Parlament: nehezebb lehet-e harcolni a lakásmaffia ellen?

Változnak az ingatlan-nyilvántartás szabályai az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) összefüggésben - erről tartottak ma vitát a Parlamentben. Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára azt mondta, az új magánjogi kódex például a zálogjoggal, vagy a föld és az épület tulajdonjogának elválásával kapcsolatos rendelkezései is indokolják az ingatlan-nyilvántartási szabályok módosítását.    

A vitában Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy nehezíti a jogalkalmazást az, hogy ha egy jogterületet túlságosan széttagoltan szabályoznak, márpedig az ingatlan-nyilvántartási szabályokat jövő márciustól három törvény tartalmazza. Üdvözölte az ingatlan és föld tulajdonjogának szétválasztását, és úgy értékelte, ez lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok csak a fejlesztés lehetőségét adják el, a földterületet pedig megtartsák saját tulajdonukban. Schiffer András (LMP) is egyetértett azzal a szabállyal, ami lehetővé teszi, hogy a föld tulajdonjogát megtartva lehessen engedni ingatlanbefektetőknek, hogy épületet húzzanak fel. Kifogásolta, hogy továbbra sem lehet jogi érdek igazolása nélkül hozzáférni bizonyos ingatlan-nyilvántartási adatokhoz. Szerinte ez nehezíti a tényfeltáró újságírók, a jogvédő szervezetek munkáját a lakásmaffiával szemben.
        
Megvitatták az energetikai salátát

Hat energetikai tárgyú törvényt is módosítana a kormány egy salátatörvénnyel, így módosulhatnak a bányászatról, a fölgázellátásról, a villamos energiáról, az atomenergiáról, a vízközmű-szolgáltatásról és a közszolgáltatásokról szóló egyes passzusok is, erről is megkezdődött ma délután a vita.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára expozéjában kifejtette, a bányászati törvényben lehetővé tennék egy új módszer, a szénelgázosítás alkalmazását, így kísérletekkel is igazolhatják, hogy a szénvagyon biztonságosan és gazdaságosan kitermelhető. Az atomtörvényben egyebek mellett kötelezővé tennék egyes nukleáris engedélyezési eljárásokban a közmeghallgatás megtartását.

A villamos energiáról szóló törvényben rendelkeznének arról, hogy olyan közvilágítási hálózatot is üzemeltethetnek a szolgáltatók, amelyek más társaság tulajdonában állnak, a földgázellátásról szóló törvény részletszabályait pedig pontosítják.

A közszolgáltatások ellátásáról szóló törvényben biztosítanák, hogy minden településen biztosított legyen a kéményseprő-ipari szolgáltatás, mivel hatósági döntéssel ideiglenesen kijelölhetnek egy szolgáltatót.

Józsa István (MSZP) szerint a törvényjavaslat tartalmával nincs problémájuk, pozitív döntés lehet mindegyik pont módosítása. Ugyanakkor megjegyezte, hogy eddig több, mint húsz alkalommal módosították az energetikai tárgyú törvényeket, ez az "ad hoc" törvényalkotás miatt van. Hiányolta továbbá az unió energiahatékonysági direktívájának átültetését a magyar jogrendbe, ezt ugyanis 2014. január elsejéig meg kell lépni.

Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta: nem osztja az atomenergiával kapcsolatos aggályokat. A javaslatot támogathatónak ítélte, mint mondta, az intézkedések védik a fogyasztókat és segítik a rezsicsökkentés végrehajtását. Szükségesnek ítélte a környezetbarát technológiák elterjedésének segítését, és közölte: a Jobbik támogatja az illegális energiafelhasználás elleni fellépést.

Szél Bernadett (LMP) problémásnak látta, hogy az előterjesztésbe "mindent beletettek, akár egy salátába". Az LMP álláspontja, hogy a kormány nem gazdálkodik jól a közvagyonnal, az eszközöket túlárazottan veszi, és a működtetést sem olcsón oldja meg - mondta. Kevesellte az atomerőmű biztonsági övezetét, és hiányolta az érintettekkel való egyeztetést.

