Fellépne a kormány a GMO-szója ellen

Magyarország fellép a génmódosított (GMO) szója visszaszorításáért, a szójapiacon tapasztalható importfüggőség csökkentéért – jelentette ki Feldman Zsolt a közelmúltban Budapesten, egy, a GMO-mentes szójatermesztés lehetőségeivel foglalkozó szakmai tanácskozáson. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára erről az első országos szója fórumon beszélt. Feldman jelezte, hogy Magyarország részt vesz a fenti elvek mentén létrejött nemzetközi együttműködésben.

A Duna-térség országai elhatározták ugyanis – ezt rögzíti a Dunamenti szója nyilatkozat, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott –, hogy a térségben csökkentik a gémmódosított szója felhasználását, és elkötelezettek a genetikailag nem módosított szójából és szójafehérjéből készült élelmiszerek iránt.

A GMO-mentesség, az inputanyagok lehetőleg minél nagyobb arányban a saját gazdaságban való megtermelése az egyik fő témája az ezekben a napokban zajló háromnapos budapesti Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdaságokról című rendezvényen is, amelyen több mint száz ország képviselteti magát. A világfolyamatok pozitívabbá tételében kulcsszerepe van a családi gazdaságoknak, és ehhez a folyamathoz Magyarország aktívan kíván hozzájárulni – emelte ki Fazekas Sándor a családi gazdaságok világfórumának résztvevőit üdvözölve az esemény hivatalos megnyitóján szerdán, Budapesten. A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett: a családi gazdálkodás központi szerepet játszik a globális és helyi élelmezés-biztonság megteremtésében, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásban. Ezért az ENSZ Közgyűlése e gazdálkodási forma kiemelt szerepét elismerve, 2014-et a Családi Gazdaságok Nemzetközi Évévé nyilvánította.

A világban, és így Európában is a legnagyobb mennyiségben és legszélesebb körben felhasznált fehérjealapú takarmánynövény a szója. A szójabab döntő részét Dél-Amerikában termesztik, az ottani szabályok azonban megengedik a genetikai eljárásokkal nemesített fajták alkalmazását. Egyes szakértők szerint a világban termesztett szója több mint 90 százaléka genetikailag módosított. A szója az egyik legnagyobb arányban felhasznált takarmány-összetevő Magyarországon is.

A GMO-szója kiváltását, és ezáltal az importfüggőség csökkentését régóta szorgalmazzák gazdaszervezetek az Európai Unióban is. Ennek érdekében szóba jöhetnek alternatív növények, valamint a korábban alkalmazott húsliszt és csontliszt kereszttakarmányozása is.

Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült.