Meg merik támadni az olimpiát?

Sokan szeretnék lejáratni Putyin mesterművét, a szocsi olimpiát. A szakértők szerint a terrorfenyegetések sem szólnak másról és bár a veszély nagyobb, mint bármikor, a hozzáértők véleménye az: senki nem meri megtámadni ezt az olimpiát.

A XXII. téli olimpiai játékokat február 7. és 23. között rendezik meg a Fekete-tenger partján fekvő Szocsi városában. Az orosz kormányzat elleni korábbi terrorfenyegetések és a már végrehajtott két merénylet miatt különleges biztonsági intézkedések mellett zajlanak majd a játékok. Mintegy 37 ezer rendőr, 10 ezer katona és több tízezer civil ruhás rendfenntartó lesz a helyszínen és kommunikációs csatornákon, valamint katonai repülőkről és a Fekete-tengerről is figyelik majd a helyszíneket.

Gereben Ágnes, Oroszország szakértő, külpolitikai elemző azt mondta: a szocsi olimpiára leselkedő terrornak két fő forrása van. Egyrészt a XXI. század egyik meghatározó jelensége, a különböző radikális iszlám csoportoknak a zsidó-keresztény civilizáció elleni „szent háborúja”. Vagyis a dzsihád, amely – különösen az USA ellen intézett 2001. szeptember 11-ei támadások óta – folyamatosan öt földrész országait fenyegeti.

„Ezek a merényletek azt követően váltak gyakorivá, hogy - az 1979-ben kezdődött afganisztáni szovjet megszállással szembeni ellenállás részeként - az iszlám valamely fundamentalista áramlatát követő országok az afgán hegyekbe küldték harcosaikat, velük a szaúd-arábiai pénzen vásárolt fegyvereket és az ugyancsak onnan származó vahhabita hitszónokokat - mondta Gereben Ágnes. - Afganisztánból hazatérve azután ezek a harcosok a saját népük körében is folytatták a dzsihád gyilkos eszméinek terjesztését. Belőlük verbuválódnak ma az Afrikától Európáig ártatlan emberek ellen véres merényleteket szervező csoportok.

A terrorveszély másik forrása régebbi keletű: kétszáz éve annak, hogy II. Katalin, az oroszok német származású cárnője birodalommá tette Oroszországot. A sok és sokféle kaukázusi népcsoport közül azonban volt jó néhány, amely szembeszállt a „gyaúrok” gyarmatosításával. A rengeteg áldozattal járó, véres háborúk krónikája még Sztálin uralma alatt is folytatódott. Ezek a klánokban élő, roppant harcias férfiak örökül kapták atyáiktól a bosszú kötelességét, hogy megnyugodjon megölt felmenőik szelleme.”

Gereben Ágnes szerint, noha a szocsi olimpiát fenyegető szélsőséges csoportok többsége nyilvánvalóan blöfföl – csak szereplésre és annak nyomán az olajban gazdag muszlim országok támogatására számít –, a terrorveszély valóban nagyon nagy.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő azt mondta: a színfalak mögött hatalmas egyeztetés zajlik, hogy ne legyen botrány. Az oroszok tárgyalni kezdtek a szaúdi titkos szolgálatokkal, amire eddig nem volt példa. A céljuk az, hogy a csecsen és dagesztáni szélsőségesekről minden olyan információt is megszerezzenek, pontosabban megvásároljanak, amivel nem rendelkeznek.

„Annyi bizonyos, azok közül az amerikai politikusok közül, akik arról nyilatkoznak, hogy biztonságos az olimpia, többen bejelentették, hogy a családjukat nem viszik a játékokra - mondta Nógrádi György. Hozzátette: az sem véletlen, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda többtucatnyi ügynököt küld Oroszországba, hogy segítséget nyújtson az ottani hatóságoknak – noha a szakértő szerint, az oroszok semmilyen valós intézkedést nem adnak majd ki a kezükből.

A Fekete-tengeren egy amerikai flotta és Németországban készültségbe helyezett teherszállító repülők is állomásoznak. Arra az esetre, ha bármi történne, másfél óra alatt tudnák kimenekíteni a teljes amerikai küldöttséget Szocsiból.

