Porosenko: folytatni kell a minszki tárgyalásokat

Az államfő Twitter mikroblogjában közzétett üzenetében hangsúlyozta: mihamarabb újra tárgyalóasztalhoz kell ülniük a fehérorosz főbárosban Kijev, a kelet-ukrajnai szakadárok, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőinek, hogy a tűzszünet kedden életbe léphessen a Donyec-medencében.

Porosenko múlt csütörtökön jelentette be, hogy tűzszünetben egyezett meg Kijev a szakadárokkal. A fegyvernyugvásnak közlése szerint kedden kell életbe lépnie, majd a feleknek meg kell kezdenie a nehézfegyverek visszavonását a "frontvonalról". A szakadárok részéről Andrej Purgin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság első miniszterelnök-helyettese megerősítette a megállapodás tényét, Igor Plotnyickij, a luhanszki szakadárok vezetője viszont csupán "szóbeli" egyezségnek nevezte azt, kiemelve, hogy nem írtak alá erről semmilyen dokumentumot Kijevvel.

Korábban már a szeptember 5-i minszki találkozón megállapodtak a fegyverszünetben a szemben álló felek, ám az azóta sem valósult meg. A szeptember 20-i újabb minszki tárgyaláson pedig arról egyeztek meg, hogy úgynevezett ütközőzónát hoznak létre a "frontvonal mentén" harminc kilométer széles sávban, ahonnan kivonják a nehézfegyvereket. Az övezetet azonban máig még ki sem jelölték, így a fegyverzetkivonás sem történt meg.

A múlt hét végén Porosenko Harkiv megyében tett látogatásakor azt mondta, hogy a minszki tárgyalások újabb fordulóját kedden tervezik megtartani a fehérorosz fővárosban. Denisz Pusilin, a Donyeck megyei szakadárok egyik vezetője - aki a korábbi tárgyalásokon képviselte a szeparatistákat - hétfőn az orosz sajtóval közölte, hogy a héten megtartják az újabb minszki tárgyalási fordulót, amint Kijevvel megegyeznek annak napirendjében. A szakadárok a tűzszünet mellett tárgyalni akarnak a fogolycserék felújításáról, amelyeket korábban ők függesztettek fel.

Továbbá a találkozó napirendjére kívánják tűzni a Donyec-medence Kijev általi "gazdasági blokádjának" fokozatos feloldását, valamint az egyes kelet-ukrajnai közigazgatási egységeknek nyújtandó különleges jogállásról és az amnesztiáról szóló, az ukrán parlament által elfogadott törvényjavaslatokat. A szélesebb önigazgatási jogokat nyújtó törvényt a szeparatisták egyébként eddig elutasították, mondván, hogy az általuk önhatalmúlag kikiáltott "népköztársaságok" független államok, és nem egyeznek bele abba, hogy azokban helyhatósági választásokat rendezzenek. Ezt szabta ugyanis Kijev feltételül a különleges státus nyújtásáért. A szakadárok november 2-án tartották meg saját parlamenti és elnökválasztásukat, amelyet nemcsak Kijev, de egyetlen állam sem ismert el, Oroszország sem.

A szeparatista választás után Kijev felfüggesztette a szakadárok ellenőrzése alatti területek állami költségvetési támogatását, beleértve a nyugdíjak és szociális ellátások folyósítását, amit a szeparatisták a térség "gazdasági blokádjának" minősítettek.