Dübörög a szabálysértésipar

A legtöbb önkormányzat bünteti a közterületen a szeszesital fogyasztást, a szemetelést, a koldulást és a dohányzást. Sopronban például a belvárosban tízezer forinba kerül a dohányzás.

Túl sok volt a csikk, ezért az önkormányzat betiltotta a füstölgést. A debreceni villamoson a Nemzeti Sport Online egyik munkatársát azért büntették meg háromezer forintra, mert vizet ivott. Mint kiderült, enni és inni sem szabad, büntetnek érte. Hiába mondta, hogy nem tudott róla és elteszi az ásványvizes palackot, megbírságolták. A szabálysértési eljárás lefolytatása ráadásul nem függ a szabálysértés elkövetési értékétől. Ha valaki beleharap egy pizzás csigába egy boltban, akár hetekig, hónapokig tartó eljárás követheti. A bírság összege sem fix, ugyanazért a szabálysértésért kiszabhatnak tíz, de akár ötvenezer forint bírságot is.

Ötezret lehet leülni egy nap, de nyolcezerbe kerül

Egy nap elzárást kell letölteni minden kiszabott és meg nem fizetett 5 000 forintnyi pénzbírságért, miközben egynapi fogva tartás az adófizetők hozzávetőlegesen 8 000 forintjába kerül. A szabálysértések, illetve a szabálysértési eljárások óriási száma jelentős terhet jelent a szabálysértési hatóságoknak, a bíróságnak, a kormányhivataloknak, a büntetés-végrehajtásnak – amikor évente 700 000 felett van a kiszabott szabálysértési szankciók száma, nem túlzás szabálysértési iparról beszélni.
„Persze nem gondoljuk azt, hogy egyes szabálysértések esetén ne lenne indokolt és arányos akár egy hosszabb elzárás kiszabása – mondta Kazai Viktor Zoltán, a Helsinki Bizottság munkatársa. -  A tapasztalatok szerint azonban a józan ész alapján a szabályozás és a gyakorlat komoly felülvizsgálatra szorul. Az esetek nagy részében a társadalom rosszallásának lehetnek kifejezőbb, hatékonyabb, mellesleg olcsóbb eszközei is.”

Egy rúd szalámi elég a börtönhöz

Kazai Viktor Zoltán elmondta: a Magyar Helsinki Bizottság több büntetés-végrehajtási intézetbe ellátogatott. 2015 márciusában a Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben azt tapasztalták, hogy 26 ember töltötte szabálysértési elzárását. Többségük a kiszabott pénzbírságot nem tudta megfizetni. Volt olyan, aki egy rúd szalámit lopott 1 300 forint értékben, volt, aki megszegte a kamionokra vonatkozó súlykorlátozást, sokaknak a biciklijük nem volt megfelelően felszerelve és a 30 000 Ft-os pénzbírságot nem tudták befizetni. Akadt olyan is, aki azért, mert gyalogosként átment a piros lámpán összesen 120 napot fog szabálysértési elzárásban tölteni. Volt, aki azért volt bezárva, mert koldult, volt, aki parkolóban evett és azért is elzárás járt, mert nem volt csengő és prizma a kerékpáron.

„A szabálysértési elzárást töltő fogvatartottakkal folytatott beszélgetések során azt tapasztaltuk, hogy sokszor nem értik miért kerültek elzárásra, nem tudják meddig lesznek ott és semmilyen információjuk nem volt arra vonatkozóan, hogyan kerülhették volna el azt, hogy idáig jusson az ügyük.”

A szegénység is elég lehet az elzáráshoz

„A büntetés-végrehajtási intézetekben tett látogatások során azt tapasztaltuk, hogy nagyon magas a hajléktalan szabálysértők aránya – mondta Kazai Viktor Zoltán. - Tapasztalataink szerint egyébként a hajléktalan emberek ellen sokszor köztisztasági szabálysértés vagy koldulás miatt indul eljárás. Élethelyzeteket büntetnek, amin az érintettek ha akarnak, se tudnak változtatni: például az otthontalanságon és az is evidens, hogy nem tudnak több tízezer forintos bírságot kifizetni, tehát nincs más választásuk, mint az elzárás, ami rendszerint többe kerül az államnak, mint a bírság. Kiszámoltuk, amire egy szabálysértéses ügyből elzárás lesz, nyolc ember dolgozik, adminisztrációs költségek vannak és a fogvatartás is pénzbe kerül, tehát ezekben az esetekben az állam tulajdonképpen saját magát bünteti. Ráadásul nemcsak drága ez a rendszer, de gyakoriak a hatósági visszaélések is. A Roma Sajtóközpont 2015-ben civil aktivisták segítségével vizsgálta a szabálysértési bírságolás gyakorlatát és azt tapasztalták, hogy az esetek túlnyomó többségében a büntetés mértéke eltúlzott, de az indokoltsága is erősen megkérdőjelezhető volt.”

Börtön helyett közérdekű munka kellene

„Fontos megérteni, hogy nem gondoljuk azt, hogy minden szabálysértő „ússza meg” az elkövetett cselekményt – mondta Kazai Viktor Zoltán. - Azt viszont kívánatosnak tartanánk, ha a szabálysértési elzárás csak végső és ritkán alkalmazott eszköze lenne a szabálysértési szankciórendszernek. Ez ugyanis értelmetlen és drága. A jelenlegi jogszabályi keretei között ezt a mediáció és a közérdekű munka gyakoribb alkalmazása segítené elő. A hatóságok mégis igen ritkán élnek vele. 2014-ben 2 524 alkalommal, 2015-ben 1 777 alkalommal szabtak ki közérdekű munkát a hatóságok, amíg más szankciót 901 909 , illetve 702 213 esetben alkalmaztak. Tapasztaltuk, hogy a jellemzően csekély érdekérvényesítési képességgel rendelkező szabálysértők gyakran még abban az esetben sem tudják a pénzbírságukat „ledolgozni”, ha szeretnék.

