Transparency: Magyarországon a legkorruptabb a lobbizás Európában
A lobbizás sem Magyarországon, sem Európában nem sikersztori, a közhatalmi döntéshozók az Európai Unió számos országában és az uniós csúcsintézményekben is könnyen és ellenőrizetlenül befolyásolhatóak – ezt állapította meg a Transparency International (TI). Magyarország a 19-es lista utolsó helyén végzett, Ciprussal holtversenyben, aminek két fő oka van: hazánk nem szabályozza a lobbizást és a kormánynak példátlan túlhatalma van.
A Transparency International ma hozta nyilvánosságra a lobbizás gyakorlatáról az Európai Unió 19 tagállamában és az EU csúcsintézményeiben készített kutatását. A szervezet arra kereste a választ, hogy az érdekérvényesítés rendszere átlátható-e, valamint nyilvánosan hozzáférhetőek-e a lobbizásra vonatkozó információk. Az Európai Bizottság támogatásával készült tanulmány megállapítja, hogy a lobbizás a vizsgált országok zömében vagy teljességgel szabályozatlan, vagy a gyenge szabályozás elégtelen végrehajtással párosul. Emiatt a lobbisták Európa-szerte szinte akadálytalanul és átláthatatlanul befolyásolhatják a döntéshozókat, mind a tagállamokban, mind az uniós csúcsintézményekben.
Rendszerszintű a magyar korrupció
A magyar kormányok korrupció elleni teljesítménye huzamosabb ideje siralmas - állapították meg. Nem véletlen, hogy Magyarország a 19 vizsgált EU-tagállam közül az utolsó helyen végzett.
A már 2010 előtt intézményesült korrupció az Orbán-kormány alatt központosítottabbá és rendszerszerűvé vált a TI szerint. A közhatalom és egyes üzleti csoportok összefonódása révén nemegyszer testre szabott jogszabályok születnek, amelyek a kormánnyal illetéktelenül szoros kapcsolatot ápoló közeli bennfenteseket részesítik előnyben. A TI Magyarországnál úgy vélik, a Quaestor-ügy az átláthatatlan érdekérvényesítés újabb esete: nem tudható például, ki lobbizott kinél azért, hogy sokmilliárd forintnyi közpénz egy kockázatos magánbefektetői társasághoz kerülhessen.
A korrupcióellenes szervezet szerint a kormány módszeresen szűkíti az információszabadságot, elsőként felszámolta az adatvédelmi ombudsmani intézményt és bevezette a közadat igénylés megtagadását megkönnyítő „számlaszintű adatkérés” fogalmát. Az átláthatóságot gyengítő törvények sora tavaly tovább bővült. A kormánytöbbség évtizedekre titkosította a Paks II. beruházást, és idén januártól azt sem lehet megtudakolni, hogy egy kaszinótulajdonos melyik focicsapatnak mekkora összegű - az adományozó által fizetendő adót csökkentő – támogatást nyújtott.
Magyarország gyenge teljesítményét az is magyarázza, hogy a magyar parlament az elmúlt években számos, visszaélésekre alkalmat adó, ilyenformán a korrupciót gyakorlatilag legalizáló törvényt fogadott el. A parlamenti képviselőket hazánkban sem korlátozzák etikai szabályok, a közszférában dolgozók meglévő etikai kódexei pedig hatástalannak bizonyultak a korrupció letörésében. Tovább rontja a helyzetet, hogy Magyarország sem dolgozott ki megfelelő szabályozást a forgóajtó jelenség kivédésére, továbbá az országnak soha nem volt hatékony lobbiszabályozása. Ezt tetézi, hogy az üzleti élet szereplői vonakodnak élni az önszabályozás eszközeivel, és a lobbiszervezetek sem alkották meg a saját etikai kódexeiket.
A veszélyes forgóajtó
A lobbizás sokszor az úgynevezett forgóajtó-jelenségben nyilvánul meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közhatalmi pozíciók és az üzleti állások között akadálytalan az átjárás. A forgóajtó-effektust egyetlen vizsgált EU-tagállam és Brüsszel sem tiltja átfogóan, ráadásul a parlamenti képviselőkre különösen megengedő a szabályozás.A parlamenti képviselőkkel való kivételezésben a legkirívóbb Franciaország, Portugália és Spanyolország esete: ezekben az országokban a törvényhozás tagjai a mandátumuk idején is jogosultak lobbistaként és tanácsadói munkakörökben dolgozni.
„Az átláthatatlan és ellenőrizetlen lobbizás a legsúlyosabb korrupciós kockázatok közé tartozik” – mondta Elena Panfilova, a TI alelnöke.
Miközben a kormány egyre átláthatatlanabb módon hoz a hozzá közel álló üzleti és magánérdekeket előnyben részesítő döntéseket, a korrupció elleni friss kormánystratégia-tervezet a kockázatok körében szót sem ejt a lobbizásról – véli Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője.
Az EU sem lehet büszke
A TI a 19 vizsgált EU-tagállam és a három uniós csúcsintézmény átlagában a közhatalmi döntéshozatal illetéktelen befolyásolással szembeni védettségét a megszerezhető 100 pontból mindössze 31 pontra értékelte. Szlovéniának elég volt 55 pont az első helyhez, ami az országban nemrég elfogadott új lobbitörvénynek köszönhető.
Az uniós intézményeknek is bőven lenne hova fejlődni, hiszen az Európai Bizottság csupán 53 pontot ért el, miközben az Európai Tanács 19 pontos teljesítménye még az Európai Parlament 36 pontját is messze alulmúlja.
A parlamenti képviselőkkel való kivételezésben a legkirívóbb Franciaország, Portugália és Spanyolország esete: ezekben az országokban a törvényhozás tagjai a mandátumuk idején is jogosultak lobbistaként és tanácsadói munkakörökben dolgozni.
„Az átláthatatlan és ellenőrizetlen lobbizás a legsúlyosabb korrupciós kockázatok közé tartozik” – mondta Elena Panfilova, a TI alelnöke. Nem a lobbizás a baj A baj önmagában nem a lobbizással van: az az európai demokráciákban megszokott jelenség. A kormányoknak és a törvényhozásnak azonban egyértelmű szabályokkal kellene megkülönböztetnie a megengedett és a tiltott érdekérvényesítést - emlékeztet a TI. Ellenkező esetben a nagyhatalmú üzleti csoportok, bennfentes kapcsolataikat a saját hasznukra kihasználva befolyásolhatják a politikai döntéseket. forrás: Transparency International forrás: Transparency International -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.