Olimpia Budapesten: Merhetünk-e nagyot álmodni?
Orbán Viktor korábban azt is közölte, hogy az új fejlesztésekkel Magyarország a 2019-es Universiade megrendezésére is pályázik, ami az olimpia előszobájának nevezett. Amikor nemrég Budapest elnyerte a 2021-es vizes vb rendezését, akkor a kormányfő állítólag azt említette az újságíróknak: nem szeretne nyugdíjba vonulni addig, amíg nem rendezünk olimpiát.
„Abban valamennyi szakértő egyetért, hogy egy olimpia megrendezésébe belevágni csak akkor lehet, ha a magyar gazdaság elviselhető egyensúlyi feltételek közé kerül, hosszú távon stabil, legalább 3-4 százalékos fenntartható GDP-növekedést mutat” – nyilatkozta lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. András Krisztina arra emlékeztetett, az athéni olimpia óta megfigyelhető, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéseiben egyre nagyobb súllyal esik latba a rendező ország gazdasági, pénzügyi, biztonság- és geopolitikai stabilitása. Az egyetemi adjunktus hangsúlyozta, hogy amióta azonban a játékok szervezésében is megerősödtek az üzleti elemek Magyarországhoz hasonló méretű országként egyedül Görögország rendezett olimpiát, és a rendezés költségei az ezredforduló óta továbbra is növekvő tendenciát mutatnak.
A rendezéssel kapcsolatos kommunikációban az olimpia gyakran nemzetfejlesztési tervként jelenik meg. „Mert valóban, egy a társadalom és annak egyes alrendszereit is egységbe kovácsolón, előrehozottan és tervszerűen valósulhatnak meg ennek égisze alatt a tervezett fejlesztések” – mondta András Krisztina. Szerinte egy nyári olimpia sikeres megrendezése nem csupán a játékokhoz közvetlenül kapcsolódó infrastruktúrán, létesítményeken múlik. A teljes költségvetés nagyságát inkább azok a fejlesztések határozzák meg, amik amúgy is szerepelnek egy ország vagy város fejlesztési stratégiáiban.
A közgazdász szerint Magyarország gazdaságtörténete sok olyan példát hordoz, amikor a fejlődési pályára állást olyan erős, egész társadalmat mozgósító cél hozta, mint amilyen most egy esetleges nyári játékok rendezése lehet. Egy 2008-ban készített felmérés alapján a 2020-as nyári játékokra vonatkozóan a megkérdezettek fele támogatta a pályázatot, ami összefüggést mutatott a sportesemények iránti érdeklődéssel, mert mindazok körében, akik minden versenyszámot igyekszenek megnézni az olimpián a támogatási arány kétharmados volt.
András Krisztina szerint az esetleges pályázat stratégiai keretéül szolgálhatnak a jelenleg zajló és előttünk álló sportlétesítmény-fejlesztéseknek. Úgy vélte, hogy beérett gyümölcse lehet azoknak nagy sikerrel megrendezett hazai nemzetközi sporteseményeknek, amiket az elmúlt években rendeztünk, és azoknak, amik komoly sportdiplomáciai sikerként még előttünk állnak. Nagyon fontos a nemzetközi sportversenyek megrendezésében való tapasztalat, így az előttünk állók közül kiemelkedők az úgynevezett több sportágas nagyesemények, mint a 2017. évi győri XIV. nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivál és a 2021-es budapesti vizes VB sikeres megrendezése.
A közgazdász szerint a tervezett sportlétesítmény-projekt megvalósulása esetében az olimpia megrendezése vonatkozásában már kifejezetten jól állnánk, ám az alapinfrastruktúra fejlesztésben még nagy lemaradás van, ha az eddig megvalósultakra tekintünk. A PwC 2010-es frissítésében – már egy szűkített, de még elfogadható műszaki tartalommal kalkuláltan is – teljesen befejezni csak 1200 milliárd forintnyi projektet sikerült, majd 2100 milliárdnyi 2012-re tervezett fejlesztéshez még hozzá sem kezdtek. Ezek közül sok (reptéri fejlesztések, négyes metro meghosszabbítása vagy az 5-ös metró) a mostani tervekben már nem is szerepelnek.
A 2005-ben indult Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila korábban azt nyilatkozta, hogy elérhető lehet a 2028-as olimpia, de ehhez azonban már a 2024-es játékokra is pályázni kell, ami azt jelenti, hogy már 2015-ben be kell nyújtani jelentkezésünket. Egy évvel ezelőtt, tavaly márciusban a Budapesti Olimpiai Mozgalom azt közölte honlapján hogy az egyre mélyülő eurókrízis és az ország növekedési kilátásainak romlása egyértelművé tette a számukra, hogy a kandidálás ügyét addig le kell venni a napirendről, amíg Magyarország nem talál rá az EU-átlagot meghaladó, fenntartható gazdasági növekedési pályára. A fő célt nem feladva, de addig más utat bejárva az olimpiai kerettagokat támogatják.
Elbuktuk az 1920-as megkapott rendezést
Magyarország az egyetlen a NOB alapító tagok közül, mely még soha nem adott otthont nyári olimpiának. Budapest 1914-ben elnyerte az 1920-as olimpiai játékok rendezési jogát, de az I. világháború vesztes államaként elbuktuk a rendezési jogot, amit Antwerpen kapott meg. Később Budapest az 1944-es (London lett volna a helyszín, de a II. világháború miatt elmaradt) az 1960-as játékok (végül Róma lett a győztes) megszervezésére is pályázott. A rendszerváltás után az Orbán-kabinet idején vetődött fel újra az olimpia megrendezésének gondolata. A miniszterelnök például 2001-ben jelezte Lausenne-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) akkori elnökének, Juan Antonio Samaranchnak, hogy Magyarország 2012-ben olimpiát rendezne. Később a 2020-as játékok rendezése vetődött fel, erről a Fővárosi Közgyűlés 2008-ban még támogató határozatot is hozott. Végül azonban egyik alkalommal sem jutott el a kandidálásig a dolog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.