Átláthatóbb eljárások

Az Európa 2020 legfőbb célkitűzései között szerepel a magas foglalkoztatottság és termelékenység megteremtése. A stratégiai célok eléréséhez elengedhetetlen a közbeszerzési piac széttöredezettségének felszámolása és a jobb alkalmazkodás a piaci lehetőségekhez. A most elfogadott reformcsomag modernizálja és egységesíti a tagállamok közbeszerzési gyakorlatát, legkésőbb 2016-tól átfogó újdonságok várhatók az eljárásokban.

Az intézkedések a jelenleginél szélesebb körben teszik lehetővé a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokat, így olyan esetekben is eredményes lehet az eljárás, amikor nem áll rendelkezésre kellő pontosságú műszaki leírás, azonnal rendelkezésre álló megoldás, vagy sajátos pénzügyi és jogi körülmények között kell az eljárást lebonyolítani.

Az EU egy teljesen új eljárást vezet be annak érdekében, hogy a közbeszerzésekben nagyobb eséllyel szülessenek innovatív megoldások. Az innovációs partnerség célja, hogy az ajánlatkérő igényei alapján a nyertes innovatív terméket vagy szolgáltatást fejlesszen.

Változnak az értékelési szempontok is, amelyek fókuszába a fenntarthatóság kerül, ennek érdekében teljesen új elemként az életciklus-költség is szerepet kap a bírálatban. A legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál figyelembe kell majd venni a termék vagy szolgáltatás életciklus-költségét, az ár-érték arányt, a környezetvédelmi megfontolásokat és szociális szempontokat is, így a legalacsonyabb ár többségi alkalmazásának helyébe a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kerül.

A kis- és középvállalkozások piacra lépési esélyeit javítja és az alvállalkozói kiszolgáltatottság csökkentését szolgálja azon intézkedés, amely lehetővé teszi az alvállalkozók közvetlen ajánlatkérői kifizetését. Az új szabályozással a kizáró ok alá eső ajánlattevők lehetőséget kapnak a kizárás megszüntetésére az adott eljárásban és továbbra is aktívak maradhatnak a közbeszerzési szektorban, ha hitelt érdemlően bizonyítják, hogy a kizárási okok ellenére az általuk hozott intézkedések kellőképpen megalapozzák megbízhatóságukat.

Az irányelvek alapján minden tagállamnak át kell állni a közbeszerzések elektronikus lebonyolítására, ennek megvalósítására a központi beszerző szervezeteknél az EU 36 hónap átállási időt biztosít, míg a teljes bevezetésre 54 hónap áll rendelkezésre.

Újdonság, hogy mostantól az irányelvek szabályozzák a szerződésmódosítást – pl. abban az esetben, ha az előre nem látható körülmények miatt szükséges, vagy annak elmaradása az érintettek jelentős érdeksérelmével és nagy többletköltség járna –, az irányelvi szabályozás tehát jogszabályi rangra emeli a szerződésmódosítás lehetőségét, amelyről eddig az uniós joggyakorlatban lehetett iránymutatást találni.

Három a magyar igazság

Magyarország élen jár az uniós irányelvek nemzeti joggyakorlatba történő átültetése terén. A hatályos Kbt., amelyet legutóbb 2013 nyarán változtatott meg a magyar parlament, nagymértékben átültette az uniós szabályokat. A magyar kkv-szektor a közbeszerzési piacon, Európa-szinten is kiemelkedően szerepelt. Az eljárások több mint nyolctizedét mikro-, kis- és középvállalkozások nyerték, az összértékből pedig 30 százalékot meghaladóan részesedtek. Az elektronikus közbeszerzések terén azonban még jelentős teendők akadnak hazánkban.