesítés elvei mentén kell eljárni.
        
Bárándy Gergely (MSZP) szerint érdemes lett volna "kicsit nagyobb feneket keríteni" a harminc évvel ezelőtti törvényerejű rendeltet leváltó bv-kódexnek. Emlékeztetett arra, hogy a javaslatot pénteken nyújtotta be a kormány a parlamentnek, és utolsó pontként szerepel a napirenden. Hiányolta, hogy nem "kétkörös" általános vitában tárgyalják meg, mint ahogy tették azt a büntető és a polgári törvénykönyvvel. Bárándy a terület legnagyobb problémájának a pénzhiányt említette, és szerinte a kódexben foglalt intézkedésekre sem lesz forrás. A bv-ben nagy a fluktuáció, ez pedig nehezíti a feladatellátást - vélekedett. 
    
Staudt Gábor (Jobbik) is kifogásolta, a javaslat benyújtásának és tárgyalásának módját. Azt mondta, túl liberális a javaslat szemlélete, ebben a formában nem támogatják. Az előterjesztést "farkasbőrbe bújt báránynak" nevezte az abban megfogalmazott elvek miatt; miközben a kormány azt mondta, eljön az a világ, hogy senkinek nem lesz jó börtönben lenni, a kódexben ebből semmi nem köszön vissza. A politikus szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy az elítéltek egy része nem szeretne visszailleszkedni a társadalomba és az ő esetükben csak az elrettentés használ, persze bizonyos esetekben segíteni kell a reintegrációt.

Mile Lajos, az LMP képviselője azt vetette fel, hogy az új bv-szabályozás több évtizedes adósság, jelezve ugyanakkor, hogy ilyen közel még sosem volt egy új bv-kódex. Szerinte azonban a jelenlegi helyzet tarthatatlan, a büntetőpolitika ugyanis megáll a szigorú büntetéseknél, és nem készül fel arra, mi lesz azután. A rendszer újratermeli a bűnözést, amely ellen vasszigorral kíván fellépni, "a túlzsúfolt börtönök pedig a bűnözés magasiskolái" - fogalmazott. Az LMP-s képviselő összegzése szerint az javaslat több tekintetben is előremutató változásokat fogalmaz meg, ám a gyökeres reform elmarad.

A hitoktatás költségeit nagyrészt az állam állná

Ma megkezdődött a Magyarország és a Vatikán közti megállapodás tárgyalása is. Az egyezség kis részben módosítja az 1997-es megállapodást, sok kritikus hang szerint leginkább arra jó, hogy a mostani kormány is elmondhassa magáról, hogy meg tudtak állapodni a Vatikánnal, ne csak a Horn-kormány. Az anyagi előnyöket, amelyeket a megállapodásban rögzítenek, nem csak a katolikusok élvezhetnék, hanem minden magyarországi bevett egyház, hogy ne lehessen szó diszkriminációról.

Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára expozéjában elmondta: a javaslat továbbra is biztosítja a közfeladatot ellátó egyházi intézményeknek a hasonló állami intézményekkel azonos finanszírozást. Az állam az állami iskolákban a katolikus egyház által végzett hitéleti képzés költségeit is nagyban fedezi.

Kiemelte azt is: a javaslat kiterjeszti a bevett egyházak részére az adófizetők által felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékokat a teljes személyi jövedelemadó egy százalékára, "stabilizálva ezzel az állami támogatási formát, amely alapvetően az egyházak hitéleti tevékenységét hivatott támogatni".
   
Hiller István (MSZP) a személyi jövedelemadó egy százalékának automatikus kiegészítéséről azt mondta, összegszerűen gesztus, de nem gondolja, hogy az egyházak javát szolgálja. Abban kell támogatni az egyházakat, hogy befolyásolhassák az adózókat az egy százalék felajánlására, majd ezt az összeget egészítsék ki - fejtette ki álláspontját. Úgy értékelte, hogy a jelenlegi javaslat visszaveti a felajánlásokat.

Kritizálta a felsőoktatási politikát a kvótaképzés miatt, ami szerinte nem segíti elő a minőség javításával összefüggésben megfogalmazott célokat. Hiller István szerint ha kvótát juttatnak bármely fenntartónak az azt jelenti, hogy úgy teljesíthet, ahogy akar, így is, úgy is megkapod a kvótát.

Az ellenzéki képviselő nem értett egyet a Római Magyar Akadémia tulajdonjogának megosztásával sem, mert az szerinte hátrányt okoz az intézménynek.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) elmondta, a megállapodást helyesnek, fontosnak és szükségesnek tartják, ezért támogatják annak elfogadását.

    
Hölvényi György vitazárójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodást egyenlő felek, hosszú munkával hosszú távra kötötték meg, nem az állam által oktrojált szerződés. Annak célja átvezetni azokat a feladatokat, amelyek a megváltozott törvények miatt adódtak, és amennyire lehet, stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítani - közölte.

