Romlanak a szegénységi mutatók Magyarországon

 "A statisztikában alkalmazott egyik rutin megoldás a medián 60 százaléka alatti jövedelmet tekinti a szegénység határának. 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta”.

Az unió egyik fő stratégiai célja szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. Ennek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja: a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi deprivációt. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi depriváció azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből – mint például a személygépkocsi birtoklása, a megfelelő fűtés hiányzik) legalább négy hiányzik. Az adatok szerint 2012-ben a magyarok 19 százalékát jellemezte a munkaszegénység , 37 százalék pedig súlyosan deprivált anyagi helyzetű háztartásban élt.

"Mindezek alapján jövedelmi szegénynek a lakosság 17, fogyasztásában depriváltnak a lakosság 37 és a munkaerőpiacon nagyon kedvezőtlen helyzetben levőnek 18 százalékát tarthatjuk. Nyilvánvalóan a népesség azon 8 százalékát tekinthetjük a társadalomban legrosszabb helyzetben levőnek, akik mindhárom fenti csoportba beletartoznak” – mutat rá a kutató.

Az Eurostat a közelmúltban megjelentetett adati szerint egy év alatt100 ezerrel nőtt Magyarországon a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettségélők száma – derült ki az Eurostat legutóbbi kutatásából. A 2013-as adatok szerint – a statisztikák nem tartalmazzák az unió összes országának adatát – 3,3 millióan tartoznak ebbe a körbe, ez azt jelenti: a lakosság mintegy 33,5 százalékát fenyegeti a szegénység valamilyen formája. Hazánkban öt éve folyamatosan nő a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett emberek száma. Az adatok szerint a perifériára kerülők száma 2011-ben emelkedett először 3 millió fölé, é azóta tovább növekszik az érintettek köre. A legkisebb arányt a magyarországi válság kirobbanásának évében, 2008-ban regisztrálta az Eurostat, akkor 28,2 százalék volt a hazai szegények aránya.

A kutatás szerint a legnagyobb mértékben a közép-magyarországi régióban romlott a helyzet – ott 26,6 százalékos szegénységről számolnak be –miközben a Dunántúlon jelentősen kisebb a kirekesztettség kockázatának kitettek aránya – 21 százalék –, mint az ország középső térségében. A leginkább érintett térségekben – az alföldi és észak-magyarországi régiókban – viszont 39 százalék fölé emelkedett a szegények aránya.

Magyarország helyzete uniós összevetésben sem túl jó. A felmérések azt mutatják: hazánkhoz hasonló, bár kissé kedvezőtlenebb a helyzet Lettországban és Litvániában, míg 2012-ben Romániában a lakosság 41,7 százalékát, Bulgária lakosságának 49,3 százalékát fenyegette a teljes lecsúszás 2012-ben. Csehország és Szlovákia viszont javítani tudott, a cseh mutató 15, a szlovák pedig 20 százalék alá került. Az Európai Unió 28 tagállamának nagyjából negyede volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, ez azt jelenti, hogy romlott a helyzet 2011-hez képest. (A kontinensen egyedül Szicíliában mértek bőven 50 százalék feletti szegénységet.)

A politikai pártok egymást vádolják a helyzet elmélyülése miatt: a Fidesz szerint a szegénységet a Gyurcsány-Bajnai kormány mélyítette el a megszorításokkal, mivel az megnövelte a családok terheit. „A Gyurcsány-Bajnai-kormányok a családi adókedvezményt és a fizetések felét elvették, a rezsit megduplázták, a családokat devizacsapdába taszították, tízezreket ítéltek segélyen tengődésre, a gyermekétkeztetésre szánt összegeket nem fizették ki” – nyilatkozta a Fidesz.

Az MSZP az közölte, hogy nem kellett volna milliárdokat költeni a stadionokra, helyette inkább a szegénység és a gyermekéhezés felszámolása ellen kellett volna tennie a kormánynak. Komjáthi Imre, a szocialisták elnökségi tagja azt kérte a kormánytól, hogy „kezelje a szegénységet, adjon munkát, kenyeret és tisztességes béreket a magyar népnek”. Az Együtt-PM álláspontja szerint Magyarország hamarosan az unió legszegényebb állama lesz. A politikus kiemelte: újra bebizonyosodott, hogy „Orbán Viktor munkaalapú társadalma nem életképes”, mivel a teljes munkaidőben dolgozóknak már 5,4, a részmunkaidősöknek pedig több, mint 16 százalékát veszélyezteti a szegénység és a társadalmi kirekesztettség.
A Jobbik továbbra is az alapvető élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges eszközök áfájának 5 százalékra csökkentését szorgalmazza, emellett a multinacionális cégek dolgozóinak bérét is felemeltetné.