Akiket a legtöbbet emlegettük idén: Ők az év emberei!

Lassan véget ér az esztendő, amely ezúttal is bővelkedett olyan sikerekben és sikeremberekben, akik miatt felfigyelt hazánkra a világ és amelyekre még sokáig emlékezni fogunk, mert mégiscsak ezek azok a pillanatok, amelyekről később eszünkbe jut egy elmúlt esztendő.

Magyar edzőről beszél Németország

Dárdai Pál. A volt válogatott futballista, a berlini Hertha BSC edzője szövetségi kapitányként tért vissza egy időre a magyar sportéletbe. A nemzeti tizenegyet meglehetősen reménytelen helyzetben vette át, ám irányítása alatt már az első mérkőzésen bravúrt hajtottak végre, amikor Eb-selejtezőn pontot szereztek a román csapat ellen Bukarestben még 2014 októberében. Ezután sikersorozat kezdődött, és újra esélyessé tette a csapatot a franciaországi Európa-bajnokságra való kijutásra. A Hertha vezetőedzőjeként nagy küzdelem árán sikerült bennmaradniuk a Bundesliga első osztályában, és 3. helyen zárták az őszi szezont, ami Bajnokok Ligája-indulást érhet, és a Német Kupában is továbbjutottak a legjobb 8 közé.

Harmincéves álmot váltott valóra

Bernd Storck. A Borussia Dortmund egykori játékosa, aki az Olympiakos edzőjeként görög bajnokságot is nyert és Dárdai Pál segítője volt a magyar válogatottnál, éppen Dárdai ajánlására vehette át a szövetségi kapitányi megbízást. Tovább vitte elődje filozófiáját, és bár voltak kevésbé sikeres mérkőzései – utolsó pillanatban kapott gól Észak-Írországban, vereség a már kiesett görög válogatottól –, végül a pótselejtezőn Norvégia ellen kettős győzelemre vezette a csapatot, így az kijutott az Eb-re, s 1986 után újra nagy tornán vehetünk részt.

Már az Oscarért versenyez

Nemes Jeles László. Az ismert rendező, Jeles András fia már az első nagyjátékfilmjével a legjobbak közé került. A fiatal korát Párizsban megélt és egyetemi tanulmányait is a francia fővárosban, illetve New Yorkban végző rendező Saul fia című filmje Cannes-ban, a filmfesztiválon elnyerte a fesztivál nagydíját és két másik díjat is besöpört. Azóta is töretlen a holokausztot egy egészen egyedi szemszögből és egyéni sorson át bemutató film és Nemes Jeles sikere. Szinte minden fesztiválon díjat nyert vagy a film maga, vagy a rendező. Jelölték a Golden Globe-díjra is, majd Magyarország hivatalosan is a Saul fiát nevezte a jövő évi Oscar-díjra. Van is esélye, mert a legjobb nem angol nyelvű filmek közt az előválogatáson már a legjobb 9 film közé került, de sokak szerint akár a legjobb rendező kategóriában is nyerhet Nemes Jeles László.

Tíz év után ismét világbajnok lett

Cseh László. Tíz évvel a Montrealban 400 vegyesen szerzett aranyérem után ismét világbajnok lett nagy medencében a magyar úszó. Cseh László úszó édesapja és asztmája miatt kezdett edzeni, majd hamar kiderült tehetsége. Már 2003-ban vb-ezüstérmes lett, majd 2004-ben az athéni olimpián is szerzett egy bronzérmet, amit 4 év múlva Pekingben ezüstre cserélt. Közben csaknem százszoros magyar bajnok, sokszoros Eb-győztes, 200 érme közül 98 arany. Ettől az évtől Egerbe tette át székhelyét, edzőt váltott, és bízott abban, hogy megint a csúcsra érhet. Ez Kazanyban a világbajnokságon meg is történt, 200 méter pillangón a dobogó tetejére állhatott, 100 méteren ezüstérmes lett, 50 méteren pedig bronzérmet szerzett.

Halmozza a sikereket a rókatündér

Ujj Mészáros Károly. Az eredetileg közgazdasági egyetemet végzett reklám- és filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer. Idei filmje, amely az első játékfilmje volt, a Liza, a rókatündér hatalmas sikereket ért el, a nézők és a szakma egyaránt díjazta.

Antibiotikum

Pál Csaba. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa kapta idén a Bolyai-díjat. A 40 éves biológus a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozik. Kutatócsoportjának egyik fontos célja, hogy már ismert antibiotikumok kombinációjának használatával tegyék hatékonyabbá a kórokozók elleni küzdelmet.

Magyar író életművét díjazták

Krasznahorkai László. A Gyulán született Kossuth-díjas magyar írónak ítélték oda májusban a Nemzetközi Man Booker-díjat. A kétévente átadott nemzetközi díjat nem egy-egy mű alapján, hanem az író teljes munkássága nyomán ítélik oda.

Feketébe öltözött a többi fehér ruhásért

Sándor Mária. A „fekete ruhás nővér” néven elhíresült ápolónő először egy televíziós riportban beszélt a kórházi ápolónők sorsáról, a munkáról, a megalázó fizetésekről és a munkakörülményekről, majd mozgalmat indított azzal, hogy fehér ruhája helyett fekete pólóban jelent meg a munkahelyén, amit le akartak vele vetetni, de ő inkább felmondott. Végül maradt a munkahelyén, de sok száz kolléganője húzott fekete pólót az eset nyomán.

Megint úszott a sikerben

Hosszú Katinka. Tavaly Az év legjobb úszójának választották, idén két újabb világbajnoki aranyéremmel gazdagította gyűjteményét. Megdöntötte Egerszegi Krisztina 24 évvel ezelőtti legendás csúcsát is, és a világkupa-sorozatban ebben az esztendőben is a legeredményesebb úszó volt.

Aki legközelebb került a Nobelhez

Krausz Ferenc. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indult az idei fizikai Nobel-díjért. A Thomson Reuters 2015-ös elemzése alapján a fizikában három tudományterület négy kutatója került a rangsor élére. Krausz Ferenc magyar fizikus a kanadai Paul B. Corkummal együtt az attoszekundumos fizikával kapcsolatban szerepelt a listán.

Csillagokat lát, amikor főz

Pesti István. A Tanti étterem séfjeként szerzett Michelin-csillagot. Ez a negyedik csillag, amit hazai étteremnek osztott ki a világhírű kalauz, és kihangsúlyozták, hogy ezzel főként Pesti István eddigi munkáját ismerték el.

Beokoskodta magát az elitbe

Balanyi Bibiána. Az idei évtől egy fiatal magyar nő vezeti a világ legintelligensebb embereit: Balanyi Bibiánát választották a nemzetközi Mensa szervezet elnökének. Tíz évig a Mensa HungarIQa elnöke és a nemzetközi Mensa fejlesztési igazgatója is volt.

Magyar főzte a legjobb pálinkát

Vértes Tibor. Óriási magyar sikerrel zárult az Destillata párlatverseny. Csak az osztrák és német főzdék előzték meg a hazai készítőket, de a legnagyobb elismerést és a legtöbb nagy aranyérmet magyar főzőmesterek nyerték. A versenyre 14 ország 162 főzdéjét nevezték be, 1500 tétellel. Az Agárdi Pálinkafőzdének ítélték oda a legnagyobb elismerésnek számító Év Párlatfőzdéje díjat, Vértes Tibor alapító-tulajdonos pedig Az év főzőmestere lett.