A Helsinki Bizottság szerint a megfelelő, közérthető tájékoztatás elősegítené, hogy növekedjen a közvetítői eljárások száma is. Alapvető lenne például, hogy az összes információs anyagon, így a helyszíni bírság nyomtatványon is szerepeljen ennek lehetősége. Persze ez nem elég, problémát okoznak a szoros törvényi határidők is. A jóvátételre 30 nap van. Nem egy olyan példát láttak ugyanakkor, hogy a felek megegyeztek, de mivel azt nem tudták 30 nap alatt megtéríteni a kárt, teljesen objektív, például időjárási körülmények miatt, bíróságra került az ügy és elzárás lett belőle.

Ésszerű legyen, ezt akarják elérni

A szabálysértések hazai szabályozásának aránytalan és abszurd elemei, és a szabályok gyakran diszkriminatív alkalmazása ellen több civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Sajtóközpont, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász fogott össze. A médiakampány célja, hogy változzon a szabálysértési szabályozás és a gyakorlat. Azt szeretnék, hogy a kormány és a hatóságok tegyenek valamit, hogy a rendszer jobban igazodjon az emberek természetes igazságérzetéhez és a józan észhez.
„A szabálysértési elzárás az esetek jelentős részében teljesen értelmetlen, visszatartó ereje a nincs, helyette más szankciókat kéne előnyben részesíteni. Célszerű lenne olyan alsó határt meghatározni az elkövetési értékre, ami alatt nem indul szabálysértési eljárás. Ha a kár azonnal megtérül, megfontolandó, hogy egyáltalán ne induljon szabálysértési eljárás és fontos lenne a közérthető tájékoztatás is ezekben az esetekben. A hajléktalanok és a fiatalkorúak szabálysértési elzárása is több szempontból  különösen aggályos, szeretnénk felhívni erre figyelmet, érdekérvényesítésre biztatni az embereket és elérni, hogy ésszerűen változzon a rendszer.”

Két éve volt a csúcs: majd egymillió embert büntettek meg

2015-ben 684 903 embert marasztaltak el szabálysértés elkövetés miatt, ráadásul ez már jelentős csökkenést jelent a korábbi két évhez képest, 2013-ban 894 546, 2014-ben 904 443 volt a jogerősen kiszabott szankciók száma. 2015-ben csak 46 335 esetben döntött úgy a szabálysértési hatóság, hogy a figyelmeztetés elegendő lesz, ez az összes kiszabott szankciónak kevesebb, mint hét százaléka.

Az elzárások összesített mértéke is jelentősen csökkent (172 155 napról 26 075 napra). 2013-ban 37 785 alkalommal, 2014-ben 31 779 alkalommal szabtak ki a bíróságok elzárást a pénzbírság, illetve a helyszíni bírság meg nem fizetése miatt.

Az egynapos elzárások száma 2016-ban csökkent, az elzárások körülbelül 90 százaléka ennél hosszabb ideig tart. Az 2-4 napos elzárások aránya 40 százalék, az 5-11 napos elzárásoké 25 százalék, a 30 nap vagy annál hosszabb elzárások aránya 10 százalék.

35 ezerért tolta a biciklit

2014. április 4-én a Jókai utca irányából a Kossuth utca irányába haladt kerékpárjával. Figyelmen kívül hagyta az útkereszteződésben található „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblát, kikanyarodás előtt nem állt meg. A büntetés összege: 35 000 Ft. Az intézkedéssel nem ért egyet, mivel nem ült fel a kerékpárra, hanem tolta azt.

Énekelni sem lehet ingyen az utcán

Az utcán énekelt, ezért a rendőrök megbüntették 15 000 Ft-ra. (A megbírságolt személy 28 éves, gyámság alatt áll, értelmi fogyatékos.)

50 ezer forint egy zsebkendőért?

Piliscsabán egy férfit azért állították meg a rendőrök, mert amikor elővette a mobilját, a kiesett a zsebéből a papír zsebkendője. Felvetették vele a zsebkendőt, majd 50 ezer Ft-os bírságot kapott az esetért. A segédmunkásként dolgozó férfi a büntetést nem tudta kifizetni, ezért tíz napot kéne ülnie: a büntetését a bíróság elzárásra változtatta.

Tízezer forint gyalogolt rossz helyen

Alex gyalog ment Szihalomról Mezőszemerére, mert lekéste a buszjáratot. A rendőrök tetten érték, és tízezer forintra büntették, mert az úttest rossz oldalán gyalogolt. A középiskolás fiú szüleivel és 5 testvérével él együtt Mezőszemerén. Korábban lapos gumiért és macskaszem hiányért kapott bírságot.

Három szem szőlő szabálysértés?

A 96 éves hölgy egy - az eljárás során ezt vitatják a bevásárlóközpont szerint három - szem szőlőt evett. Azt mondta csak meg akarta kóstolni és ki is fizette volna, de nem engedték neki. Eljárás indult bírói szakik jutott.

127 000 Ft egy pizzás csiga az adófizetőknek?

Egy amerikai állampolgár Budapesten beleharapott egy pizzás csigába egy bevásárlóközpontban, kifizette de feljelentették. Rendőr vitte be, ügyét gyorsított eljárásban tárgyalták. Az eljárásban végig védő képviselte, az eljárás figyelmeztetéssel zárult, de addigra az elkövető már nem is volt Magyarországon. Az eljárás költsége 127 000 Ft volt.