Kevesebb a magyar szemét, de azt lerakjuk

Egy európai átlagpolgár 475 kiló szemetet termelt 2014-ben, ami 10 százalékkal kevesebb, mint a 2002-es 527 kilogrammos csúcs. A települési hulladék mennyisége 2007 óta folyamatosan csökken, és mára a kilencvenes évek szintjére esett. A keletkezett hulladéknak közel 98 százalékát kezelték az EU-ban az Eurostat adatai szerint. A hulladék 28 százalékát különböző módszerekkel újrahasznosították, további 27 százalékát elégették, és 16 százalékot komposztáltak, míg csak 28 százalék került hulladéklerakóba. Igaz, az átlag mögött jelentősek az eltérések az egyes országok között.

A legtöbb szemetet, fejenként 759 kilót a dánok termelték, de Ciprus, Németország és Luxemburg is 600 kiló felett van fejenként. A legkisebb mennyiségű szemét – kevesebb mint 300 kilogramm fejenként – Romániában, Lengyelországban és Lettországban keletkezett. Magyarország a csehekkel és a szlovákokkal együtt a 300-400 kiló közötti kategóriába tartozik.

Jelentősek a különbségek a hulladék kezelésében is – a tagállamok közötti mennyiségbeli különbségeket a gyűjtési módszerek is megmagyarázzák. Németországban például a begyűjtött szemét kétharmada újrahasznosítható vagy komposztálható, Szlovéniában 61 százalékát hasznosítják a hulladéknak másként, Ausztriában 58 százalékot. Ráadásul ott jellemző a komposztálás, a települési hulladék 32 százalékának ez a sorsa ott. A hulladék elégetésében az északi államok vezettek 2014-ben: Észtországban 56, Dániában 54, Finnországban és Svédországban a szemét 50 százalékát hasznosították hő- és villamosenergia-termelésre. A szemetet Lettországban általában csak lerakják (92 százalékban ez a sorsa a hulladéknak), de magas az aránya a fel nem használt maradéknak Máltán, Horvátországban, Görögországban, Romániában, Szlovákiában és Cipruson is.

Magyarországon fejenként 385 kiló szemetet termeltünk 2014-ben, amiből 376 kilót kezeltek – ez az uniós átlagnak megfelelő 98 százalékos arány. A szemét nagyobb részét – 55 százalékát – hazánkban is csak lerakták, míg az újrahasznosítási arány (komposztálással együtt) 31 százalék volt. Ebből 25 százalék az újrahasznosítás és csupán 6 százalék a komposztálás, ez utóbbi jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A szemétégetők sem divatosak itthon, a hulladék 10 százalékából lesz csak energia Magyarországon.