Ételeink fele a kukában végzi

Kicsit pöttyös a banán, fonnyadtabb a répa, egy-két nap múlva lejár a kefir szavatossági ideje, és már dobjuk is ki. Pedig okosan felhasználva gond nélkül fogyasztható, vagy ha mégsem, fel lehetne ajánlani azoknak, akik rászorulnak. Ma még ez nem elterjedt, így hazánkban 1,8 millió, világszerte 2 milliárd tonna élelmiszer végzi évente a szemétben. Franciaországban börtön is járhat ezért a jövőben.

Franciaországban törvénnyel tiltották meg a 200 négyzetméternél nagyobb üzleteknek, hogy a jövőben kidobják vagy megsemmisítsék a még fogyasztható élelmiszereket. Ezentúl minden megmaradt ételt kötelezően segélyszervezeteknek kell felajánlaniuk. A törvényi szabályozás célja, hogy gátat vessenek az élelmiszer pazarlásának. Ettől azt remélik, hogy világszerte születnek majd hasonló törvények, és a megtermelt élelmiszer mintegy harmada ezután nem a szemétben, hanem a rászorulóknál kötne ki. A francia törvény szigorú: a pazarló boltvezetőkre komoly pénzbüntetés és akár börtön is várhat.

Itt pazarlás, ott éhezés
A világon megtermelt élelmiszer csaknem fele kárba vész. Ennek okai sokfélék, a rossz betakarítási gyakorlattól a helytelen tároláson és szállításon át a szigorú eladási határidőkig, de komoly mennyiség az is, amit vásárlás után maguk a vevők pazarolnak el. Hozzávetőleg négymilliárd tonna élelmiszert termel a világ évente, ennek mintegy 30–50 százaléka – 1,2–2 milliárd tonna – soha nem jut el az emberek gyomrába. Eközben világszerte 842 millió ember éhezik, ami a globális népesség 12 százaléka.
Magyarországon háztartásonként alig 100 kiló élelmiszer-hulladék keletkezik egy évben. Bár ez a fogalom meglehetősen tág; a bontatlan konzervtől kezdve a vacsoramaradékon keresztül a konyhai hulladékig beletartozik minden olyan étel, amely bekerült az élelmiszerláncba, de nem fogyasztották el.

Törvény nélkül is működhet a spórolás
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke elmondta: szeretnék részletesen is tanulmányozni a francia szabályozást, igaz, hazánkban még nem merült fel hasonló bevezetése. Nehéz is lenne, hiszen az itthoni előírások szerint az utolsó napig a polcon lehet tartani egy terméket, onnantól viszont már nem lehet emberi fogyasztásra ajánlani. Ugyanakkor mégis megvalósul, ami a franciáknál csak a törvény miatt lesz gyakorlat.

„A fogyaszthatósági határidő lejárta után nem szabad a polcokon hagyni élelmiszert a hazai boltokban – mondta Vámos György. – A tartós élelmiszerekkel kapcsolatosan azonban már régi gyakorlat, hogy jótékony célra ajánlják fel az üzletek, és az elmúlt években az is elterjedt, hogy a napi cikkeket is így hasznosítják. Szigorú élelmiszer-biztonsági előírások vonatkoznak erre, de egyre többen megteszik, hogy rászorulókhoz, állatvédőkhöz juttatják el a megmaradt ennivalót. Azokat az élelmiszereket, amelyekkel ezt nem lehet megtenni, speciálisan erre szakosodott cégek ártalmatlanítják. Hazánkban ugyanis élelmiszert sem kukába nem lehet dobni, sem hulladéklerakóba nem szabad elhelyezni.”

Pazarlásban a középmezőnyben vagyunk
Európában a brit háztartások pazarolják el a legtöbb ételt, hetente csaknem hat kilogramm élelem végzi ott a kukában. A brit háztartások ezzel családonként évi 210 ezer forintnyi élelmiszert pazarolnak el. Az Európai Unióban évente 22 millió tonna étel megy veszendőbe, noha ennek 80 százaléka megmenthető lenne. Nyugat-Európában és Amerikában is négyszer annyi élelmiszer végzi a kukában, mint hazánkban. A magyar családok 42 százaléka dob ki rendszeresen élelmiszert, 10-ből 8 esetben annak érzékelhető minőségváltozása, az esetek ötödében pedig a szavatossági idő lejárta miatt, néha azonban csak azért, mert megmaradt. Ez éves szinten 1,8 millió tonna.

Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szóvivője azt mondta: hazánkban háztartásonként 100 kilónyi élelmiszer megy a kukákba, főként gyorsan romlandó húsáru és tejtermékek. Ezzel a közepesen pazarló társadalmak közé tartozunk. Ahogy haladunk Európa fejlettebb része felé, úgy egyre nagyobb a pazarlás.

