Rezsi, államosítások, egészségügy, büdzsé - gigaszavazással búcsúztak 2013-tól

Elfogadták a 2014-es költségvetést: a parlament ma délelőtti szavazásán 252 igen, 84 nem szavazat érkezett a büdzsére.

A Költségvetési Tanács a szerint a gazdasági növekedésre vonatkozó 2 százalékos kormányzati előrejelzés megvalósítható, ugyanakkor a növekedési prognózis a hazai és nemzetközi intézményi prognózisok felső sávjába tartozik.

A KT felhívta a figyelmet, hogy a 2,9 százalékos deficitcél csak 0,1 százalékponttal marad a kritikus 3 százalékos szint alatt. Ha a hiány 3 százalék fölé kerülne, akkor az EU újra túlzottdeficit-eljárást indíthatna Magyarország ellen. Ezt Kovács Árpád KT-elnök a zárószavazás előtti felszólalásában is újra megerősítette - a végső módosítások nem változtatnak a kockázatnak. Azt is elmondta ma a Parlamentben: a tartalék csak negyede a tavalyinak, ez azonban még elég lehet a kockázatok ellensúlyozására, ezért azt javasolják, hogy az első háromnegyed évben ne nyúljanak hozzá. Brüsszel prognózisa szerint éppen a kulcsszinten alakulhat a hiány.

Az elemzők még a KT-nál is több kockázatot látnak. „Fél százalékos hiánytúllépés látszik a költségvetésben, vagyis nem 2,9, hanem 3,4 százalék körül alakulhat a deficit, ha nem jelentenek be kiigazításokat” – értékelte a 2014-es költségvetés tervezetét korábban a Világgazdaságnak Samu János A Concorde elemzője szerint a bevételi oldalon túltervezés látható, és a teljesülést kockáztatja, hogy 2 százalék alatt lehet jövőre az infláció a tervezett 2,4 helyett.

Samu szerint a kiadási oldalon az intézményeknek adott pénzek alacsonyak. „Év közben 200 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség, ha tartani szeretné a kormány a 3 százalék alatti GDP-arányos deficitcélt” – hangsúlyozta a szakértő.

Az ÁSZ szerint minden rendben

Az Állami Számvevőszék viszont nem aggódik. „A költségvetés megfelel az alaptörvénynek, a stabilitási törvénynek, és a jogszabályoknak megfelelően rendelkezik a tartalékokról is” - mondta korábban Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke. A GDP-arányos államadósság csökkenne a terv alapján. Az ÁSZ szerint teljesíthető a büdzsé, de kockázatokkal számolni kell. Ezek közül ki lehet emelni az önkormányzati szektor adósságának becsültnél kedvezőtlenebb alakulását. A javaslat benyújtásának időpontjában nem állnak rendelkezésre teljes egészében a megfelelő jogszabályok, például az adószabályok sem. Igaz, idő még van - tette hozzá -, az megszokott már, hogy a benyújtáskor hiányzik sok szabály, később, az év végéig mégis elkészülnek.

Az ÁSZ módszertana szerint nem megalapozott előirányzat nincs ezúttal a büdzsében - mondta az alelnök. A tervezett adóbevételek valószínűleg befolyhatnak a költségvetésbe, de kockázatokkal számolni kell. Ilyen kockázat például az áfabevétel. Ezt ellensúlyozhatja, ha a szuperkasszák hozzák azt a bevételt, ami idén nagyrészt elmaradt. A kisadók is kockázatot hozhatnak.

Így változott menet közben a büdzsé

A költségvetési hiányt egyébként a tervezés közben megemelték, ám ez nem befolyásolja az EU-s módszertan szerinti hiányszámot. A változás oka, hogy a parlament egy novemberi döntése értelmében 60 milliárddal növelték az önkormányzatok adósságrendezésére biztosított összeget. Bár ezzel elméletileg növekszik a hiány, a helyi önkormányzatok bevétele ugyanennyivel emelkedik. Így az uniós szabályok szerint az államháztartás hiánya változatlanul 2,9 százalék.

„Az önkormányzati adósság előtörlesztése csak a pénzforgalmi szemléletű deficitszámot változtatja meg, de az Európai Uniós módszertannak számolva (ESA) nem változik a hiány” – mondta a Világgazdaságnak Samu János. A Concorde makrogazdasági elemzője ezt azzal magyarázza, hogy az adósság előtörlesztése nem befolyásolja az EU-s célt. Volt viszont olyan módosítás, ami emeli a deficitet. „A BKV-nak adott pénz és a tartalékok csökkentése ugyanakkor növeli a hiányt” – hangsúlyozta Samu János. A kettő együtt 30 milliárd forinttal – 0,1 százalékkal – emeli a deficitet.

