Többen dolgoznak mint egy éve

A négymillió környékén stabilizálódott a foglalkoztatottak száma, igaz még mindig a közmunkásokkal és a külföldön dolgozókkal együtt haladja meg a dolgozók száma a politikailag kritikus értéket. A KSH adatai szerint 2015. február–áprilisban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 141 ezer fő volt. Ez 73 ezer fővel, 1,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban, A 15–64 évesek közül 4 millió 109 ezren dolgoztak, a foglalkoztatási ráta ebben a korosztályban 62,8 százalékra emelkedett.  Ezen belül a férfiak foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 68,7 százalékra nőtt, a nőké pedig 1,7 százalékponttal, 57,0 százalékra javult.

A 15–24 éves korosztályból 266 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 1,2 százalékponttal, 24,1 százalékra emelkedett. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 79,8 százalékra, utóbbiaké 2,9 százalékponttal, 43,8 százalékra. A 20–64 éves korcsoport esetében – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 67,8 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 74,3, a nőknél 61,4 százalék.

Eközben a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 19 ezer fővel, 338 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 7,6 százalékra csökkent. A férfiak és a nők munkanélkülisége közel azonos szintű volt, a nőket jelentős mértékű javulás jellemezte. A munkanélküliek 18,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, e korcsoport 18,9 százalékos munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal lett alacsonyabb. A munkanélküliek 45,2 százaléka tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,2 hónapról 17,6 hónapra változott.

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség annak ellenére javult az előző évihez képest, hogy – valószínűleg – kevesebb volt a közfoglalkoztatott. A márciusi adatok szerint 151 ezren vettek részt a közfoglalkoztatásban, míg tavaly a harmadik hónapban 209 ezren. Amennyiben tehát a külföldi munkavállalók száma nem nőtt drasztikusan, akkor a munkaügyi mutatók javulása a versenyszférában látható bővülésnek, vagyis a gazdaság növekedésének köszönhető.

7 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta

Az év második felében 7 százalék közelébe süllyedhet a jelenleg 7,6 százalékos munkanélküliségi ráta az Erste és a Takarékbank elemzői szerint, akik egyben a foglalkoztatás további bővülésére számítanak.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője által az MTI-hez eljuttatott kommentárja a Központi Statisztikai Hivatal frissen közölt munkaerő-piaci adatait elemezve kifejti: a szezonális hatások és a javuló munkapiaci kilátások miatt 2015 második felében 7 százalék alá mérséklődhet a munkanélküliségi ráta. A Takarékbank prognózisa szerint idén a korábban várt 7,3 százaléknál is alacsonyabb szintre, 7,2 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról. A közfoglalkoztatás erősebb növekedése esetén a munkanélküliségi ráta alacsonyabb is lehet - tette hozzá a szakértő.

Barczel Vivien, az Erste makroelemzője az MTI-nek elmondta, hogy az első negyedévhez képest 0,2 százalékponttal mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami a szezonális hatásoknak, a mezőgazdasági idénymunkák áprilisi elindulásának köszönhető. Ő is úgy vélte, hogy az év utolsó hónapjaira 7 százalék körüli szintre csökkenhet a munkanélküliségi ráta, ezzel párhuzamosan pedig a foglalkoztatási ráta is nő majd.