Paks: a Fidesz megindokolta a harminc évre szóló titkosítás okát

Mint közleményükben felidézték: az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának pénteki ülésén a kormány előterjesztésére tárgyalt módosító javaslat nem általános titkosítást jelent, hanem kizárólag olyan adatok vonatkozásában teszi lehetővé a 30 évre szóló titkosítást - az információszabadságról szóló törvénnyel teljesen összhangban -, amelyek titkosítása nemzetbiztonsági okok miatt indokolt.

"Elvégre atomenergiáról és egy atomerőműről van szó, amit akár terrorveszély is fenyegethet" - hangsúlyozta a nagyobbik kormánypárt, hozzátéve: a paksi beruházás Európai Uniós szabványok szerint valósul meg, Magyarország annyi információt hoz nyilvánosságra, mint például Finnország.

Az ország energiafelhasználásának 40 százalékát az atomerőmű adja, az atomenergia megkerülhetetlen, a paksi atomerőmű fejlesztése nélkül nem biztosítható a magyar lakosság és az ipar energiabiztonsága - fejtette ki a Fidesz, amely szerint ezt "az ellenzék is pontosan tudja". Korábban - mint írták - minden párt egyetértett a paksi atomerő fejlesztésével, ezért a Fidesz hiteltelennek tartja, hogy az ellenzék most az egész projektet támadja. Mint fogalmaztak: "a paksi atomerőmű 2010-ig a baloldal kifizetőhelye volt, több milliárd forintot talicskáztak ki az atomerőműből MSZP-s politikusokhoz - Harangozó Tamáshoz, Gyurcsány Ferenchez, Józsa Istvánhoz - köthető cégek".

"A paksi atomerőmű fejlesztésének köszönhetően tovább nő hazánk energetikai függetlensége, hosszú évtizedekre kiszámítható, olcsó és biztonságos áramellátást nyújt a magyar lakosság és magyar ipar számára, ezzel növeli Magyarország versenyképességét is" - hangsúlyozta közleményében a nagyobbik kormánypárt.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának pénteki ülésén elfogadott - az ellenzék által hevesen bírált - változtatás kimondja, hogy az orosz és a magyar kijelölt szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.