BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elszállna a hiány és az adósság, ha a pártok betartják a szavukat

Elszabaduló költségvetési hiányt, egekbe szökő államadósságot és teljesen bizonytalan makrogazdasági környezetet teremtene az összes ellenzéki párt, ha kormányra kerülne. Legalábbis akkor, ha betartanák meghirdetett programjaikat. Azt nem tudni, hogy a Fidesz mit lépne, hiszen nekik nincs részletes programjuk, amit számon lehetne kérni.

Osztogatásba kezdene a Kormányváltás pártszövetség, ha hatalomra kerülne. A Jobbik és a Lehet Más a Politika programjának megvalósulása is óriási lyukat üthetne a költségvetésben – derül ki a Transparency International (TI) és a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) kalkulációjából. A legnagyobb, több mint 2400 milliárd forintos deficitet a radikális párt hozná össze 2015-re, de az MSZP is 1500 milliárddal növelné a büdzsé hiányát – a friss adatok szerint 2013-at 627 milliárdos hiánnyal zárta az államháztartás. Az LMP 1275, az Együtt–PM 619, a Demokratikus Koalíció pedig 150 milliárddal emelné a deficitet. Abban az összes ellenzéki párt programja megegyezik, hogy a leggazdagabbak több adót fizetnének, miközben az alacsonyabb jövedelműek terhelését csökkentenék.

Vagyis a beárazható ígéretek megvalósulásával Magyarország visszakerülne a túlzottdeficit-eljárás alá, bárki váltaná a Fideszt. Azt nem tudni, hogy a nagyobbik kormányzó párt mit tervez. Tény: az elmúlt négy évben, noha unortodox intézkedésekkel, de leszorították a hiányt. „Az ellenzéki pártok közül a költségvetési szigort leginkább komolyan vevő DK és Együtt–PM pártszövetség programja is olyan makrogazdasági hatásokat vetít előre, amelyek nyomán a hiány szinte biztosan átlépné a 3 százalékos maastrichti szintet” – mondta a Világgazdaságnak Csery Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. „A Jobbik ígéretei rövidtávon is fenntarthatatlan pályára lökve a magyar gazdaságot” – véli az elemző.

A Fidesznek nincs részletes programja. „Orbán Viktor azt mondta, hogy folytatásra kér felhatalmazást” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Juhász Attila, a Political Capital elemzője. „A Fidesz elsősorban nem szakpolitikai szempontokat mérlegelve hoz döntést, hanem hatalmi-politikai érdeke alapján” – hangsúlyozta. „A tulajdonviszonyok átalakítása és az állam beavatkozása jelentős volt az elmúlt négy évben. Egyes ágazatok tulajdonosi struktúráját próbálják megváltoztatni” – mondta az elemző. „A Fidesz megtartaná az egykulcsos adót, sőt, Orbán Viktor nyilatkozatai alapján egyszámjegyű is lehetne majd a jelenleg 16 százalékos szja” – tette hozzá.

„A Kormányváltás szövetségben jelentős eltérések vannak a pártok között” – mutatott rá Juhász Attila. „Az az üzenetük, hogy az unortodox gazdaságpolitikát visszafordítanák, a befektetők bizalmát szeretnék visszaszerezni, és kiszámíthatóságot ígérnek. Ezt a szövetség legnagyobb pártja, az MSZP sem tudta elérni 2006 és 2010 közötti kormányzása során” – hangsúlyozta. Visszaállítanák a többkulcsos szja-rendszert, ezzel megszüntetve a Fidesz egyik legnépszerűtlenebb intézkedését – tette hozzá.

Csery Péter úgy véli, hogy az ellenzéki programokból nem igazán rajzolódik ki a Fidesz által szorgalmazott állami szerepvállalást érdemben csökkentő, és a magángazdaság növekedését arányaiban jelentősen segítő intézkedéssorozat. „Így a növekedési kilátások és az államadóság pályájának további romlásával kellene számolni, amennyiben a választási ígéretek túlnyomó többsége tényleg megvalósulna” – hangsúlyozta a Méltányosság elemzője. „A gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságúnak számító beruházásokra a DK fókuszál leginkább, míg a versenyszektor foglalkoztatás-bővülését az MSZP támogatná a legnagyobb összeggel” – tette hozzá.

Juhász Attila szerint a Jobbik gazdaságpolitikája megrekedt azon a szinten, hogy nagyon népszerű, de nem kidolgozott és átgondolt ígéreteket fogalmazzanak meg. „Magasabb béreket ígérnek és a multinacionális vállalatok terheit növelnék. Ez a Fidesz retorikájának erősebb megfogalmazása. Mindenben csak ráígérni tudnak a Fidesz igen hasonló politikai irányvonalára” – véli a Political Capital elemzője. „Az LMP zöld fordulatot ígér, és ettől várja a gazdasági növekedést és a több foglalkoztatottat. Sokszor igen kidolgozott javaslatokkal állnak elő, ám gazdaságpolitikai racionalitásukat lehet vitatni” – mondta az elemző.

Csery szerint fontos látni, hogy a választási programok nem egyenlők a kormányprogramokkal, a kormányzati felelősség és kiváltképp az EU által megfogalmazott fiskális szabályrendszer miatt az LMP vagy a Kormányváltás hatalomra kerülése esetén csak azok a bevételcsökkentő és kiadásnövelő tételek kerülnének a költségvetésbe, amelyek nem veszélyeztetnénk a 3 százalékos deficitcélt.

Az Együtt–PM kapta a legjobb osztályzatot

A „Mit ígérnek?” portál értékelése szerint az MSZP programja 5-ös skálán 2,1, a Jobbik 2,2, az LMP 2,5 pontot kapott. A DK 2,9, az Együtt–PM pedig 4-est kapott. Az elemzés szerint az Együtt-PM és a DK szavazóinak hasznos, ha elolvassák a pártok programját, mert többé-kevésbé célzott, strukturált, valamennyire megalapozott és számonkérhető képet kapnak arról, mire adják a szavazatukat. Az ellenzéki pártszövetségnek azonban nincsen közös programja – mutat rá a portál. Az LMP, az MSZP és a Jobbik programjának olvasói viszont csak irányokat kapnak láthatnak. A Fidesznek nincs programja, ezért a „Mit ígérnek?” nem tudja értékelni.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.