Parlament: éjszakába nyúló vita Paksról

Lefolyt a parlamenti vita a paksi bővítésről. Vitaindítójában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: Oroszország részvétele a projektben "kifejezetten indokolt", hiszen Paks I. is orosz technológiával épült és "most is összetalálkoztak" a két ország érdekei, hiszen Magyarországnak szüksége van olcsó áramra, Oroszországnak pedig szüksége volt egy referencia-erőműre.

Hozzátette: igen kedvező feltételeket sikerült elérni a tárgyalásokon, hiszen olcsó, euró alapú hitelt nyújt az orosz fél 30 éves futamidőre, amiből egy termelő beruházás valósul meg, vagyis jelentősen nő az állami vagyon. Emellett kiemelte a minimum 40 százalékos hazai kivitelezési arányt a beruházásban. Szerinte a paksi bővítés is erről szól, hogy olcsó energiát tudjanak adni a háztartásoknak és a gazdasági életnek.

Balla Mihály, a Fidesz egyik vezérszónoka mindehhez hozzáfűzte: a mostani kapacitások sem képesek az ország energiaigényét lefedni, a szükséglet 62 százalékban fosszilis energiahordozók importjára támaszkodik. Jelezte, hogy a most működő blokkok 2032 és 2037 között állnak le, újak építése pedig legalább 11 év. Felidézte, hogy 2013 januárja óta folytatnak egyeztetéseket az orosz partnerrel, augusztustól pedig a kormányon belül munkacsoport is foglalkozott az üggyel. Puskás Imre, a Fidesz másik vezérszónoka arra tért ki, hogy valójában csak az LMP-frakció elvi álláspontja helyezkedik szembe a kormányzatival, azonban az magával az atomenergiával megy szembe.

A Jobbik vezérszónokai kiálltak a paksi atomerőmű tervezett bővítése mellett. Balczó Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke felszólalása elején a szocialistákat bírálta, akik szerinte azért maradnak távol a vitától, mert nem tudnák megindokolni, miért "táncoltak ki" korábbi, bővítéspárti álláspontjuk mögül. A politikus szerint a paksi beruházást az ország villamosenergia-igénye egyértelműen alátámasztja, a meglévő atomerőművi blokkok kiesését ugyanis nem lenne mivel pótolni. Frakciótársa, Kepli Lajos is úgy foglalt állást, hogy a megújuló energiaforrásokkal nem helyettesíthető az atomenergia. 

Aradszki András, a KDNP-frakció vezérszónoka azt mondta, a paksi erőmű bővítése hosszú távú megoldást kínál az energiaellátás biztonságára. Hangsúlyozta továbbá, hogy a megállapodás pénzügyi szempontból is jó alapon áll.

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka paródiának nevezte a parlamenti vitát, amelyben mindössze félórányi felszólalási lehetőségük van. Úgy fogalmazott, az Országgyűlés előtt egy olyan "biankó csekk van, amire Orbán Viktor azt ír, amit akar". Az ellenzéki politikus szerint a kormány álláspontja az 1960-as éveket idézi és a fukusimai atombalesetet, illetve a világválság hatásait is figyelmen kívül hagyja. Szél Bernadett szerint Magyarországnak a bizonytalan és kockázatos atomenergia helyett a fenntartható és biztonságos zöld energiaforrások felé kellene fordulnia.

Az MSZP nem állított vezérszónokot a vitában.

Paksról és a devizahitelekről is beszélt Orbán

A tervezett paksi atomerőmű-bővítésről és a devizahitelesek helyzetéről is kérdezte az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a devizahitelesek ügyében kérdezte a miniszterelnököt. Az ellenzéki politikus egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy mit kíván tenni a kabinet azokért, akik még semmilyen segítséget nem kaptak.

Válaszában Orbán Viktor közölte: az árfolyamgát és az eszközkezelő igénybevételi lehetősége is bővült az elmúlt hónapokban. Ez persze még mindig nem oldott meg mindent, ezért mindenkit sürget a kabinet, hogy ha tud, lépjen be az árfolyamgátba, mert az védelmet jelent - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ha lesz ennél kedvezőbb megoldási lehetőség, azt azok is igénybe vehetik majd, akik már beléptek az árfolyamrögzítésbe.

