Sokba kerülne a határellenőrzés - interjú Szijjártó Péterrel

– A migráció már gazdasági problémákat okoz. Befolyásolja-e Magyarország migrációs politikája a gazdasági kapcsolatokat a környező országokkal?
– A migrációs válságnak igen komoly gazdasági hatása van, és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra nagyon vigyázni kell a jelenlegi helyzetben. A bevándorlási kihívások kezelésének eltérő megítélése jól láthatóan politikai konfliktusokat okoz, és nekünk arra kell vigyáznunk, hogy ezek ne alakuljanak át a gazdasági együttműködés területén érzékelhető visszaesésre. Erre mindig is figyeltünk. Ahol a nagyobb problémát látom, az az, hogy az Európai Unió nem találta meg a helyes választ a bevándorlási kihívásokra, és ezek megroppanthatják a schengeni rendszert. Ha az Európai Uniónak nem lesznek közös és hatékony válaszai a migrációs válságra, akkor a személyek szabad áramlása is veszélybe kerül, és gazdaságilag is nagyon komoly következményekkel kell számolnunk.

– Mennyit veszíthetünk Schengen megroppanásával?
– Nagyon sokat, akár eurómilliárdokat is, tekintettel arra, hogy a nálunk termelő nagyvállalatok a gazdasági teljesítményből számottevően kiveszik a részüket, ahogy az exportból is. Ezek a vállalatok a kiszámíthatóságra építik a működésüket, arra, hogy időben beérkezik az alapanyag és az alkatrész a termeléshez. Ha kiszámíthatatlan várakozási idők nehezítik a termelést, a működést, annak nagyon komoly negatív hatása lehet. Most a schengeni övezeten belül percre pontosan ki lehet számolni az áruk áramlásának menetrendjét. Ha a schengeni zónán belül újra határellenőrzést vezetnek be a határok döntő többségén, akkor ez a képesség elvész. Ez pedig a Magyarországon működő nagyvállalatok termelésére olyan hatással lenne, amibe bele sem szeretnék gondolni.

– Egyes szakértők szerint Magyarország a migrációs politikájával, például a kerítések építésével diplomáciailag elszigetelheti magát az Európai Unió nyugati országaitól és a többi tagországtól. Van esély arra, hogy e politika miatt ez megtörténik?
– Nem gondolom, hogy tartanunk kell ettől. Abban már egyetértés van az EU-ban, hogy meg kell védeni a külső határokat. Az más kérdés, hogy eddig csak Magyarország tett ebbe az irányba lépéseket. Kicsit úgy érzem, hogy a helyzet pont olyan, mint 2011–12-ben, amikor minden egyes gazdaságpolitikai intézkedésünkért, a különadóért, a bankadóért, az egykulcsos adóért bíráltak minket, aztán szépen csendben 2012–13-ban, lopakodó módon, egyre több EU-s ország ugyanezeket vezette be. A mostani is hasonló szituáció. Mivel Magyarország megint azon kevesek közé tartozik, akik nevén nevezik a problémát, és valós megoldást kínálnak, így a nemzetközi figyelem középpontjában vagyunk. Ahogy ez lanyhulni fog, úgy más országok is hasonló eszközökhöz fognak nyúlni. Nem véletlen, hogy a nyugati politikai reakciók negatívak, de a társadalmi reakciók nem azok.

– A keleti nyitás országaival fontos, hogy jó viszonyunk legyen az erős gazdasági kapcsolatokhoz. Ahogy ön is említette lapunk csütörtöki konferenciáján, vannak olyan híradások, amelyek szerint Magyarország iszlámellenes. Ez befolyásolhatja-e a keleti nyitást?
– Az arab országokkal való együttműködést befolyásolhatja, ezért is fordítunk most nagyon sok energiát arra, hogy világossá tegyük, Magyarország ugyanolyan nyitott és toleráns ország, mint eddig volt. Ugyanúgy komoly energiákat fektetünk a keleti nyitásba, és megbecsüljük azokat a muzulmán vallású embereket, akik itt vannak Magyarországon. Nagyon sok sikeres olyan muzulmán tagja van a magyar társadalomnak, akiket ezután is meg fogunk becsülni. Örülünk annak, ha egyre több arab diák választja tanulmányainak helyszínéül Magyarországot, örülünk annak is, ha minél több arab befektető helyezi a bizalmát Magyarországba. Mindent megteszünk azért, hogy a nemzetközi média által gerjesztett percepció ne uralkodjon el. Ezért is találkoztam az arab nagykövetekkel, és ezért adok rengeteg interjút arab médiumoknak is, és ezért utazom az arab térség több országába a közeljövőben.

– Ön szerint a migránskérdés problémáit helyben kell kezelni. Milyen eszközökkel stabilizálná a helyzetet? Több ország említette, hogy a nyugati országoknak katonai erővel is fel kellene lépniük ezekben a térségekben. Milyen állásponton van Magyarország ezzel kapcsolatban?
– Az, hogy Európa körül bizonyos térségek destabilizálódtak, nemzetközi politikai döntések eredménye. A helyzet rendezéséhez Európán kívül a világpolitika más szereplőire is szükség van. Elkerülhetetlen Oroszország, Törökország, az Egyesült Államok és az Arab-öböl országainak bevonása. A legjobb az lenne, ha mindenhol tárgyalásos úton meg lehetne oldani ezeket a konfliktusokat. Hogy ez mennyire lehetséges, arról különböző vélemények vannak. Ahol több katonai erőt kellene bevetnünk, az az Iszlám Állam elleni küzdelem. Azt gondolom, hogy ha a nyugati-transzatlanti világ még komolyabban venné az Iszlám Állam elleni küzdelem fontosságát, akkor egy megnövelt katonai erővel sokkal komolyabb eredményt tudnánk elérni. Ha megnézzünk, hogy az Iszlám Állam terjeszkedése milyen destabilizáló tényező a térségben, akkor látjuk, hogy a népvándorlás egyik oka pontosan ez. Ha meg tudnánk akadályozni az Iszlám Állam terjeszkedését, akkor az egész népvándorlási hullám egy fontos forrását tudnánk kiiktatni.