Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a Krím kérését, hogy csatlakozhasson Oroszországhoz - jelenti a BBC News. A brit tévé szerint ez az első parlamenti lépés a félsziget annektálása irányában. Az orosz elnök ma itthoni idő szerint délben beszédet mond az orosz parlament mindkét házának együttes ülésén. A Gazeta.ru internetes portál orosz forrásokat idézett, amelyek tudni vélik, hogy a beszéd elhangzása után Putyin elnök és a krími parlament elnöke, Vlagyimir Konsztantyinov várhatóan egyezményt ír alá a Krimnek "az Orosz Föderációba történő csatlakozásáról."
A vonatkozó törvényjavaslatot az alkotmányjogi biróüságnak is jóvá kell hagynia, majda parlamentnek pedig ratifikálnia. A folyamat várhatóan még e héten befejeződik. Közven - az Itar-TASZSZ jelentése szerint - a krími parlament döntése értelmében a félszigeten 2016 január elsejéig két hivatalos valutát fogadnak majd el, az orosz rubelt és az ukrán hrivnyát. A költségvetésre és az ukrán adókra vonatkozó ukrán szabályok pedig csak addig maradnak érvényben ott, amíg el nem készítik a sajátjaikat. A krími parlament egyben jóváhagyta a Bank of Crimea ideiglenes státuszát. A határozat rögzíti, hogy a Bank of Crimea-nak nem célja nyereség elérése.
A RIA Novosztyi jelentése szerint ugyanakkor 22 évvel a Szovjetunió összeomlása után a pénzügyi nehézségekkel küszöködő Ukrajna igényt akar támasztani az egykori szovjet vagyon egy részére Az orosz hírügynökség Lavel Petrenko ukrán igazságügyi minisztert idézte, aki szerint leginkább a külföldön található ingatlanokról és devizákról van szó. A kezdeményezést azzal indokolta, hogy Ukrajna eddig nem írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében Oroszország vállalta át a Szovjetunió valamennyi külföldi adósságát és örökölte annak külföldön lévő vagyonát. Az új kijevi kormány ezért annak a vagyonnak a visszaadását akarja követelni, amely más országok területén található , de Ukrajnához tartozik.
A Krímben tartott népszavazás után az Európai Bizottság készségét jelezte arra, hogy Ukrajnát teljes értékű tagként felvete az Európai Unióba. Ezt Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa hangoztatta a Die Welt című német lapnak nyilatkozva. "Ha mi komolyan meg akarjuk változtatni Kelet-Európa érintett részét, akkor alkalmaznunk kell azt a legerősebb eszközt, amely az Európai Unió rendelkezésére áll, és ez pedig a bővités". Ennek ugyanis "példátlan változásra képes és stabilizáló ereje van".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.