Az MSZP-s Józsa István a tervezett paksi atomerőmű-fejlesztés ügyében tett fel a kérdést a miniszterelnöknek. Az ellenzéki képviselő szerint a miniszterelnök felhatalmazás nélkül kötött titkos szerződést az oroszokkal Paks ügyében. Józsa István arra volt kíváncsi, miért titkosították a beruházás több adatát tíz évre.

Orbán Viktor azt válaszolta: mivel az orosz-magyar államközi szerződésről a parlament mondja majd ki a végső szót, ezért a legitimitást feszegető minden kérdés zárójelbe kerül. "Ha úgy gondolják, hogy a szerződés nem egyezik Magyarország nemzeti érdekeivel, utasítsák el!" - mondta a szocialistáknak, hozzátéve, "nem vall körültekintésre" a részükről az egész eljárás jogi alapjainak a megkérdőjelezése. A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy a szocialisták és a Fidesz-KDNP között valójában nincs véleménykülönbség a nukleáris energia kérdésében, "és április 7. után önök ismét támogatni fogják Paks fenntartását, sőt talán még a bővítését is".

A kormány a maga munkáját elvégezte, a végső döntés az önöké - fordult Orbán Viktor még napirend előtt a képviselőkhöz.

A miniszterelnök azokat az eredményeket sorolta, amelyeket a most záruló ciklusban értek el. A kormány célja az volt, hogy az EU-s források legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítsák. A Főgáz ismét kizárólagos köztulajdonban van, a főváros és a magyar állam közös tulajdonában - tette hozzá. Szóba hozott olyan, a nagypolitikában kevésbé fontos ügyeket is, mint a tanuszodák építése vagy a miskolci internetellátási program.

Az ország idén átáll a szuperkasszák rendszerére. Az átállás nehézségeire a kormány olyan programot dolgozott ki Orbán szerint, amely biztosítja, hogy egyetlen tisztességes kereskedőt se érhessen kár.

Aggódva figyeljük az anarchia képét idéző ukrajnai fejleményeket. Érdekeltek vagyunk egy olyan rendezésben, amely helyreállítja a békét, a biztonságot és a jogrendet - mondta a miniszterelnök.

Sikerült túljutnunk a hanyatláson, Magyarországnak van jövője - mondta Orbán. A megújult Magyarország már nem ijed meg semmitől - fogalmazott. "Emlékezzenek csak a bankárok, a Brüsszel és a multinacionális vállalatok elleni összefogásra" - tette hozzá.  Beneveztünk a gazdasági terjeszkedésért folytatott versenybe szerinte. Kínában és Szaúd-Arábiában is folytatjuk azokat a legfelsőbb szintű tárgyalásokat, amelyek többek közt Oroszországban és Törökországban már folytak - jelentette be.

A jövő egyik legfontosabb célja letörni az energiaárakat - folytatta. A cél az, hogy az energiaellátás nálunk legyen a legolcsóbb Európában. "Tudjuk, hogy óriások tyúkszemére léptünk", de "a rezsicsökkentés nem egyszeri lépés volt, hanem egy új világ kezdete" - fogalmazott. Az EU megint kötelezettségszegési eljárással fenyeget, "megint támadásra készülnek a magyar családok ellen" - mondta a kormányfő. A kormánynak létre kell hoznia az első magyar nonprofit energiaszolgáltatót, ha a parlament megszavazta ennek a lehetőségét.

Az államadósság elleni harcot csúnyán elbuktuk - reagált Harangozó Tamás (MSZP). Ma nagyobb az államadósság, úgy, hogy közben 3000 milliárd forintnyi nyugdíjmegkatarítást tapsoltak el. Szintén kimaradt a beszédből a forint árfolyama is, a romlást egy hitelesebb gazdaságpolitikával meg lehetett volna akadályozni - folytatta. Ön Matolcsy Györgyre bízta a forintot, köszönjük, látjuk ennek eredményét - fogalmazott. Baj van az oktatásban, a mezőgazdaságban pedig Fazekas Sándor és Budai Gyula után ismét kármentésre lesz szükség - sorolta.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt kérdezte: mennyire szabad az az ország, amely kiszolgáltatja magát egy nagyhatalomnak? Az a paktum, amelyet Orbán Vlagyimir Putyinnal kötött, felemeli az áramárakat, és olyan környezeti kockázatot hagy a következő generációkra, amelyeket ma belátni is alig lehet - mondta. Amit most művelnek Moszkvával, azt egyszerűen úgy hívják, hogy hazaárulás - zárta beszédét.