Tálas Péter, a Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Központjának vezetője erről azt mondta: az ekkora események idején a kémjátszmák hozzá tartoznak a forgatókönyvhöz. Beszédes, hogy a szocsi olimpia biztonsági főnöke nem egy terrorelhárító, hanem egy kémelhárító katona. Kémből ugyanis biztosan sokkal több lesz Szocsiban, mint terroristából. A sokat emlegetett „fekete özvegy”, a dagesztáni Ruzanna Ibragimova, ha bejutott is, ami kizárt, egy mozdulatot sem tudna megtenni, mert lekapcsolják.

„Az 1972-es müncheni merénylet óta központi kérdés a biztonság minden olimpián - mondta Tálas Péter. - Ráadásul a szeptember 11-ei merénylet óta a terrorizmus is megváltozott és a közintézmények és VIP személyek helyett inkább a civil célpontok ellen irányul. Ennek ellenére az ilyen hatalmas sportrendezvényeket, nemzetközi standard előírások szerint tökéletesen biztosítják. Ráadásul az oroszok ezt jócskán túl is fogják teljesíteni. Putyin már tavaly nyáron külön rendeletet alkotott erről, amiben szerepel, hogy az olimpia helyszíneit és az olimpiai falut hermetikusan elkülönítették Szocsi többi városrészétől és a környékét is ellenőrzött, illetve tiltott zónákra osztották. Az ellenőrzött zónákba csak átvizsgálás után, a tiltott zónákba regisztrációval lehet bejutni. A regisztráció azt jelenti, hogy aki oda bemegy, mindent tudnak róla.

Lehallgatják a telefonját, figyelik az e-mail és sms-kapcsolatait és olyan biztonsági hálózatot építettek fel, hogy akár egy több ezres tömeg minden lépését is követni tudják. Az orosz elhárítás olyan programot alkalmaz, mely automatikusan jelezni fog bizonyos szavak és szókapcsolatok elhangzása esetén. Persze, semmi sem kizárt, de nagyon csekély az esélye, hogy bármilyen terrorcselekményre sor kerülhet."

Tálas Péter szerint azért tartanak jobban egy esetleges támadástól, mint máskor, mert az olimpia helyszíne közel esik ahhoz a Kaukázusi területhez, ahol rendszeresek a fegyveres konfliktusok. Ugyanakkor az olimpián muzulmán országok is részt vesznek és ez a rendezvény a béke és egy más típusú versengés megtestesítője. Vagyis nem jó célpont, hiszen mindenki elítélne egy ilyen cselekedetet. Itt inkább arról van szó, hogy a modern terrorizmus egyik fontos eszköze a kommunikáció, vagyis egy ilyen verseny, amire az egész világ figyel, alkalmas arra, hogy a terroristák által megfogalmazott célok és üzenetek tömegekhez érjenek el. Ugyanakkor, mivel a terrorizmust is a pénz mozgatja, van az az összeg, amivel ki lehet alkudni, hogy ennél több ne is történjen.

Az biztos, nem csupán a terrorfenyegetések miatt figyel mindenki a téli olimpiára. Szocsiban a legkülönlegesebb téli játékokat nyitják meg február hetedikén. Itt lesz minden idők legmelegebb téli olimpiája, minden idők legdrágább olimpiája, de még az olimpiai fáklya útját tekintve is rekorder. A láng a történelem leghosszabb túráját tette meg, olyan helyszíneket érintve, mint az Északi-sark és a világűr. Kétségtelen, Putyin nem csupán a rendezés jogát akarta elnyerni, nagyon fontos számára az olimpia megrendezésétől remélt dicsőség is. Már 2007-ben kitalálta mit akar, amikor az ausztriai Salzburg és a dél-koreai Pjongcsang elől elvitte a rendezés jogát.

„Az olimpia minden nemzetnek hatalmas kihívás és dicsőség, így érthető, hogy az oroszok is büszkék rá - mondta Gereben Ágnes.- Hatalmas, össznépi ünnepnek akarja tudni a hatalom, de nyugati világgal és a volt szovjet érdekszféra utódállamaival szemben is presztízskérdés Putyinnak a sikeres olimpia, hiszen 2015-re tervezi, hogy orosz vezetés alatt újra létrehozza az egykori Szovjetunió XXI. századi változatát."

