Visszalépés menekültügyben

Nincs határozott véleménye az Európai Bizottságnak a magyar kormány menekültüggyel kapcsolatos álláspontjáról, hiszen nem is tudja, pontosan mi az – kommentálta brüsszeli forrásunk a Dublin III. rendszer felfüggesztésével kapcsolatos lépéseket. Mára vélhetően már világosabb lesz a kép a brüsszeli testület számára is, mivel a miniszterelnök kormányhatározatban kérte fel Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy tájékoztassa Frans Timmermanst, a bizottság első alelnökét a magyar lépésekkel kapcsolatban.

Ez komoly előrelépés mindössze egy nappal azt követően, hogy értesülésünk szerint a bizottság a tagállamoktól szerzett tudomást a menekültek visszafogadásának felfüggesztéséről szóló magyar lépésről. A fenntarthatatlan helyzettel indokolt döntés komoly felzúdulást okozott, amire a kormány példa nélküli kommunikációs támadással reagált: gyakorlatilag ugyanabban az időpontban jelentette be Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, illetve Brüsszelben Györkös Péter, az EU-hoz rendelt állandó képviselet vezetője, hogy szó sincs felfüggesztésről. Magyarország nem tett jogi lépéseket a felfüggesztéssel kapcsolatban, csupán türelmet kér, mivel az elmúlt időszakban fenntarthatatlanná vált a helyzet – hangzott az érvelés.

A tájékoztatókkal egy időben kiadott kormányrendelet ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy konferencián igyekezzenek megoldást találni a Nyugat-Balkán felől érkező emberáradatra. A magyar kormány fő gondja az, hogy miközben a Földközi-tenger felől érkező menekültek esetében komoly segítséget helyez kilátásba az Európai Bizottság az érintett tagországoknak (az olaszoknak és a görögöknek), hasonló lépésről nem esett szó Magyarország számára, miközben csak az év eleje óta csaknem 62 ezren folyamodtak menedékkérelemért hazánkban. Györkös azt is jelezte: aggályaikat június elején már jelezték a bizottság felé, ám mostanáig nem érkezett reakció.

Az Európai Bizottság ezzel szemben úgy érvel: a rendszer nyitott, és a májusban közölt javaslatcsomag is azt tartalmazza, hogy a görögök és olaszok esetében elvárt áttelepítés (negyvenezer menekültet osztanának szét a többi 26 tagország között, elhelyezésükhöz uniós forrásból nyújtanának segítséget) szükség esetén más tagállam számára is fennálló lehetőség. Brüsszeli forrásunk ugyanakkor arra is emlékeztetett: az EU, például a Frontex határőrizeti ügynökségen keresztül már eddig is nyújtott segítséget a magyar hatóságok számára, így az év elején drasztikusan megemelkedett koszovói menekültáradat idején. A bizottság azt is hangsúlyozta, amikor a magyar kormány arról döntött, hogy a szerb zöldhatárt kerítéssel zárja le: számos technikai eszköz áll rendelkezésre az illegális határátlépés elleni küzdelemben, ezért nem támogatnak ilyen drasztikus lépést. (Akkor azt is jelezték lapunk kérdésére, hogy a kerítés önmagában nem sérti az uniós jogszabályokat, hiszen a határőrizet módja tagállami hatáskörbe tartozik.)

Egy dologban azonban a jelek szerint lassan egyetértés lesz a bizottság és a magyar kormány között: már Brüsszelben is elismerik, hogy az EU-ba érkezők jó része nem menekült, hanem gazdasági bevándorló – és mint ilyen, az esetek többségében hazaküldhető. Legalábbis elvben, mivel a például Szomáliából vagy Pakisztánból érkezők esetében sokszor a személyazonosság sem állapítható meg megfelelő adatbázis híján.

A csúcsra időzítve
Jóllehet a magyar kormány azzal érvel, hogy „Magyarország megtelt”, a menedékkérőkkel kapcsolatos döntések időzítése tökéletes, hiszen a holnap kezdődő brüsszeli uniós csúcstalálkozó egyik fő témája is a bevándorlás kérdése. A tagállamok állam- és kormányfői arról a bizottsági javaslatról döntenek, amely többek között kötelező kvótákat szabna a menekültek betelepítéséről és áthelyezéséről. Miután az indítványt több kormány is élesen bírálta, elképzelhető, hogy a kötelező jellegről lemondanak. Kérdéses azonban, így hogyan lehet rávenni az országokat az együttműködésre.