Völner Pál államtitkár az elhangzottakra úgy felelt: az ügyfél kérdéskörrel kapcsolatos módosítással az alapvető jogok biztos a egyetértett, és a Greenpeace, valamint az Energiaklub sem tett erre észrevételt. Közölte: a hatásvizsgálati övezeteket nem érinti a módosítás. 

Politikai nyomás alatt tartaná-e a kormány az agrárkamarát?

Az agrárkamara szabályainak átalakításáról folyt vita ma délután a Parlamentben. Jakab István (Fidesz) előterjesztői expozéjában elmondta, az agrárkamara március 28-i megalakulása óta jelentős változások történtek, például a kamara megállapodást kötött a kormánnyal egyes közfeladatok átvételére. Ismertette: az elmúlt időszak tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a kötelező kamarai tagság létesítésére, megszüntetésére vonatkozó szabályokat pontosítani kell, ezzel is rendezve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a kereskedelmi és iparkamarák közötti kapcsolat még nyitott kérdéseit. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a kormány nevében arról beszélt, hogy a módosítással bővülnek a kamarai tagok lehetőségei, amely szerinte kiemelten fontos a "szolgáltató kamara" megteremtéséhez. Szükségszerűnek nevezte, hogy a kötelező kamarai tagsággal minden az agráriumért tenni akaró és hajlandó ember szerepet vállaljon az agrárkamarában.

Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta, pártjának komoly aggályai vannak a törvényjavaslat miatt, az abban foglalt adatkezelést botrányosnak tartja. Véleménye szerint az agrárkamara jelen felállásban nem tekinthető másnak, mint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) európai uniós és a hazai infrastruktúrába való beültetésének. Az ellenzéki képviselő nem érzi azt biztosítottnak, hogy az összegyűjtött adatokat nem használják fel más célokra, a "Kubatov-listák időszakában a kormánypártok listákhoz való hozzáállását ismerve". Schiffer András (LMP) azt mondta, a kamarai rendszer elfogadhatatlan számukra, azt elhibázottnak tartják. Véleménye szerint az agrárkamrai választásokon való hét százalékos részvételnek el kellene gondolkoztatnia a kormányt. Az ellenzéki politikus szerint a kormánypártok a nagybirtokosoknak hoztak létre egy rendszert: háttérbe szorítják a szocialisták zöldbáróit és a narancsos oligarchákat akarják helyzetbe hozni. Varga Géza (Jobbik) azt mondta, a Magosz "kiheréli" az érdekvédelmet, és nem volna szabad az érdekvédelmet és egy ágazat gazdasági irányítását összevonni. Az előterjesztést fércmunkának tartotta többek között azért, mert nincs benne szó arról, hogy önkéntes vagy kötelező alapon gyűjtik be az adatokat a gazdáktól.
   
Obreczán Ferenc (Fidesz), aki a Magosz főtitkára is, az ellenzéki felszólalásokra reagálva közölte, valóban hét százalékos részvétel mellett választották meg a tisztségviselőket, de a megyei szinten létrejövő szervezeteket lényegesen nagyobb részvétel mellett jöttek létre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kamara nem érdekképviselet, hanem köztestület.

Jobb-e ma Magyarországon a nemzetiségeknek?

Az alaptörvény, valamint a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos jogszabály elfogadása volt 2011 és 2013 között a magyarországi nemzetiségek szempontjából legfontosabb események - Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ezzel kezdte a nemzetiségek helyzetéről szóló jelentés parlamenti vitaindítóját.

Doncsev a nemzetiségek helyzetéről szóló, kétéves időszakot felölelő jelentést ismertetve szólt az oktatást, a választójogot, a kultúrát és a nemzetiségek identitásának ápolásához hozzájáruló médiát érintő változásokról, a nemzetiségi önkormányzatok támogatásának módosulásáról, valamint az államközi vegyes bizottságok működéséről. Felidézte, hogy 2014-től már a kisebbségek is küldhetnek képviselőt vagy szószólót az Országgyűlésbe. A nemzetiségi önkormányzatok választásának új szabályozása reményei szerint csökkenteni fogja a visszaéléseket, finanszírozásuk pedig a valós teljesítményükhöz kötődik majd.

