Növelné a védelmi kiadásokat a NATO-főtitkár Krím után

A felelősök kézre kerítésére utasította tegnap a főügyészséget Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök Odesszában, ahol két nappal korábban több mint negyven áldozatot követelt egy tűz. Jacenyuk találkozott a délkelet-ukrajnai város vezetőivel, előttük arról beszélt: a tragédia jól szervezett akció volt.

Pénteken Kijev-párti és oroszbarát fegyveresek közötti összecsapásban és az odesszai szakszervezeti székházban kitört tűzvészben 46 ember halt meg,  több mint 200-an megsebesültek, többségük az oroszbarát félhez tartozott. Jelentések szerint az épület azután gyulladt ki, hogy annak tetejéről és ablakaiból a szeparatisták éles lőszerrel lőttek a Kijev-pártiakra. Az ukrán főügyészség tegnap arra figyelmeztette a térség lakóit, hogy ne engedjenek a zavargásokat szító emberek és „fegyveres diverzánsok” provokációinak, tartózkodjanak az ilyen megmozdulásokban való részvételtől.

Eközben a szakadárok megrohamozták tegnap a város rendőrkapitányságát is, ahol ugyan útjukat állták a rendfenntartók, ugyanakkor a rendőrök hírek szerint szabadon engedtek több foglyot abból a 140-ből, akiket pénteken vettek őrizetbe.

Nem enyhül a helyzet Kelet-Ukrajnában sem, ahol az ukrán hadsereg folytatja „terrorellenes” akcióját. Szombaton Luhanszkban megtámadták a katonai parancsnokságot, miközben a város önjelölt vezetője szükségállapotot hirdetett, felszólítva minden katonát, hogy adja meg magát. A fegyveresek buszokkal ismeretlen helyre szállították az ukrán sorkatonákat vasárnap reggel az előzőleg elfoglalt hadkiegészítő parancsnokságról. Donyeckben is mindennaposak az összecsapások, ugyanakkor az aktivisták elengedték az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) előző héten elrabolt megfigyelőit.

A diplomáciai megoldás is távolinak tűnik, hiszen az április 17-i genfi békemegállodás meghiúsulásáért továbbra is egymást hibáztatják a felek. Miközben Kijev következetesen orosz provokációkról beszél, Moszkva szerint sürgős nemzetközi nyomásgyakorlásra van szükség annak érdekében, hogy a kijevi hatalom beszüntesse „bűnös irányvonalát”. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes tegnap azt közölte: el kell érni, hogy a kijevi hatalom betartsa az ukrán válság megoldását célzó valamennyi korábbi egyezményt. Időközben az orosz külügyminisztérium is közleményt adott ki, amelyben azt sürgette, hogy az EBESZ és az Európa Tanács (ET) illetékes intézményei pártatlanul értékeljék az ukrajnai eseményeket.

A NATO főtitkára eközben arról beszélt: a védelmi kiadások növelésére van szükség a katonai szövetség európai tagállamaiban. Anders Fogh Rasmussan a Frankfurte Allgemeine Sonntagszeitung tegnap számában közölt interjúban hangsúlyozta: a Krím félsziget Oroszországhoz való csatolása történelmi fordulópont, hiszen a második világháború óta először növelte területét erőszakkal egy európai állam. A NATO-nak ezentúl „nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a területvédelemre”.

Londonban csődöt várnak
Meredek emelkedéssel idei csúcsára drágult pénteken az ukrán államcsőd ellen kínált fedezeti ügyletek díjszabása az eszkalálódó politikai és gazdasági válság miatt. A CDS középárfolyama a CMA szerint 1250 bázispont körüli szintre emelkedett – a felár 2013 végén még a szintén magasnak számító 807,6 pont volt.

A CMA számítási modellje azt mutatja, hogy a piac jelenleg 56 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza azt, hogy öt éven belül Ukrajna fizetésképtelen lesz.

VG-összeállítás-->