Budapesti olimpia: félnek a népszavazástól

A Népszabadság birtokába került a 2024-es budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmánya. A nyilvánosság eddig csak a százoldalas, meglehetősen bizakodó vezetői összefoglalót ismerhette meg. A lap szerint a máskülönben alapos, 1372 oldalas tanulmánynak épp a kockázatokat tartalmazó fejezete rendkívül esetleges: a mindössze hatoldalas táblázat magyarázat nélkül sorol kockázati kategóriákba bizonyos eshetőségeket.

Nem tudni, mi táplálja például azt az optimizmust, hogy a magyar közönség nem fogja drágának találni a belépőket - írja a Népszabadság. Bevallottan nagy kockázat viszont, hogy megfelelő rendezői tapasztalatok híján idehaza nincs meg a kellő szakértelem egy sikeres pályázáshoz, illetve hogy a korlátozott kapacitások és a szűk határidők miatt nőhetnek a tervezett építőipari árak.

Közepes vagy magas a kockázata annak, hogy a költségek alulbecsültek vagy a bevétel lesz a vártnál kevesebb, továbbá az, hogy drágíthatja a rendezést az árfolyamváltozás. A tanulmány készítői megemlítik: kockázati tényező a gazdaság kis mérete és az, hogy sok infrastrukturális beruházás kell az olimpia megrendezéséhez. Nehézség, hogy a várható versenytársak (Boston, Párizs, Hamburg, Róma) lobbiereje messze meghaladja Budapestét. Kitér az elemzés fővárosunk csekély ismertségére és „a nemzetközi sajtó sokszor kritikus hozzáállására” a magyar politikához.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt preferálja, ha az ellenzék is támogatja a jelentkezést, hogy azt kormányváltás se veszélyeztesse – jelzi a dokumentum, de azzal még nem számolhatott, hogy a baloldali pártok a rendezés ellen foglalnak állást.

Az egyik fő veszélyként a társadalmi támogatottság hiányát vagy változását nevezi meg a tanulmány. Közvélemény-kutatást nem mellékel, csak annyit közöl: „a jelenlegi támogatottsági mérések biztatóak, azonban ennek stabil fennmaradása elengedhetetlen egy sikeres pályázathoz”. Az Ipsos februári mérése szerint a lakosság 60 százaléka pártolná a pályázatot. A tanulmány készítői majdhogynem veszélyforrásként tálalnak egy esetleges népszavazást - írták.

A tanulmány nem említi súlyuknak megfelelően a korrupciós kockázatokat, a sikerkritériumok közé sorolja viszont az átláthatóságot. Emellett azt is megemlítik, hogy az olimpia „multikulturális rendezvény, a fogadó országnak ezt támogatnia és erősítenie kell”.

Bár a Budapest esélyeit hangsúlyozó értelmezések alapján a kisebb városok gazdaságos olimpiai projektjeit elősegítő Agenda 2020 kedvez a magyar pályázatnak, a tanulmány óvatosabb: „az általunk megkérdezett nemzetközi szakértők egyelőre nem várnak radikális változásokat a pályázati folyamatban és a NOB döntéshozóinak preferenciáiban”.

Az elemzés alapján a sportlétesítmények többsége akkor is megépül, ha nem Budapest rendezi a játékokat. Kockázatok így is vannak. A Dagály uszodakomplexumról például megjegyzik: az extrém rövid tervezési és megvalósítási idő rizikó. Ráadásul az épület teteje egyedi megoldást igényel, ilyet magyar cég még nem produkált, ahogy a Puskás stadionhoz mérhető arénát sem tervezett és épített hazai vállalat. Még nagyobb a kockázat a Kvassay-zsiliphez tervezett 60 ezres olimpiai főstadionnál. Azt 15 ezresre bontanák vissza, ám 45 ezres átmeneti lelátóra a világon alig van példa. Az Etele térre álmodott 15 ezres ideiglenes csarnok felhúzása is bonyolult feladat, mert ekkora fedett létesítmény egyedi épületszerkezetet igényel.

Sokat kellene költeni a közösségi közlekedésre. is A tanulmány szerint 600-700 milliárd forint kell az elfogadható színvonalú fővárosi hálózat és járműpark kialakításához, míg a magas nívó eléréséhez 1000 milliárdnyi fejlesztés szükséges.