Mint mondta, kormány az egyházügyi területen is támogatja a nemzetiségek működését. Felsorolta azokat az oktatási intézményeket, amelyeket a vizsgált két évben vettek át az önkormányzatoktól a kisebbségek, és szólt a pedagógusképzésükről, valamint a nemzetiségi létet érintő kutatási tevékenységekről.
      
Berényi László (Fidesz) történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a kedvezményes mandátumnak köszönhetően a kisebbségek képviselőket küldhetnek a parlamentbe, míg akiknek ez nem sikerül, szószóló útján mondhatják el álláspontjukat. Szerinte ezzel Magyarország példát mutat a környező országoknak is. Szávay István (Jobbik) azt mondta, hogy pártja megalakulása óta támogatja az őshonos nemzetiségeket, amelyekre államalkotó tényezőként tekintenek. Hozzátette, azt viszont nem tartják szerencsésnek, hogy a cigányság és más nemzetiségek problémáit együtt kezelik.

Lendvai Ildikó (MSZP) szerint a változtatások során alkalom lett volna, hogy kiemelten foglalkozzanak a nemzetiségi nyelvek védelmével is - tette hozzá. Korábban olyan, a nemzetiségekről szóló törvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyik nem bírta teljes formájában az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatását - hívta fel a figyelmet. Valamennyien kifogásolták, hogy a törvény visszamenőleges hatályú, ugyanis a 2011-es népszámlálás során senki sem jelezte, hogy a nemzetiségi hovatartozásnak később perdöntő hatása lehet arra nézve, hogy egy adott településen később lehet-e nemzetiségi kisebbségi önkormányzatot alakítani - tette hozzá. A jövő évi költségvetésről szóló tervezet alapján valamennyivel nőni fog a nemzetiségek anyagi támogatottsága - ismertetette az egyik általa pozitívnak tartott változást.

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónoka arról beszélt: az önkormányzati rendszer, amit elsőként Európában megalkotott Magyarország, életképes. Kitért arra is, hogy a nemzetiségek létszáma nőtt, identitásukat sokkal nagyobb arányban vállalták. Nehezen értelmezhető ugyanakkor a becsült és a bevallott adatok közötti különbség keresése - utalt az előtte felszólalóra.

Osztolykán Ágnes (LMP) az oktatás területén rámutatott: nem derül ki, milyen folyamatok állnak az intézményfenntartás bővülése mögött, mit jelent a jelenség az intézmények, a helyi közösségek, diákok, szülők számára. Nem tudni, hogy azok az iskolák, amelyek alapítványi formában, hátrányos helyzetű roma fiatalokkal foglalkoznak, miért nem kerültek az Országos Roma Önkormányzat fenntartásába. Ha finanszírozási problémákról beszélnek, konkrét számokat várnának el - jegyezte meg, és azt mondta: arról sem ejt szót a jelentés, hogy a nemzetiségi tankönyvek biztosításánál nem voltak-e problémák. Nem tudni, a nemzetiségi pedagógusképzésben a hallgatói létszám csökkenését mi okozza, hogyan lehet megállítani, mik voltak az idei felvételi tapasztalatai - sorolta kritikai észrevételeit. Hol van az oktatási rendszer minőségének átfogó fejlesztése? - kérdezte. Szerinte nem kellenek külön roma pénzek, címkézett programok, hanem a hozzáférést kell kiszélesíteni.

Doncsev András úgy reagált, hogy háromféleképpen lehet tekinteni a romákra: áldozatként, akiket segélyekből lehet fenntartani, egységesen bűnösként, erre leginkább a szélsőjobboldali pártok hajlamosak, és partnerként, mint a jelenlegi kormány. Az Útravaló Ösztöndíjrendszerben összesen 17 ezer diák kap juttatást tanulmányi eredmény alapján - jelezte az elhangzottakra. Kitért arra is: a helyi és területi önkormányzatok támogatását szolgáló keret nem csökkent, viszont feladatalapúvá vált, honorálva az aktív közösségi munkát. A nemzetiségi törvény beszámoló készítését írja elő, nem elemzését, ez a kutatóintézetek feladata - mondta.