Papcsák: a Hősök tere most nem méltó egy ilyen országhoz

Ma került a Parlament elé az a javaslat, amely 99 évre az államnak adná a Városligetet. Papcsák Ferenc törvényjavaslatával egy 100 százalékban állami tulajdonú vagyonkezelő céghez kerülne a Városliget majdnem minden ingatlanának vagyonkezelői joga, 2014-től egészen 2113-ig. Papcsák arról beszélt: a Városliget területén kulturális, közösségi szórakoztató, oktatási-nevelési, sport- és szabadidő, hitéleti, turisztikai, vendéglátó, kiskereskedelmi, közlekedési, biztonsági rendeltetésű épület létesülhetne. Kitért arra, hogy fővárosi önkormányzat felhatalmazást kap, hogy erre a területre nézve speciális építési szabályokat alakítson ki. Közölte, támogatja azt a módosító indítványt, amely alapján beruházások ideje alatt és azt követően zöldterületek aránya nem lehet kisebb a 2013. december 31-i állapotnál.

Papcsák azt mondta, a kerületnek és a fővárosnak nincs 100-150 milliárd forint forrása a fejlesztésre, mégis elindult a javaslat miatt a hisztériakeltés, félrevezetik az embereket, miközben az elmúlt hatvan évben nem tettek a Városligetért semmit. "Én azt gondolom, hogy a Hősök tere, amilyen állapotban van, nem méltó egy ilyen országhoz” - mondta a zuglói polgármester.

"Hogy ilyen lerobbant a Városliget, ez az önök hibája, mert önöknek nem tetszett a nemzeti gondolkodás" - fordult a fideszes Babák Mihály az ellenzék felé. Az ellenzékiek azt kifogásolták: nem tudni, miért kell elvenni a Városligetet a kerülettől, miért ennyire hosszú időre, ráadásul a zuglóiak megkérdezése nélkül. Volt, aki azt is felvetette, hogy a Fidesz már arra készül, mi történik, ha jövőre a parlamenti választást megnyerik, de Budapesten és a XIV. kerületben is a baloldal győz. Az LMP-s képviselők azt is felvetették, hogy nem szabad lehetőséget hagyni, hogy nagyobb épületek kerüljenek a Városligetbe a zöldterület helyére. A fideszes Koszorús László azt mondta az összehasonlításra Budapest és más fővárosok légszennyezettsége közt: "azt meg, hogy ön Londont meg Bécset idehozza, hát én kikérem magamnak, itt Budapesten élő emberekről van szó."

Több pénzügyi törvényjavaslat részletes vitáját is lezavarták ma délelőtt: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló javaslat vitájában Ékes József (Fidesz) és Józsa István (MSZP) is arról beszélt, hogy konszenzussal alakult ki a jogharmonizációs törvényhez benyújtott módosító javaslat. A pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló indítvány részletes vitájában Józsa István azt fejtegette, elfogadhatatlan, hogy az eddig nevesített közigazgatási államtitkár helyett minden államtitkár szigorúan titkossá minősíthessen dokumentumokat, ezért ezt a passzust a szocialisták kivennék a törvényjavaslatból.

A Nemzeti Fejlesztés 2030 elnevezésű országos területfejlesztési koncepcióról szóló határozati javaslat részletes vitájában a független Kolber István arról beszélt, az indítvány túlságosan általános. A Demokratikus Koalíció politikusa azt javasolta, hogy az előterjesztő nemzetgazdasági miniszter zárószavazás előtti módosító indítványokkal tegye konkrétabbá a szöveget. Az MSZP-s Varga Zoltán kiegészítéseket javasolt, például az igazságos társadalompolitikát és a növekvő foglalkoztatást Hegedűs Lorántné (Jobbik) a vízgazdálkodás fontosságáról beszélt és több, vízparti ingatlanberuházást is bírált. Frakciótársa, Magyar Zoltán azt javasolta, a kormány ne háromévente, hanem évente tájékoztassa az Országgyűlést a stratégiában meghatározott célok megvalósulásáról. Hörcsik Richárd (Fidesz) arról beszélt, hogy a fejlesztési koncepció harmonizál az Európai Unió kohéziós politikájának céljaival, a gazdaságélénkítéssel és a munkahelyteremtéssel. Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára zárszavában arról beszélt: bátorságról tesz tanúbizonyságot a kormány azzal, hogy egy 17 évre szóló koncepciót készített el. Szólt arról is, hogy a stratégia benyújtását másfél éves vita előzte meg, amelynek során "százezerszámra érkeztek észrevételek".

