Itt a lista: ezek az önkormányzatok bukhatnak a brókerbotrányon

A tegnapi, éjfélig tartó kormányülés eredményeiről számolt be Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Brókerbotrány: rászállnak az önkormányzatokra

24 önkormányzat fektetett be a brókerbotrányban bedőlt cégeknél, 10,8 milliárd forint értékben. A kormány az Állami Számvevőszékhez fordult, és soron kívüli törvényességi vizsgálatot kért - jelentette be Lázár. A legnagyobb város, ami bajba jutott, Győr, ők egymilliárdot bukhatnak. Újpest tartott nagyon sok pénzt ott, Törökszentmiklós és Fót a méretéhez képest sokat kockáztatott, és Százhalombatta "brutálisan sokat", 3,5 milliárdot.

Győrszemere: 118 millió

Dunakeszi: 579 millió

Abony: 279 millió

Törökszentmiklós: 103 millió

Győr: 1,004 milliárd

Mezőkeresztes: 45 ezer

Vecsés: 200 millió

Újpest: 2,03 milliárd

Alsónémedi: 1,017 milliárd

Fót: 1,054 milliárd

Ceglédbercel: 35 millió

Százhalombatta: 3,591 milliárd

Vác: 1 ezer

Kazincbarcika: 7 millió

Arló: 8 millió

Kissikátor: 791 ezer

Rudabánya: 7 millió

Fertőhomok: 648 ezer

Almásfüzitő: 722 millió

Kaposszerdahely: 8 millió

Sajószöged: 3800 Telekom-részvény

Viss: 301 ÉMÁSZ-részvény

összesen: 10 823 717 496 forintErre reagálva az este valótlanságnak nevezte Győr polgármestere sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter állítását, amely szerint a győri önkormányzat pénzt fektetett Quaestor-kötvényekbe.

Borkai Zsolt kijelentette: nem érti, miként lehet az, hogy Lázár János „tájékozatlanságából fakadóan, vagy bármi mástól vezérelve” valótlanságot állít, amellyel a város 130 ezer lakosát, a város vezetését és személyesen őt "negatív helyzetbe hozza”.

Lázár János a sajtótájékoztatóra elhozta azoknak a projekteknek a listáját is, amelyeknél az Európai Bizottság szabálytalanságokat tapasztalt. Az 53 vizsgált cégből 19-nél találtak hibákat. A gép vagy szolgáltatás árajánlata és a végső beszerzési ár közt nagy volt a különbség. A magyar intézményrendszer ott követhetett el hibát Lázár szerint, hogy túl nagyvonalú volt, az EU tisztviselői szigorúbbak. Volt olyan eset, ahol két és félszeres volt a túlárazás.

Magyarország jelentősen javított az EU-források lehívási lehetőségein - büszkélkedett a miniszter. Szerinte Lengyelországgal vagyunk most közel egy szinten a régiónkban, de az is elképzelhető, hogy egyetlen eurónyi forrást sem veszítünk.

Hamarosan jön a 2016-os költségvetés

A kormányülés legfontosabb pontja a 2016-os költségvetés volt. Lázár azt ígérte: május 13-ig beterjesztik a büdzsét, Varga Mihály pedig április 30-ig bemutatja a fő számokat a Költségvetési Tanácsnak.

A költségvetés legfontosabb erényének az adócsökkentést nevezte Lázár János. Az szja 16-ről 15 százalékra csökken, ez 120 milliárdjába kerül az államnak. A sertés tőkehús áfája 27-ről 5 százalékra csökken. A kétgyerekes családok adókedvezményét 2019-re 20 ezer forintra emeli a mostani 10 ezerről, első lépcsőben jövőre 12 500-ra. Csökkentik az illetékeket, bírságokat és díjakat is, ebből 10 milliárdot engednének el. Lázár azt javasolta: induljon társadalmi konzultáció arról, hogy pontosan melyeket kéne eltörölni.

A hiányt 2 százalékban határozzák meg, 2,5 százalékos növekedéssel és 1,8-2 százalékos inflációval számolnak - mutatta be újra a már ismert számokat. A miniszter szerint van tartalék arra az esetre, ha bármilyen krízis jönne jövőre.

Hogy miért éppen a sertés tőkehús áfáját csökkenti, arról Giró-Szász András beszélt: mint mondta, erre költik a legtöbbet a magyar háztartások. Kérdésünkre, hogy nem félnek-e attól, hogy az áfacsökkentés nem jelenik meg a boltokban, Giró-Szász azt válaszolta: nem csak arról beszélünk, hogy ez megjelenik-e teljes egészében az árakban, hanem arról is, hogy a sertéságazat a húságazaton belül a legfeketébb volt, ez most tisztulhat.

