Az elnök szerint az erősítés addig marad az iraki fővárosban, ameddig a biztonsági helyzet javulása már nem teszi indokolttá a jelenlétét. Az intézkedést az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) elnevezésű radikális milícia és az ahhoz csatlakozott más szunnita fegyveres csoportok térnyerése tette szükségessé Irak nyugati és északi területein.
Az amerikai erősítésből mintegy 160 fő - köztük 50 tengerészgyalogos és több mint 100 más katona - már Irakba érkezett. Egy további, mintegy 100 fős egység egy Irakhoz közeli, harmadik országban állomásozik majd és mindaddig tartalékban marad, amíg nem lesz szükség a bevetésére. A múlt héten egyébként a bagdadi amerikai nagykövetség több száz alkalmazottját evakuálták.
A Fehér Ház ismételten megerősítette, hogy nem küld harcoló alakulatokat Irakba és nem sodródik bele egy új iraki háborúba. Az amerikai elnöki hivatal közlése szerint az amerikai tengerészgyalogosok és katonák Bagdad beleegyezésével érkeztek Irakba.
Az elnök a háborús jogkörökről rendelkező, 1973-ban elfogadott törvény (War Powers Act) értelmében John Boehnert, a képviselőház elnökét és Patrick Leahyt, a szenátus ideiglenes elnökét értesítette az intézkedésről. A jogszabály értelmében az elnök köteles 48 órán belül a kongresszus tudomására hozni, ha katonai akciót rendel el. A törvény szerint az amerikai erők 60 napnál hosszabb ideig csak kongresszusi felhatalmazással vehetnek részt harcokban.
Az elnök hétfő este nemzetbiztonsági stábjának társaságában mérlegelte az iraki katonai fellépés lehetséges módozatait. Barack Obama attól tette függővé az amerikai segítségnyújtást, hogy Núri al-Máliki iraki miniszterelnök tesz-e lépéseket annak érdekében, hogy kiszélesítse a síiták által dominált kormányának összetételét. Bagdadban egyébként ebben az ügyben folytatott hétfőn eszmecserét Brett McGurk, az amerikai külügyminisztérium iraki megbízottja és Stephen Beecroft bagdadi nagykövet.
Az Egyesült Államok és Irán képviselői hétfőn Bécsben rövid megbeszélést tartottak az iraki helyzetről. A Fox News hétfői hírösszefoglalójában emlékeztetett rá, hogy az amerikai külügyminisztérium néhány hónappal ezelőtt még a terrorizmust támogató államként bélyegezte meg Iránt és azt állította, hogy az iraki síita csoportokat felfegyverző Teherán az iraki erőszakcselekmények fő felbujtója.
A televízió amerikai katonai forrásokra hivatkozva közölte, hogy két szíriai harci gép szombaton az iráni hírszerzéstől támogatva, iraki területen támadta meg az ILIÁ két hadoszlopát. "A légicsapás előrevetíti annak lehetőségét az Egyesült Államok, Irán és Szíria ugyanazon ellenség ellen harcoljon Irakban" - állította a Fox News.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.