Így aztán az sem véletlen, hogy le akarják járatni. Azon túl, hogy több vezető politikus bejelentette a szólásszabadság és a melegek jogainak korlátozása miatt, távol marad a rendezvénytől, dokumentumfilm is készült az olimpiai építkezésekről. A film korrupcióról, környezetkárosításról szól és egész utcák kitelepítését mutatja be, Alexander Gentelev rendezte. A Putin''s Games - ez a címe, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy Putyin a Föld legnagyobb, számos hóborította területtel rendelkező országában miért épp a legmelegebb üdülőhelyet választotta a téli olimpiai játékok megrendezésére. Az orosz ellenzék szerint ez is csak a megalomániájáról szól és ez az oka annak, hogy ilyen drágán, ennyire korrupt módon zajlottak az előkészületek.

„A világsajtót a szocsi olimpia túlárazott költségeiről és a korrupcióról elárasztó hírek egy része nyilvánvaló túlzás – mondta Gerenben Ágnes. – Annyi azonban tény, hogy az 1980-as években a drezdai KGB-kirendeltségen, majd 1990-es években Leningrádban kialakult Putyin-kör - Oroszországban úgy mondják: a Putyin-klán - tagjai, több száz ember, folyamatosan kapta és kapja a zsíros állami megrendeléseket a Kremltől.

Akik a Leningrádi környéki Tó üdülőszövetkezetben a mostani államfővel együtt egykor nyaralót vásároltak, az energetikában és a bankszektorban milliós haszonra tesznek szert – erről az orosz médiában több ezer oldal leleplező írás jelent már meg. Az olimpiával kapcsolatos számok azonban, inkább a világsajtó által részben lejáratás, részben szenzációhajhászás céljából közölt információk.”

Szocsi: pálmafák és havas hegycsúcsok egymás mellett
Cári üdülőhely, majd pártfőtitkári üdülőváros Oroszországban, a Fekete-tenger partján. 1969 km-re Moszkvától.
Hosszúsága mintegy 147 km, ezzel a világ második leghosszabb városa Honolulu után.
Lakossága: 397 500 fő
Éghajlata jellegzetesen szubtrópusi. Az évi középhőmérséklet 14 fok, miközben háromezer méter magas hegyei között mindig tél van.
1930 óta építik itt a gyógyászatot, a Szovjetunió legnagyobb tengerparti gyógyüdülővárosa volt, híres szanatóriumokkal.
Itt fogják rendezni 2014-től a Formula–1-es orosz nagydíjat.

A világ vezetői közül többen hiányoznak majd
A kínai államelnök, Hszi Csin-ping ott lesz a téli olimpiai játékok megnyitóján Szocsiban és Broge Brende norvég külügyminiszter is bejelentette, hogy V. Harald norvég király, valamint Erna Solberg, a skandináv ország miniszterelnöke is elutazik az ötkarikás esemény helyszínére. Grúz Olimpiai Bizottság - nem engedve a politikai nyomásnak - egyhangúlag úgy döntött, hogy az ország sportolói részt vesznek a versenyeken.
Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke és Joachim Gauck német szövetségi elnök már jóval korábban jelezték, nem lesznek jelen az ünnepségen. Paavo Arhinmaki finn sportminiszter pedig "bojkottálni" kívánja a szocsi játékokat, tiltakozásul a szólásszabadság korlátozásáért és a homoszexuálisokra gyakorolt nyomás miatt.

Kamu volt, a Magyar Olimpiai Bizottságnak küldött fenyegetés
„Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a külügyi szervekkel, a nagykövetségekkel és a Terror elhárítási Központtal is, de eddig semmilyen olyan információt nem kaptunk, ami megváltoztatná a felkészülésünket, és miatta ne csak a sportra kellene koncentrálnunk” – mondta Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi igazgatója, aki az olimpiai csapat vezetője lesz.
Lénárt Ágota, sportpszichológus, a Testnevelési Egyetem pszichológiai tanszékének vezetője azt mondta: azok a profi sportolók, akik ilyen szintű versenyeken vesznek részt, megszokták, hogy komoly biztonsági előírásokat kell betartaniuk és rendszeresen átvizsgálják őket is. Ez nem hat nyomasztóan, nincs hatással a teljesítményükre sem. Nem félnek a fenyegetésektől sem, hiszen ilyen sem először fordul elő, a sport is célpontja lett a terrorizmusnak.
„Ha merénylet történne az már egy egészen más helyzet – mondta Lénárt Ágota. – Ha az egy sportoló szeme előtt történik, ismerőse sérül meg, vagy csak hall egy ilyen esetről, az lelki sérülést okoz, félelmet kelt, ellátást igényel és a teljesítményre is komoly hatása lehetne.”