Amilyen gyengén indult az év a letelepedési államkötvényeket illetően, olyan erősen folytatódott. Az egyenként 50 ezer euró névértékű papírokból áprilisban 714 darabot értékesített az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), míg 2016 első negyedévében összesen 528-at – közölte a Világgazdasággal az ÁKK. Utóbbi az áprilisinál többet egy hónap alatt a 2013 óta működő programban csak tavaly decemberben adott el, míg szeptemberben hajszálra ugyanennyit.
Mivel a magyarországi letelepedési engedélyhez az addigi 250 ezer euró helyett 2015. január 1-jétől már legalább 300 ezer euró értékben kell jegyezni a kötvényekből (azaz fél tucat 50 ezres címletű papírt), a 714 darabos értékesítésből arra lehet következtetni, hogy 119 külföldi vásárolhatott. Annak ugyanis nincs értelme, hogy valaki többet jegyezzen, s erre eddig sem volt példa.
Ám az idei értékesítések még az áprilisi meglódulás ellenére is elmaradtak a tavalyi év azonos időszakáétól. Ami azt jelenti, hogy időarányosan az államnak is kevesebb bevétele származott a letelepedési kötvények eladásából. Az azokért a letelepedni szándékozók által kifizetett 62,1 millió euróból 56,1 millió, azaz közel 17,7 milliárd forint folyik be a költségvetésbe, a többi a kötvényekre vevőket kereső négy társaságot illeti meg. Az ő hasznukat növeli még az a 45 ezer eurós kezelési költség is, amelyet fejenként kérnek el a közvetítők a kötvényt vásároló külföldiektől, akiknek mintegy 85 százaléka kínai, 7 százaléka pedig orosz.
Lázár János a múlt csütörtöki kormányinfón azt mondta, „alkalmas az idő arra, hogy felülvizsgálja a kormány a letelepedési államkötvény feltételeit, kamatát”. Ezzel a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra utalhatott, hogy a magyar állam a piacinál két és félszer magasabb hozamot fizet a letelepedési kötvények után. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy június végéig áttekintik a letelepedési kötvények kamatszintjét. Az esetleges mérsékléshez azonban módosítani szükséges a bevándorlást szabályozó törvényt, amely az utóbbi időszak jegybanki kamatcsökkentéseit figyelmen kívül hagyva még ma is 2 százalékban határozza meg a hozamot.
A kamatváltoztatás érzékenyen érintené a közvetítőket, köztük a messze piacvezető, a kínai Lian Wang által irányított Hungary State Special Debt Fundot. Meglehet, emiatt gyorsították meg e cégek a papírok kiközvetítését. Főként, hogy szakértők szerint nem kizárt, a jövőben még többen jegyeznek majd letelepedési kötvényt, miután a parlament kedden egyszerűsítette a magyarországi tartózkodással kapcsolatos engedélyezési eljárásokat.
Elakadt vizsgálat
A gazdasági bizottság albizottsága – a jobbikos Volner János elnökletével – hónapok óta szeretné kivizsgálni, van-e alapja annak a feltételezésnek, miszerint a letelepedésikötvény-biznisz igazi haszonhúzói a közvetítők mögött álló Habony Árpád és Rogán Antal. Ám hiába idézték be őket az április eleji ülésükre, azon nem jelentek meg, újabb kísérletnek pedig nincs nyoma. A fideszes Bánki Erik nemrég a Magyar Nemzetnek azt mondta, az általa elnökölt gazdasági bizottságnak nincs rálátása arra, hogyan működnek a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítőcégek. A Rogán kezdeményezésére indult sajtóperben pedig a bíróság április végén jogerősen kimondta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert nem fűzik személyes szálak a letelepedési kötvénnyel foglalkozó ügynökökhöz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.