Draghi: lehetnek további lépések

"Elértük alapkamatunk alsó sávját" - mondta Draghi, hozzátéve, hogy a kormányzótanács kész további intézkedéseket tenni az árstabilitás fenntartása érdekében. Hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank megítélése szerint a gazdasági fellendülés szerény mértékű az eurózónában. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az övezet pénzügyi szabályait, a maastrichti kritériumokat nem szabad elfejteni.

Draghi egy három pilléren álló stratégiára alapozná a gazdasági fellendítést: az EKB monetáris politikájának lazítására, a kormányzati kiadások növelésére, valamint a bürokráciát csökkentő és a hatékonyságot növelő vállalkozásbarát reformokra. Ebből azonban csak az első pillér tartozik az Európai Központi Bank kompetenciájába, a másik kettő a kormányoké.

Draghi Milánóban is megismételte egy héttel korábbi szavait, miszerint eszközfedezetű értékpapírok és euróban denominált, fedezett kötvények vásárlásába kezd az Európai Központi Bank, ami által jelentősen, a 2012. év eleji szintre fog nőni az EKB mérlege. Pontos számokat azonban ezúttal sem közölt.

Az euróövezeti pénzügyminiszterekhez szombaton csatlakoznak kollégáik az Európai Unió többi tagállamából. A kétnapos nemhivatalos tanácskozás fő témája az, hogy miként lehetne több magán- és állami befektetést elindítani a gazdasági növekedés támogatására. Németország és Franciaország kidolgozott egy közös tervet, amelyben felvázolta a csapásvonalakat.

Párizs és Berlin a magánberuházások növelésének ösztönzése céljából biztosítaná, hogy a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz jussanak hitellel fedezett értékpapírok révén, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. Egy másik lehetőség lehetne a "projektkötvények" kibocsátása, azaz a határokon átnyúló infrastrukturális beruházások finanszírozására a részt vevő országok közösen vennének fel hitelt. A két ország javasolja, hogy erősítsék meg az Európai Beruházási Bank szerepét, ösztönözzék kockázatosabb tervek hitelezésére.

Jyrki Katainen, a leköszönő Európai Bizottság (EB) gazdasági ügyekben illetékes biztosa, a következő bizottság alelnöke a tanácskozásra érkezve arról beszélt, hogy európai szinten keményen fognak dolgozni azon, hogy teljesítsék az EB elnöki tisztségére megválasztott Jean-Claude Juncker céljait, amelyek érdekében a következő három évben 300 milliárd euró pótlólagos magán- és állami beruházást kellene végrehajtani.

Mateusz Szczurek lengyel pénzügyminiszter a Financial Times című brit gazdasági lap pénteki számában azt javasolta, hogy Európa fordítson 700 milliárd eurót a gazdasági növekedés fellendítésére. Németország gyanakvással tekint az új likviditások megteremtésének javaslatára, az államháztartási deficit visszaszorításán gyötrődő Párizs és Róma viszont támogathatja azt.