A Fidesz, az MSZP és az LMP követ el külpolitikai felelőtlenséget - reagált Vona Gábor Jobbik-elnök. A többség megkérdezése nélkül, a kampányra időzítve nem kellett volna a paksi bővítésről dönteni. Egy szakmai és energetikai kérdést hagytak kampánykérdéssé válni - folytatta.

Az államadósságot az ország csökkenteni volt képes - válaszolta Orbán. A devizahitelekről azt mondta: a bíróság döntésére várnak, hogy mindenkit kisegíthessenek a nehéz helyzetből. A szocialista képviselőknek azért nem válaszolok érdemben, mert tudom, hogy önök ezt a döntést mindig is támogatták - vágott bele Paks témájába. Szerinte nevetséges, komolytalan az LMP álláspontja is arról, hogy drágulna az energia. Magyarországnak a gázfüggőség ellen kell tennie, a nukleáris energia nem okozhat problémát. A gázfüggőség csökken, így az ország függetlensége is nő - mondta Orbán. "Miért akarjuk megtámadni azokat a fiatalokat, akik az élet természetes részének tekintik, hogy más országokba mennek dolgozni?” - kérdezte.

Józsa István (MSZP) a gyenge forintról beszélt: mint fogalmazott, Orbán Viktor sem tudja megtámasztani a forintot. Cséfalvay Zoltán azt válaszolta neki: nem a hazai politika miatt gyengül a forint, az amerikai és a kínai gazdaság gyengít minket.

A KDNP-s Lukács Tamás Mesterházy Attila kampánynyitó beszédét választotta témájának, egész meglepő módon ő is elismerte, hogy Mesterházy Attila a beszéde közben nem hallhatta az elhíresült köteles bekiabálást. Rétvári Bence azt válaszolta neki: az MSZP-elnök mégis válaszolt egy másik bekiabálásra.

A jobbikos Vona Gábor arról beszélt: valódi elszámoltatás nem történt mindeddig Magyarországon - Rétvári Bence azt válaszolta neki: a kormány nem fogja engedni, hogy a Jobbik leterelje Magyarországot a jogállami útról. Az utolsó napirend előtti felszólalás a fideszes Németh Szilárdé volt, aki a harmadik rezsicsökkentési kört vezette fel. Fónagy János kontrázott rá, ő arról beszélt, hogy tavaly 240 milliárd forintot spóroltak meg a családok.

Ma késő este tartották meg a záróvitát a zsebszerződések elleni törvényről, amelynek egy utolsó pillanatos módosítójával bűncselekmény lenne a zsebszerződés, valamint a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló, visszaküldött törvényről. Ez utóbbinál Áder János azt kifogásolta, hogy jogerősen elítélt is lehet a Nemzet Művésze. Ezután kezdődöttk a vita a magyar-török biztonsági együttműködésről, majd két utolsó napirendi pontként újra Paks, valamint a pénzügyi törvények zárták a napot.

Józsa István (MSZP) a gyenge forintról beszélt: mint fogalmazott, Orbán Viktor sem tudja megtámasztani a forintot. Cséfalvay Zoltán azt válaszolta neki: nem a hazai politika miatt gyengül a forint, az amerikai és a kínai gazdaság gyengít minket.

A KDNP-s Lukács Tamás Mesterházy Attila kampánynyitó beszédét választotta témájának, egész meglepő módon ő is elismerte, hogy Mesterházy Attila a beszéde közben nem hallhatta az elhíresült köteles bekiabálást. Rétvári Bence azt válaszolta neki: az MSZP-elnök mégis válaszolt egy másik bekiabálásra.

A jobbikos Vona Gábor arról beszélt: valódi elszámoltatás nem történt mindeddig Magyarországon - Rétvári Bence azt válaszolta neki: a kormány nem fogja engedni, hogy a Jobbik leterelje Magyarországot a jogállami útról. Az utolsó napirend előtti felszólalás a fideszes Németh Szilárdé volt, aki a harmadik rezsicsökkentési kört vezette fel. Fónagy János kontrázott rá, ő arról beszélt, hogy tavaly 240 milliárd forintot spóroltak meg a családok. -->