    
Az egyházak szabályozása után a gyermekvédelemről szóló törvénycsomagról is vitáztak. Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte: a javaslatnak három fő célja van. Az egyik annak megteremtése, hogy akik gyermekek sérelmére követnek el súlyos bűncselekményeket, azok a jövőben ne végezhessenek gyermekek nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet. Hozzátette: a célok között szerepel a megelőző pártfogás mint új gyermekvédelmi jogintézmény bevezetése, valamint a gyermekekre az interneten leselkedő veszélyek elleni fellépés szabályozása. A gyermekek sérelmére súlyos bűncselekményt elkövetőkkel összefüggésben azt mondta, szigorú foglalkoztatási feltételeket írnak elő. Ha valaki mentesül a büntettet előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, meghatározott ideig akkor sem létesíthet munkaviszonyt olyan intézményben, amely gyermekekkel foglalkozik, ha a bűncselekményt gyermek sérelmére követte el - fejtette ki. Megjegyezte, hogy a jövőben kérés nélkül is tartalmazni fogja az erkölcsi bizonyítvány, ha az adott személy foglalkozás eltiltása alatt áll.

Korábban mezőgazdasági délelőttöt tartottak ma a Parlamentben, az első négy napirendi pont az agráriumról szólt. A legrészletesebb ezek közül az a csomag, amely 32 törvényt módosítana.

Budai Gyula államtitkár azt mondta, a VM összegyűjtötte azokat a törvénymódosítási igényeit, amelyek rövid terjedelmük vagy tartalmuk miatt nem igénylik, hogy az Országgyűlés külön-külön foglalkozzon velük, de még idén ősszel indokolt az elfogadásuk. Kiemelte, hogy a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft.-t és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t is a vidékfejlesztési miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá helyezik. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítása az állatkert fogalmának jogharmonizációs célú meghatározását tartalmazza - folytatta. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényt azért módosítják, hogy pontosítsák a védett eredetű kifejezés jelölésként történő használatára vonatkozó rendelkezéseket, valamint újraszabályozzák a tokaji borkülönlegességekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz kapcsolódó eljárást szabályozó törvény módosítása garanciális szabályokat tartalmaz a helyi akciócsoportok működésével kapcsolatban - jelentette ki. A törvényjavaslat a bor- és szőlőültetvényekhez hasonló eljárást határoz meg arra az esetre, ha a gyümölcsültetvényt a használója egy éven keresztül nem műveli. Az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvényt is felülvizsgálják, az EU-s normáknak megfelelően újraszabályozzák az élelmiszerhamisítás szabályrendszerét - ismertette. A jogsértések elleni hatékony hatósági fellépés érdekében pontosítják a felelősségi kérdéseket, miközben a növényvédelmi, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összegét 150 millió forintra emelik. A nemzeti földalapról szóló törvény módosítása alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogot szerez arra, hogy nyilvános pályáztatás vagy árverés nélkül kössön szerződést olyan földrészletre, amelynek mértéke nem haladja meg a három hektárt, de mellette egy másik, a nemzeti földalapba tartozó terület található.

Lefolyt a részletes vita az agrárkamarai és a földtörvényről is - igaz, mindkettő nagyrészt arról szólt csak, hogy a jobbikos felszólalók és a kormány szidták egymást. Magyar Zoltán (Jobbik) a módosító javaslatait ismertetve közölte, az egész agrárkamarai törvényt újra kellene tárgyalni, és azon véleményének adott hangot, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) agrárkamarai pozíciószerzésével sok gazdálkodó érezheti úgy, hogy nem megfelelően képviselik az érdekeit. Budai Gyula nemtelen politikai támadásként értékelte a képviselő által elmondottakat, amit a tagság nevében visszautasított.  A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló javaslat részletes vitájában Magyar Zoltán ismét fricskának nevezte egyik módosító indítványát, amely arról szól, hogy az agrárkamara helyett az Anyaföldvédelmi Kerekasztal legyen az, amely nyilvántartja az agrárgazdálkodók azonosító számát. Font Sándor (Fidesz) szerint az ellenzéki képviselő azt kéri, hogy egy legitim szervezet helyett egy senki által meg nem választott szervezet vezesse a nyilvántartásokat. Budai Gyula pedig azt mondta, a kerekasztal sehol sincs bejegyezve, míg a kamara egy legitim szervezet.

Ma megkezdődött a vita a büntetés-végrehajtási törvényekről is. A kormány indítványa tartalmazza azt is, hogy egyes erőszakos bűncselekmények - például a nemi erkölcs elleniek - sértettjei értesítést kaphatnak arról, ha bántalmazójuk szabadlábon van. A javaslatban nagy szerepet kap az elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása. Megtartják még ma a részletes vitát a kormányhivatalokkal és kormányablakokkal kapcsolatos törvénymódosításokról, az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének szabályairól, és a hitelbiztosítéki nyilvántartásról is.