Május 6-án tartanák a Jászkun Hármas Kerület önmegváltásának emléknapját, ezt kezdeményezte 27 kormánypárti országgyűlési képviselő. Ezen a napon írta alá a megváltást engedélyező diplomát Mária Terézia. Ma tartják a vitát a magyarországi németek kiűzetésének emléknapjáról is, később délután pedig elkezdik tárgyalni a bizalmi vagyonkezelőkről, utána pedig az igazságügyi szabálymódosításról szóló javaslatokat.

A közbiztonságról, a közszférában dolgozók megélhetési nehézségeiről, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésről, a rezsicsökkentésről és a minimálbér emeléséről volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Tóbiás József (MSZP) szerint a Fidesz becsapta a választókat, mivel 2010 tavaszán azt ígérte, két hét alatt rend lesz, a rendőrök jó fizetést kapnak, 2013 őszén azonban szembe kell nézni azzal, hogy három év is kevés volt az eredmények felmutatására. Hozzátette: a fideszes vezetők a saját elitgárdáik megszervezésével voltak elfoglalva, miközben a rendőrségre vár a tömeges elszegényedésből adódó problémák kezelése, példaként a hajléktalanokkal, a zugárusokkal szembeni fellépést, a közmunkaprogramokban való szerepvállalást említette.

Vágó Gábor (LMP) szerint megindult a közszolgálatban dolgozók elszegényedése, veszélybe került a megélhetésük. Egy 48 éves kormánytisztviselő levelét idézve közölte, 2008 óta nem emelték az illetménylapot, a pótlékokat pedig elvették. Rétvári Bence államtitkár válaszában elmondta, hogy több európai országban kirúgások vagy radikális bércsökkentés volt a közszférában, ezzel szemben Magyarországon igyekeztek megőrizni a közszférákban dolgozók bérét. Valóban nem emelkedett az illetményalap, de az egészségügyben dolgozóknak és a pedagógusoknak még régebb óta nem változott a fizetésük, ezért úgy gondolták, náluk kezdik a béremelést - hangzott el.    
   
Spaller Endre (KDNP) a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésről beszélve elmondta, nemcsak a közmunkások bérére, hanem a képzési programok folytatására is megvan a fedezet. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára felhívta arra a figyelmet, hogy november 1-jétől 200 ezer ember lép be a közfoglalkoztatásba, ebből 100 ezer embernek biztosítanak képzési lehetőséget. A képzések hétfőn elindultak - folytatta - , reményeik szerint december 16-ig beindul az összes.
   
Apáti István (Jobbik) úgy fogalmazott, új területeket kell meghódítani a rezsicsökkentés frontján. Elmondta, a fővárosban a díjbeszedést nem közvetlenül a közszolgáltatók végzik, ennek jelentős pluszköltségei van, amit továbbhárítanak a fogyasztókra. Ezért kezdeményezte a reprivatizációt, vagy hozzanak létre egy új, nonprofit, kizárólag állami tulajdonban lévő társaságot.    

Patay Vilmos (Fidesz) a minimálbér emeléséről született hétfői megállapodással kapcsolatban közölte, 2010 óta a kormány eddig 24 500 forinttal emelte a minimálbért, nagyobb mértékben, mint a baloldali kormányok összesen. Ismertette, jövőre a minimálbér 98 ezerről 101 500 forintra, a szakmunkás bérminimum 114 ezerről 118 ezer forintra emelkedik.