Ami a kórházadósságot illeti, minden kórház megkapja a lehetőséget a rendezésre - ígérte a miniszter. Ha hiány lenne, azt a költségvetés pótolni fogja - tette hozzá. Azt nem szabad engedni, hogy a hiány újratermelődjön, ám nem a betegeken kell spórolni - mondta.

Arra a kérdésre, hogy az egészségügyben lesz-e béremelés, azt felelte: "most beszéltünk arról, hogy 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó".

Lapunk kérdésére a reklámadóról azt válaszolta Lázár: ha idén akár csak egy forint bevételt is szeretne az állam ebből, akkor májusra el kell készülnie a szabályozásnak. Miután az EB azt mondta, hogy a reklámadó önmagában nem sérti az EU-jogot, a vita már csak arról van, hogy 0 és 5,3 százalék közt legyen-e kulcs, és ha igen, akkor mennyi.

Orbán vs. Gyurcsány, újabb felvonás

Orbán Viktor napirendre kérte az Altus szerződését az Európai Bizottsággal - jelentette be Lázár. Mint mondta, a miniszterelnök azt kérte, hogy forduljanak Brüsszelhez, ő pedig ezt megtette. Azt kérdezte Brüsszeltől, hogy az EU miért kér fel alvállalkozókat, és miért az Altust választották ki. Szerinte az, hogy Gyurcsány Ferenc cége végezheti el a magyar vállalkozók európai felügyeletét, aggodalomra adhat okot (Gyurcsányék azt jelezték többször is az elmúlt napokban: a magyar ügyeket nem ők vizsgálják, hanem a konzorcium egy külföldi cége.) Lázár szerint meg kell vizsgálni, hogy nem a DK-t akarja-e támogatni az Európai Bizottság.

Mi várhat Paksra?

A magyar-orosz paksi üzemanyag-szállítási szerződés életbe léphet - közölte a miniszter. Mint mondta, a paksi atomerőművel előállított áram 4-5-ször olcsóbb, mint bármi más alternatívája - mondta. A Financial Times korábban "világgá kürtölte", hogy az Európai Bizottság blokkolja a paksi szerződést, ezután Lázár Brüsszelbe utazott, ahol egy három hetes intenzív tárgyalássorozat kezdődött meg. Ezután elfogadták a magyar érveket, a magyar kormány pedig az Európai Bizottság érveit fogadta el. Ez egy "mérföldkőnek tekinthető" előrelépés az olcsó áram felé. Magyarország ellen nem folyik semmiféle eljárás - tette hozzá. Rövidesen dönt a kormány arról, hogy Paks I élére kiket hív be. Legalább három fős nemzetközi menedzsercsoportot hívnak majd - közölte a miniszter. Arról is döntenek még májusban, hogy ki fogja vezetni a Paks II-vel foglalkozó céget.

Nem tárgyaltak a felsőoktatásról

Ami a felsőoktatást illeti, Lázár azt mondta: az államtitkári elképzeléseket még nem tárgyalta a kormány. Arról értesültek, hogy az Emmi kellő konzultációk után javaslatokat tesz arra, hogy hogyan lehet még jobb a magyar felsőoktatás - közölte.

Bárkivel beszélhet a kormányfő

Habony Árpádról is megkérdezték Lázár, aki azt válaszolta: Orbán Viktor nem vesz igénybe hivatalos tanácsadót. A kormány azonban megbízta a Századvég csoportot azzal, hogy a kormánynak szakértői és tanácsadói munkát végezzen. "A miniszterelnök úr nagyon sokakkal beszél, mielőtt döntéseket hoz, természetesen ebbe a körbe Habony Árpád is bekerülhet, mint bármelyik magyar állampolgár" - fogalmazott Lázár.

Orbán szerint sincs helye a profi sportban az államnak?

Az állami vállalatoknak a professzionális sportban semmilyen helye nincs - ismételte meg Lázár a hétfői parlamenti szavait. "Orbán Viktor ugyanígy gondolja" - tette hozzá. Azt is megemlítette azonban: az infrastruktúráról nem beszélt.

Győrszemere: 118 millió

Dunakeszi: 579 millió

Abony: 279 millió

Törökszentmiklós: 103 millió

Győr: 1,004 milliárd

Mezőkeresztes: 45 ezer

Vecsés: 200 millió

Újpest: 2,03 milliárd

Alsónémedi: 1,017 milliárd

Fót: 1,054 milliárd

Ceglédbercel: 35 millió

Százhalombatta: 3,591 milliárd

Vác: 1 ezer

Kazincbarcika: 7 millió

Arló: 8 millió

Kissikátor: 791 ezer

Rudabánya: 7 millió

Fertőhomok: 648 ezer

Almásfüzitő: 722 millió

Kaposszerdahely: 8 millió

Sajószöged: 3800 Telekom-részvény

Viss: 301 ÉMÁSZ-részvény

összesen: 10 823 717 496 forint -->