Megállítható a magyar szegénység zuhanása?

A szakember az Eurostat legfrissebb adatait ismertetve kiemelte: Magyarország kevesebb mint 9,9 milliós népességéből közel 3,3 millió főt veszélyeztet közvetlenül a szegénység és a társadalmi kirekesztés. Ez azt jelenti, hogy a lakosságának több mint 30 százaléka él szegénységben, vagyis minden harmadik ember szegény – magyarázta.

Hasonló következtetést állapított meg több szegénységi felmérést végző intézmény is, és ennek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy Magyarország rosszabbul teljesít, mint 5-10 éve – tette hozzá. Az eredmények azt mutatják, hogy hazánk – 27 európai ország mutatóit vizsgálva – a 25-ik helyre került, Románia, és Bulgária elé. A szociológus szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy 300-400 ezren élnek olyan mély szegénységben, akik nem szereplenek a különféle regisztrációs rendszerekben, s így semmiféle támogatást nem kapnak. Soha nem volt még ilyen aktuális a szociális minimumjövedelem bevezetése – hangsúlyozta.

A konferencián elhangozott, hogy ez a támogatási rendszer, nem azonos a szociális segéllyel, hiszen az utóbbi még az alapvető szükségletek fedezését – például étkezés, fűtés – sem teszi lehetővé, és semmilyen kezdő lökést nem ad a nyomorból való kiemelkedéshez. Szakemberek szerint a minimumjövedelem – a közfelfogással ellentétben – nem csökkenti a gazdaság versenyképességét, mivel nem válik megtakarítássá, hanem azonnal visszaáramlik a gazdaságba.

A minimumjövedelem rendszere a munkaerőpiac szempontjából is hasznos lehet, hiszen segíti az egyén munkaképes állapotba jutását, munkavállalóvá válását. A szakértők úgy vélik, hogy azokban az  uniós országokban, amelyekben alkalmazzák, magasabb szintű a szociális biztonság, és prosperálóbb a gazdaság. A tapasztalok szerint több helyen gazdasági stabilizátorként is működik, s ez pedig csökkenti a társadalmi feszültségeket.

Ferge Zsuzsa szociológus a közmunka kapcsán kijelentette: nincs remény arra, hogy ennek révén a mély szegénységből kikerüljenek az érintettek. Szerinte a közfoglalkoztatás kényelmes a kormánynak, mert egyszerre fegyelmez, – kis mértékben – segélyez, kordában tartja és fegyelmezi az embereket. „Ezért vált a munkanélküliség megoldásának intézményesült módjává, miközben alig látszanak annak jelei, hogy ezen túlmenően tényleges munkahelyeket próbálnának létrehozni” – érvelt a szakember.
Egyre gyengébb a társadalmi igazságosság az unióban, Magyarországon különösen súlyos a helyzet – hangsúlyozta a Bertelsmann Alapítvány a napokban ismertetett nemzetközi összehasonlító vizsgálatában.

A 2008-2014 közötti időszak fejleményeit áttekintő elemzés egyik fő következtetése: az EU ugyan elért eredményeket a gazdaság stabilizálásában, azonban a társadalmi igazságosság a tagállamok többségében gyengült. Magyarországgal kapcsolatban a kutatási jelentésben kiemelték, hogy aggasztóan negatív trendek érvényesülnek. Az igazságossági index értéke a 2008-as 5,07-ről 2011-ig 4,79-re, 2014-ig 4,44-re gyengült. Hangsúlyozták, hogy a gyerekek és fiatalkorúak 43 százalékát fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés, és minden harmadik gyerek súlyos anyagi nélkülözés közepette él.

Az esély- és közösségteremtés jelenti a kormány szociálpolitikájának alapkövét – mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az Ökumenikus Segélyszervezet konferenciáján. A jövőben a szociális műhelyek, szervezetek tapasztalataira kívánja építeni az államtitkárság az esélyteremtést előtérbe állító tevékenységét – tette hozzá.