Parlament: Újraírják a kampány szabályait

A ötödik alkotmánymódosítással összefüggő törvénymódosításokról kezdődött meg ma a parlamenti vita. A javaslat szövegének leghosszabb része a kampánnyal foglalkozik, a legnagyobb vitákra mégsem ez adhat okot, hanem az, hogy egy eldugott módosítással az alkotmánybíróknál eltörlik a 70 éves korhatárt.

Répássy Róbert államtitkár vitaindítójában legtovább a kampány szabályozásáról beszélt. A közszolgálati tévék naponta három alkalommal, 6-8, 12-14, valamint 18-20 óra közt lennének kötelesek leadni a választási hirdetéseket, egy blokkban, mindezt ingyen. A parlamenti választásnál összesen 600, az EP-választásnál 300 percet kell erre biztosítaniuk. A jóval nagyobb nézettségű kereskedelmi tévéken viszont lehet, hogy egyáltalán nem lesz kampány: ott dönthetnek, hogy vállalják-e az ingyenes kampányvideók közzétételét, vagy nem. Amikor az MSZP-s Bárándy Gergely ezt kritizálta, Répássy azt mondta: ezt megtennék, a nézőkért. A szocialista képviselő azt is felemlegette, hogy az alkotmánybírók korhatárának eltörlésével pont azokat tartanák az Ab-ban, akik a Fidesz számára kedvező döntéseket hozták, és akiket a Fidesz jelölt oda. Répássy erre azt mondta: "meggyőződésem, hogy a korhatár eltörlése az a függetlenség irányába való lépés. Ha egy alkotmánybírónak a teljes ciklus végéig egzisztenciát biztosít a törvény, az épp nem a befolyásolás irányába hat.”

Így módosítanák a költségvetést

A 2014-es költségvetés részletes vitájával folytatódott ma a parlamenti ülés. A képviselők közel 800 módosítót adtak be, ezek nagy többsége ellenzéki indítvány, amelyeket valószínűleg úgysem szavaznak meg. Több tucat javaslatot nyújtottak be persze a fideszesek is, ki kedvenc ügyéért, ki a választókörzetéért lobbizva. Nagy összegeket csoportosítanának át a nemzetpolitikára - több milliárdot költenének el Trianon-múzeumra, itteni iskolások határon túli osztálykirándulásainak szervezésére és a külhoni magyar diákok ide utaztatására. Százmilliókkal többet adnának a tanyafejlesztésre és a Budai Várra is. A kérdés már csak az, miből: sokan a tartalékokból vennének el, mások az Eszközkezelő, az MNV, vagy épp az NFM beruházás-ösztönzési keretét csapolnák meg. A sport- és turizmusbizottság pedig azt kéri, hogy 4,2 milliárddal többet fordítsanak a turizmusra - ez a terület az eredeti tervnek nagy vesztese lenne.

A kormánypárti hozzászólók azt emelték ki: több pénzt szánnának az eredetileg tervezettnél a külföldön élő magyar fiatalok hazacsábítására. Anyagilag is támogatnák a hazatérőket, hogy valamennyire kompenzálják például az angliai és a magyarországi bérek közti különbséget, ehhez a Gyere Haza alapítványnak adnának jóval több pénzt. Ehhez azonban a munkakultúra közti különbségen is változtatni kell szerintük. A cél a szakképzett fiatalok visszahívása Magyarországra.

A kezdődő kampány szempontjából legalább azok a módosítók érdekesek, amelyeket most az MSZP adott be, szó szerint átvéve a Fidesz 2010-es választási ígéreteit, vagy épp a 2008-2009-es költségvetések fideszes módosítóit, azzal az indoklással, lássák, támogatja-e ezt a Fidesz kormányon is, vagy csak üres ígéret volt. Ez az igazi cinizmus - mondták erre a kormánypárti felszólalók, akik szerint az MSZP-nek 12 év kormányzás nem volt elég arra, hogy elérjék, amit most szeretnének megszavaztatni. Az ellenzéki képviselők azzal vágtak vissza: a kormány teszi lehetetlenné az értelmes vitát azzal, hogy nem reagálnak a felvetéseikre.