Különösen problémának látják az elemzők azt, hogy a nagyobb kiadásokat azzal kompenzálják, hogy átírták az áfabefizetések várható összegét, még több bevételt várnak az áfából. „Az áfabevételnél eddig is látszott elcsúszás” – jegyezte meg Samu János. Alapvetően az alacsony infláció okozhat kisebb áfabevételt, ami a jövedelemadónál is jelentkezhet – tette hozzá az elemző, aki szerint ha a kormány év közben nem tesz lépéseket. Jobbágy Sándor a CIB Bak közgazdásza szintén azt hangsúlyozta, hogy „a bevételi oldalon növekedési és tervezési bizonytalanságok is vannak, például az áfa és nyereségadók tekintetében”. „Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján folyamatos a törekvés arra vonatkozóan, hogy akár év közbeni korrekciókkal 3 százalék alatt tartsák a hiányt” – emelte ki.

A Nemzetgazdasági Minisztérium erre lapunknak úgy reagált, hogy „az áfabevételek várható növekedése megalapozott, mert a közelmúltban napvilágot látott növekedési adatok a hazai gazdaság vártnál gyorsabb növekedését mutatják”. Szerintük ez jól megfigyelhető az áfa bevételek alakulásában már idén is, így jogos a magasabb bevétel előrejelzése 2014-re is. Ezekkel az ismeretekkel az Európai Bizottság is rendelkezik, mindezek alapján nem várható, hogy a túlzottdeficit-eljárás újraindul Magyarországgal szemben.

Lehetett volna szavazni egyáltalán?

A tegnap délutáni parlamenti záróvitában az ellenzéki képviselők azt kritizálták: a végkielégítések külünadójának módosítása miatt már azt sem lehetne megtenni, hogy szavazzanak a büdzséről, mert a költségvetést az adótörvények megszavazása előtt nem szokták elfogadni. A kormányoldalról azzal nyugtatták őket, hogy a Költségvetési Tanács véleményét kell erről megvárni - a KT-nak nem volt kifogása. Kovács Árpád KT-elnök a szavazás előtt azt mondta: zárószavazásra alkalmas a javaslat. A költségvetés pozícióit és a makroprognózisokat említette, az adóváltozásokra nem tért ki. Veres János (MSZP) ügyrendben kérte Kovácsot, hogy beszéljen minderről, a KT-elnök azt válaszolta: a változások érdemben nem érintik a költségvetés pozícióit.

Az utolsó, tegnap megszavazott alakítgatások az önkormányzati adósságátvállalást rendezték, és a pedagógusok normatíváján is módosítottak, például az egyházi és a nemzetiségi iskolák támogatásában. A hittan tankönyvek állami támogatása is szerepelt a végső módosítások közt.

Államosítják a tankönyvpiacot

Ma tartották meg a szavazást a tankönyvpiacot államosító törvényjavaslatról, amit csak tegnapelőtt nyújtottak be, a vitáját pedig tegnap este lezavarták. Ezek szerint megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás (a terjesztés, a tartalmi és a fizikai előállítás is), és megvalósulna az állam teljes körű felelősségére épülő állami közfeladatként megszervezendő tankönyvellátás. Az állam saját állami tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztésével is biztosítja a tankönyveket majd az iskoláknak, ahol indokolt, bevonhatják a nem állami tulajdonban álló kiadókat a fejlesztésekbe. Az állam szerint így feleslegessé teszik az átláthatatlan, a valódi választás lehetőségét korlátozó tankönyvválasztékot.

Változnak a pénzügyi szolgáltatók szabályai

Több nemzetközi egyezményről is megtartották ma a zárószavazást, a magyar-szerb és a magyar moldáv szociális biztonsági megállapodást hirdették ki. Elfogadták a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, valamint a fizetési szolgáltatókról szóló törvényt is. A törvény alapján a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó csak a felügyeletüket ellátó Magyar Nemzeti Bank engedélyével tevékenykedhet, míg az utalvány kibocsátónak elég ugyanitt bejelentést tennie tevékenysége megkezdéséhez. Pénzforgalmi szolgáltatás alatt számlavezetés, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása érthető, nem tartozik ugyanakkor ebbe a körbe a csekk és az elektronikus pénz kibocsátása. Szintén pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül a távközlési, illetve digitális eszközökkel teljesített fizetési művelet. Ezután került sorra a gyermekvédelemről, majd a büntetés-végrehajtásról szóló törvény.

Jön az egészségügyi csomag

Ma szavaztak az egészségügyi törvénycsomagról is. Ez többek közt a tartósan külföldön tartózkodók egészségbiztosításának megszüntetéséről, a hagyományos kínai gyógyászat művelőinek diploma-elismeréséről, a betegek által igénybe vett ellátások lekérdezési lehetőségének bővítéséről is rendelkezik.

