Mérföldkő a magyar kartelljogban?

A versenyfelügyeleti eljárások, különösen a kartellügyek jelentős, akár milliárdos összegű bírság kiszabásával végződnek. Ugyanakkor a jogsértés bizonyítása rendszerint közvetett bizonyítékokon alapul és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bizonyítását számos vélelemmel segíti a kialakult esetjog. Leegyszerűsítve úgy tűnhet, elég egyetlen feljegyzés egy találkozóról vagy elég hallgatóként részt venni egyetlen a GVH által szenzitívnek minősített találkozón és a hatóság milliárdos bírságokat szab ki, függetlenül attól, hogy a felek miért vettek részt a találkozón.

A kartelljogászok védekezési stratégiájának egyik alapvető eszköze a GVH eljárása tisztességességének, a bizonyítottság szükséges szintjének megkérdőjelezése. Alapkérdés, hogy a büntető eljárásjogra vonatkozó alapjogi rendelkezések, garanciák alkalmazandók-e versenyfelügyeleti eljárásokra, és versenyfelügyeleti ügyekben minden kétséget kizáróan kell-e bizonyítani a jogsértést vagy sem? Eddig ilyen követelmény nem fogalmazódott meg és számos kartellügyben ez az eljárás végét is jelentette volna.

A Kúria májusi döntése szerint a versenyügyek büntetőjoginak minősülnek, azaz az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következő büntetőügyekhez rendelt eljárási garanciáknak teljesülniük kell. A Kúria szerint ez nem a minden kétséget kizáró bizonyítottság követelményét írja elő versenyfelügyeleti ügyekben, csupán a teljes körű és hatékony jogorvoslatot, amely Magyarországon teljesül. Ugyanakkor a Kúria szerint úgy kell kezelni a GVH határozatát, mintha „vádirat” lenne, azaz sikeres megtámadásához nem szükséges a bizonyítékok értékelésének vagy a jogi mérlegelés nyilvánvaló, kirívó okszerűtlenségét igazolni. Elég csupán azt igazolni, hogy létezik ésszerűbb értékelése a bizonyítékoknak, létezik okszerűbb jogi mérlegelés.

Az Alkotmánybíróság azonban ennél lényegesen radikálisabb álláspontot látszik elfogadni. A testület legutóbbi határozatának indoklásában a minden kétséget kizáró bizonyítottság követelményét állítja a versenyfelügyeleti eljárások elé: „az Alkotmánybíróság szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeknek a terhelt terhére való értékelésének tilalma - az ártatlanság vélelmének részeként - a versenyfelügyeleti ügyekben is köti a hatóságot, illetve felülvizsgálatot végző bíróságokat”.

Úgy tűnik tehát, a GVH kartellügyeivel szemben a vállalatok, illetve ügyvédeik új és jelentős muníciót kaptak.