Eldőlt: foci-Eb-t rendezhet Budapest is

London rendezi a 2020-as Európa-bajnokság döntőjét - derült ki.

Ahogy várható volt, München visszalépett London javára, cserébe az angolok támogathatják Németország 2024-es rendezési terveit.

Negyeddöntőt és három csoportmeccset rendezhet Müchen, Róma, Baku és Szentpétervár.

Nyolcaddöntőket és három-három csoportmeccset rendezhet Budapest mellett Koppenhága, Bukarest, Amszterdam, Dublin, Bilbao, Brüsszel és Glasgow.

A rendezési lehetőséghez az is kellett, hogy az UEFA minden eddiginél többeket megmozgatóvá akarja tenni az Eb-t. A 2016-os Európa-bajnokságra, amelynek a selejtezői nemrég kezdődtek el, az eddigi 16 helyett már 24 csapat juthat ki, vagyis a selejtezőn induló 53 ország majdnem fele ott lesz. A román média ezt fogalmazta meg úgy, hogy csak az Északi-tenger halászai nem jutnak ki – azt meg mi tehetjük hozzá, hogy a jelen állás szerint Magyarország sem. A „mindenki Eb-je” szellemet csak tovább erősítenék 2020-ban: akkor már a rendezést is szétszórják Európa-szerte. A kibővített részvétel persze sok ellenérzést is kivált: nem lesz-e túl gyenge az Eb első része? Nagy kérdés, hogy hányakat érdekelnének sorozatban az Ukrajna-Izland, vagy épp Románia-Wales szintű meccsek. A tévés bevételek persze összességében nőhetnek, hiszen több meccs lesz, a helyszíni érdeklődést pedig alaposan feldobhatják azzal, hogy egy helyett tizenkét országban lesznek meccsek. Hogy az átlagos színvonal csökkenése miatt nem lesz-e annyival nagyobb az érdektelenség, hogy ezt lehúzza, az még a jövő zenéje.

A 2016-os Eb-re a csoportok első két helyezettje jut ki, valamint a legjobb harmadik, a többi harmadik helyezett pótselejtezőt játszik. Ha a 2014-es vb-selejtezők csoportbeosztásával és eredményeivel számolunk, akkor Magyarország pótselejtezőt játszhatott volna. Ha a 2012-es Eb előtti eredményeket nézzük, akkor még érdekesebb eredményt kapunk: legjobb csoportharmadikként egyenes ágon jutottunk volna ki a 24 csapatos Eb-re. Ehhez szükség volt a svédek itthoni, és a finnek idegenbeli legyőzésére.

Magyarország visszakerülhet a világfutball térképére, ha Eb-rendezési jogot kap – fogalmaztak az optimisták. A pesszimistábbak ehhez hozzáteszik azt is: előbb talán nem ártana legyőzni a világranglistán 95. helyezett Észak-Írországot, de az tény, hogy ha a focistáink nem is, a stadionépítésünk valóban nagyot alkothat egy rendezési joggal. A korábbi magyar pályázatoknál még fontos szempont volt a vidéki létesítmények fejlesztése, most ilyen már nem kerülhet szóba azzal, hogy egyedül Budapest indulhatott. De a Puskás Stadionon így sem spórolnak: két ferencvárosi, két debreceni, és majdnem tizenkét felcsúti stadion is kijönne együtt abból a pénzből, amelyet az új Puskás Stadion és a környező létesítmények felépítésére költene a kormány. 60-80 milliárd forintba fog kerülni a tervezéstől függően az új stadion. További létesítményekkel együtt a költség 80-100 milliárd forint lehet – mondta korábban lapunknak Vígh László, a sportlétesítmények fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Az új, multifunkcionális létesítmény 68 ezer fős lesz, koncertek idején 80 ezer főt is be tudnak fogadni. Mélygarázsokat, valamint a tetejére egy 800 méteres panoráma futópályát is terveznek. 1700 helyiség lesz a stadionban, benne egy 180 szobás szálloda, ezzel a stadion edzőtáborként is funckionálhat. Lesz benne egy konferenciaközpont és egy sportorvosi hátteret biztosító diagnosztikai laboratórium is. A stadion a stadionban koncepció révén az új és a régi lelátók között építenek ki edzőtermeket, irodákat, egyéb létesítményeket. A stadionon belül több, mint húsz sportág kap majd helyet.

A 13 rendező helyszínt 2020-ra 19 pályázó közül választotta ki az UEFA. A jelentkezők csomagokban pályázhattak: lehetett választani, hogy a döntőre és két elődöntőre, vagy három csoportmeccsre és egy nyolcad- vagy negyeddöntőre jelentkeznek. Budapest ez utóbbit választotta, ahogy a legtöbb más jelentkező is – a döntős csomagra csak London és München volt az esélyes, végül a németek vissza is léptek, hogy az angolok az ő 2024-es pályázatukat támogassák majd. A helyszínek odaítélésénél fontos szempont lesz az is, hogy földrajzilag is egyenletes legyen az elosztás, ebből is jól jött ki Budapest

A közép- és kelet-európai régióban nagy volt a verseny. Az előzetes értékelések alapján Szentpétervár és Jeruzsálam ellen a nagy távolság és a kényes politikai helyzet szólhatott, mellettük jó érv viszont az, hogy új, nagy piacokat lehet behozni. Azerbajdzsán gazdagodó állam, a luxusra nem lehetne ott panasz, a focijuk viszont harmatgyenge. Bukarest gyengéjeként a közlekedést említik, és a román gazdaság sem hasít, ellenben nagy piac nyílhat meg, és a román foci nem is rossz. Budapesten a közlekedést és a tervezett stadion magas színvonalát említették erősségként, gyenge pont pedig az lehet, hogy a tervek egyelőre még csak papíron léteznek, a focink pedig olyan, amilyen.