Ágh Péter (Fidesz) a katasztrófavédelem többlettámogatását emelte ki. Gúr Nándor (MSZP) azt emelte ki: van olyan kormánypárti javaslat is, amely részben valóban támogatható, például Lázár Jánosnak az a kérése, hogy a jogsegélyszolgáltatásért 3000 helyett 5000 forintos órabért adjon az állam. A vita első részében egymásnak estek a miskolci képviselők is: hosszan vitáztak arról, mennyit érdemes költeni a Miskolc-Kassa autópályára vagy a két város közti gyorsforgalmi útra, milyen ütemezéssel. Az út a szlovák oldalon már elkészült, a magyar részen még az előkészítés tart - kritizált az ellenzék. A borsodiak még a stadionépítésről is vitáztak egy sort. “Önök azt mondják, stadion helyett házakat kéne építeni. Ha ezt így gondolják, mondják Miskolcon annak a 8-10 ezer embernek, akik kint vannak meccsen” - szólalt fel a fideszes Sebestyén László. Mi lett azzal a fideszes ígérettel, hogy újraindul a nehézipar Diósgyőrben - kérdezte erre az MSZP-ből Gúr Nándor és Káli Sándor. Sebestyén erre azzal felelt: ekkora arcátlanságot még nem látott. A borsodi fejlesztések után a békés megyei útfelújítások és a húsüzem újraindításának ígérete is sorra került.

Vágó Gábor (LMP) arról beszélt: pártja a korábbi években részletesen kidolgozott alternatív költségvetést készített, amelyet lesöpört a kormánytöbbség, most ilyennel nem készültek. Kevés módosítót adtak idén csak be, többek közt a zöld energia, az oktatásügy, vagy a nők foglalkoztatásának támogatásáról. Egy-két milliárdokról vitatkoznak, eközben a magyar adóhatóságot hagyták foglyul ejteni, akkora az adócsalás, hogy ha azt nem hagynák, nem kéne azzal foglalkozni, honnan vegyenek el százmilliókat - mondta. A kormánynak fontos az, hogy lehessen rosszabbnál rosszabb futballmeccseket nézni, de az nem, hogy a szociális ágazatban milyen éhbérért dolgoznak - tette hozzá. Az LMP-ből Osztolykán Ágnes is felszólalt, ő arról beszélt: pártja azt kéri, ne csak a pedagógusok bérét emeljék, hanem az iskola más, nem pedagógus dolgozói is kapjanak többet.

Miért hagyják, hogy bruttó 69 ezer forintnál kezdődjön a közalkalmazotti bértábla - kérdezte a jobbikos Bertha Szilvia. Pártja azt kezdeményezi, növeljék legalább a legszegényebb közalkalmazottak bérét. A szintén jobbikos Szilágyi György pedig azt hozta fel: a bizottsági szavazásokban nem az egyes javaslatokról kellett egyenként dönteni, hanem blokkban voksoltak előbb a Fidesz, majd az MSZP, a Jobbik és az LMP javaslatairól.

Jönnek a színes számlák

Látványos, színes energiaszámlákat kapunk januártól - döntött a parlament. A ma délelőtti szavazáson elfogadták a fideszes Németh Szilárd javaslatát, így a vízszámlát kék színnel, az áramszámlát vörössel jelölik, a gázszámla pedig narancssárga lesz. “A fogyasztó akkor tudja megvédeni a jogait, ha érti, mi van leírva arra a papírra” - indokolták a tegnap esti vitában a tervet. A javaslat annyira részletesen rendezi a számlaképet, hogy még a betűtípust és a betűméretet is meghatározzák (Times New Roman, 8 és 11 közti lesz a kötelező).

Elfogadták a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos törvénymódosításokat is - a javaslatot annyira gyorsan nyomták át a parlamenten, hogy csak tegnap dél körül nyújtották egyáltalán be. Az államosított szövetkezetek szabályozása így egységesebb lesz, kevesebb különböző törvényt kell figyelni a szabályos működéshez, és több EU-s jogszabállyal is egységbe hozták a szabályozást. Megszavazták ehhez a gazdasági bizottság módosító indítványát is, ez az indoklás szerint világossá teszi, hogy az Integrációs Szervezet különböző válságmenedzselési intézkedések végrehajtását követően milyen esetben szerezhet tulajdont a szövetkezeti hitelintézetekben és a Takarékbankban, és a törvényi határidőt követően elsődlegesen a már meglévő tagoknak értékesíti a tőkeemeléssel szerzett tulajdonrészt. A Takarékbank Zrt. egyéb részvényeseit a törvény nem korlátozza jogaik gyakorlásában.