Magyarország célkeresztben

A Le Monde című francia balliberális újság a The Budapest Beacon című angol nyelvű honlapra hivatkozva azt írta, hogy az amerikai nagykövetség által korrupciógyanú miatt tíz magyar személyiség ellen elrendelt beutazási tilalmat az Egyesült Államok elnöke hagyta jóvá.

    "Az egy uniós és NATO-tagállammal szembeni precedens nélküli intézkedést a magyar média az Orbánt érintő washingtoni ingerültség egyik újabb jeleként értelmezte, miután (a kormányfőt) az amerikai vezetők most már nyíltan bírálják a demokratikus szabadságjogok korlátozása, de az ukrán válságban az Oroszország melletti nyilatkozatai miatt is" - hangsúlyozta a tudósító. Joelle Stolz megemlítette, hogy az Orbán-kormány elleni újabb washingtoni támadás nem derült égből érkezett villámcsapás, a felhők hónapok óta gyülekeznek. Ennek jele volt, hogy Bill Clinton volt, majd Barack Obama jelenlegi elnök is azon országok táborába sorolta Magyarországot, amelyek nem tulajdonítanak jelentőséget a demokratikus szabadságjogoknak.
    A Le Monde megemlítette azt is, hogy a tisztújítás alatt álló Európai Bizottság egyelőre alig reagált. A brüsszeli növekedő aggodalomnak viszont egyik jele, hogy az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a "határon átnyúló tevékenységet folytató befektetők" mezőgazdasági földterület-használatára vonatkozó jogaival kapcsolatban. A lap szerint az Orbán-kormány számára a washingtoni csapás jelentős vereséget jelent a belpolitikai téren aratott győzelemsorozat után.
    A Spiegel Online hírportálon Korlátozott véleménynyilvánítási szabadság - Mi lett valójában Magyarország médiatörvényéből? című írásban a szerzők, Keno Verseck és Claus Hecking kiemelték, hogy a "hírhedt" médiatörvény 2010-es életbe lépése óta "uniformizálták a közszolgálati adókat" Magyarországon, "Európa közepén", és "most a kereskedelmi adók következnek". Hozzátették, hogy az Európai Bizottság (EB) "példátlanul élesen tiltakozott" a jogszabály ellen, de a kormány által kezdeményezett módosítások többnyire "inkább kozmetikai jellegűek" voltak.
    A reklámadóval kapcsolatban kifejtették, hogy a kormány megpróbál "elbánni" a magántulajdonban lévő független médiával, az Origo hírportálnál történt főszerkesztőváltással kapcsolatban pedig azt írták, hogy a jelek szerint a "célzott kormányzati beavatkozás" a szerkesztőségek munkájába sem "tabu" már.
    A Spiegel Online szerzői idézték a távozó EB igazságüggyel és alapvető jogokkal foglalkozó biztosát, Viviane Redinget, aki szerint "a sajtószabadság Magyarországon már nem érdemli ki a nevét", és a média mellett az igazságszolgáltatást, a központi bankot, a választójogot, "mindent kiüresítenek", ami "putyinizálódást" jelent, és "ellentéte mindannak, amit Európában felépítettünk".
http://www.spiegel.de/politik/ausland/ungarn-was-aus-dem-mediengesetz-von-victor-orban-wurde-a-996340.html