„A fejlődő és a gazdaságilag elmaradott országokban is az a jellemző, hogy inkább az élelmiszerlánc elején, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban veszik el az élelmiszer nagyobb része – mondta el a szóvivő. – A kevésbé korszerű géppark és technológiák miatt ugyanis nagyobbak a termelés során keletkező veszteségek. Ahogy egyre fejlettebb egy ország, úgy ez egyre kisebb, a fogyasztóknál viszont egyre emelkedik a pazarlás. Problémát jelentenek a túl nagy elővigyázatossággal meghatározott lejárati dátumok és a szükségtelen túlvásárlás is. Sok étel még fogyasztható, amikor a szavatossági idő lejárta miatt kidobják, csak azért, mert már nem elég gusztusos vagy nem bíznak benne.”

A multik egyre tudatosabbak
A Magyarországon évente 1,8 millió tonna kidobott élelmiszerből 400 ezer tonna a lakossági élelmiszer-pazarlás, a többi az előállításkor és a kereskedelemben keletkezik. A boltokban is rengeteg élelmiszert kénytelenek hulladékként hasznosítani, ennek oka elsősorban az, hogy lejár a termékek eltarthatósági ideje.

Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője azt mondta: két éve elindították a rendszeres, napi szintű élelmiszerfelesleg-gyűjtést. Az akcióba Magyarországon eddig 64 hipermarket kapcsolódott be, és 300 millió forint értékben, mintegy 685 tonnányi terméket tudtak így rászorulók számára megmenteni az élelmiszerbank segítségével.

Bankba vihetjük a felesleget
Az élelmiszerbank jellemezően élelmiszeripari cégektől, mezőgazdasági termelőktől, élelmiszer-kereskedelmi vállalatoktól veszi át a fogyasztható, de valamiért feleslegessé vált ételeket. Raktárakból éppúgy, mint napi szinten az éppen lejáró szavatosságú termékeket. Ezeket mintegy 220 civil szervezet közreműködésével osztják szét a rászorulók között. Az egyesület jelenleg nagyjából száz vállalattal dolgozik együtt. Ennek nyomán tavaly mintegy 1500 tonna élelmiszert juttattak el a rászorulóknak, körülbelül 1,5 milliárd forint értékben.

„Tíz éve foglalkozunk élelmiszermentéssel, és az a tapasztalatunk, hogy nagyot változott az ezzel kapcsolatos tudatosság – mondta Sczígel Andrea. – Ma már maguktól is érkeznek hozzánk felajánlások, keresnek bennünket a cégek. A legnagyobb üzletláncok közül a legtöbbel együttműködünk, és szeretnénk bővíteni az eddigi tevékenységünket azzal, hogy helyi élelmiszermentő hálózatot létesítünk a feleslegek összegyűjtésére. Nyolc nagyvárosban lesz arra lehetőség, hogy a kisebb cégek, pékségek megkeressenek bennünket.”

A jövő: 2030-ig fele ennyi hulladék
2075-re, amikorra a világ népessége eléri a 9,5 milliárdot, a jelenleginél 3 milliárddal több embert kell élelmezni. Ezért sokkal hatékonyabb termesztési, szállítási ás tárolási technikák kialakítására és az emberek élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos gondolkodásának megváltoztatására van szükség ahhoz, hogy ne növekedjen az éhínség. Az ENSZ tavaly ősszel jelentette be: 2030-ra a felére akarja csökkenti az élelmiszer-pazarlás mértékét. Ez ugyanis környezetvédelmi szempontból sem mellékes. Jó példa, hogy 550 milliárd köbméter vizet használnak fel a mezőgazdaságban olyan termények előállítására, amelyeket azután soha nem fogyasztanak el, de az élelmiszerek árának alakulására is hatással van a pazarlás.

„Ha kevesebbet vásárolunk, akkor csökken az összes kereslet, és ez hozzájárul az élelmiszer árának csökkenéséhez – mondta Sczígel Andrea. – Ez pedig lehetővé teszi, hogy azok is hozzájussanak az élelmiszerhez, akik eddig nem tudták megfizetni. Az élelmiszer-hulladék csökkentése tehát olcsóbbá teszi az ennivalót, ezáltal hozzájárul az élelmiszer-szegénység csökkenéséhez.”

Hiába a pazarlás, a KSH adatai szerint az elmúlt húsz évben Magyarországon szinte minden élelmiszerből kevesebbet fogyasztunk. A fogyasztás a leginkább drámaian a 90-es évek közepén esett vissza, azóta stagnál, illetve folyamatosan átrendeződik, nem meglepően az olcsóbb áruféleségek irányába.

Pécsi példa hódít Európában
A családoknak nehezebb dolguk van, ha újra szeretnék hasznosítani fel nem használt élelmiszerkészleteiket. Arra minden bizonnyal még várnunk kell, hogy a szelektív hulladékgyűjtők között találkozhassunk élelmiszeres konténerrel is, így marad a tudatos vásárlás és tárolás, valamint a civil kezdeményezések. Az elmúlt évben Pécsről indult hódító útjára az ottani irgalmasok példája, akik évek óta a kerítésükre felszerelt zöld dobozokban gyűjtik a maradékokat. Morvay Imre, Pio atya ötlete nyomán tucatnyi városban létesültek hasonló gyűjtőhelyek Magyarországon, de Ausztriából is van érdeklődés iránta, és több külföldi újság is beszámolt róla mint nagyszerű értékmentő ötletről.