A salátatörvény lehetőséget teremt arra, hogy a háziorvoson kívül a beteg más kezelőorvosa is megismerhesse a páciens által a társadalombiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi ellátásokat. Az orvosnak tájékoztatnia kell a beteget arról, hogy megtilthatja a betekintést. A jövőben az a magyar állampolgár, aki hitelt érdemlően bizonyítja, hogy életvitelszerűen külföldön tartózkodik vagy él, és ott rendelkezik biztosítással, visszamenőleges hatállyal mentesülhet az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Aki mégis úgy vesz igénybe magyarországi egészségügyi szolgáltatást, hogy nincs érvényes taj-kártyája, és már nem itt fizeti a járulékot, köteles a szolgáltatás árát megfizetni az egészségbiztosítónak.

Fideszes képviselők módosító indítványának elfogadásával a Ház lehetővé tette, hogy - egy későbbi miniszteri rendeletben foglaltak szerint - működési engedélyt kapjanak azok a hagyományos kínai gyógyítók, akik legalább ötéves felsőfokú képzés után kaptak oklevelet. Az engedélyhez nincs szükség az oklevél hazai elismerésére, mivel az indoklás szerint hasonló magyarországi képzés hiányában ez nem is lehetséges.

Így hirdetik a rezsicsökkentést

A 2030-ig tartó fejlesztési koncepció megszavazása után egy sokkal aktuálisabb téma került a napirendre: a rezsicsökkentés újabb lépéséről szavaznak - ezúttal az eddigi intézkedések hirdetése a téma. A legújabb javaslatban azt rendezték, hogy a társasházakban hogyan kell jelezni, ki mennyit spórolt a rezsicsökkentéssel, de még azt is meghatározzák, hogy milyen betűtípussal kell a számlákat nyomtatni. (Az Ariel a nyerő, mert az eredetileg meghatározott Times New Romanról kiderült az eredeti törvény megszavazása után, hogy a Posta rendszere nem képes kezelni.)

A villamosenergia-törvény módosításával olcsóbb lehet például a lépcsőházi világítás és a lift működtetése. A politikus a javaslat benyújtása után azt mondta, hogy annak húszszázalékos csökkenést kell eredményeznie az érintett közműszolgáltatásoknál. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló törvény pontosításával azt is rögzítette a parlament, hogy a társasház vagy a lakásszövetkezet közös tulajdonában lévő kémény ellenőrzésére is vonatkozik a rezsicsökkentés.

Mégsem pofátlan a végkielégítés?

Agrár témájú törvényeket is módosítottak. Ebben tegnap reggelig semmi különös nem lett volna, néhány jogharmonizációs rendelkezés és az eddigi szövegek pontosítása került volna csak bele. Ám a vidékfejlesztési miniszter egy nappal a zárószavazás előtt beadott egy, a témához egyáltalán nem tartozó módosítót: ezzel a 2010-ben jó erkölcsbe ütközőnek minősített végkielégítések 98 százalékos adókulcsát 2014-től 75 százalékosra csökkentik. Vízgazdálkodási törvényeket is átírtak, azután pedig jöhetett a Városliget-törvény. Papcsák Ferenc és társai javaslata 99 évre állami fenntartásba adná a Városligetet.

Szintén ma szavaztak a Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállításáról - a régi rendszer eseményeit és az ügynökmúltat feltáró indítványon sokan azt kritizálják, hogy aki ügynök volt, arról ezt csak akkor hozhatják nyilvánosságra, ha a megfigyeltjei ezt engedélyezik.

Döntöttek ma az igazságügyi és belügyi törvények módosításáról is, több pénzügyi törvény jogharmonizációja is sorra kerül, majd jöttek a környezetvédelmi szabályok, a népszavazás kezdeményezésének részletei, és az új Ptk. hatályba lépésével kapcsolatos kisebb törvénymódosítások. Döntöttek a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályairól, a magyarországi németek elhurcolásának és a Jászkun önmegváltásnak az emléknapjairól.

A NAV-ügyben úgy vizsgálódnak, hogy nem vizsgálódnak

Furcsa vizsgálóbizottság állhat fel a vélt adócsalások botrányában. A bizottság ugyan megkezdheti munkáját, de csak azután, hogy a bíróság már tisztázta a büntetőjogi felelősséget. Vagyis gyakorlatilag biztos, hogy ebben a parlamenti ciklusban már nem lesz érdemi munka.

Szociális temetés - elhalasztva

A fejlesztéspolitikai törvénycsomagban egyetlen számot módosítottak csak, ez azonban nagyobb változást jelent: a fejlesztéspolitikához semmiben nem kapcsolódó szociális temetés bevezetésének időpontját változtatták 2014-ről 2015-re. Így a kampányban még nem kell szembesülni egyetlen szociális temetéssel sem, ahol a gyászoló rokonoknak maguk kell előkészíteniük a temetést, akár a sír megásásával is.