Kilépnek a britek az EU-ból

Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. Nagy-Britannia 43 éve, 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, a Európai Gazdasági Közösséghez. Két évvel később is tartottak egy népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az EGK tagja maradjon-e, de akkor a brit választók kétharmada a bennmaradásra voksolt. A politico.eu azt írja, a kilépéspártiak most már azt kérik, a vámmentességet tartsák meg, valamint az uniós belső piac hozzáférését is kérik.

A britek kilépése megihlette a holland Szabadság Párt vezetőjét, Geert Wilderst. Twitter oldalán ugyanis azt írta, hogy Hollandiában is kellene egy népszavazást tartani a kilépésről.

A brit kilépés hatására zuhannak az európai tőzsdék, különösen a bankpapírok. Az olasz Unicredit árfolyama 30 százalék feletti esést is mutatott, jelenleg ez 26 százalékos, amivel 1,9 eurón áll a részvény. A Deutsche Bank papírja 16 százalékot esett, az Erste 15,5, a Raiffeisen 15 százalékos mínuszban tartózkodik. A belga KBC 14 százalékot zuhant.

Ehhez képest az OTP Bank részvénye nagyon erősen szerepel, 6400 forintos árfolyama 6 százalékos mínuszt jelent. A BUX 5 százalékos mínuszban, 25560 ponton áll negyed órával a nyitás után.

Cameron lemondott

Nem mond le David Cameron brit kormányfő - mondta  kora reggelPhilip Hammond, brit külügyminiszter. Kiemelte, a kormányfő korábban kijelentette, bármi is lesz a népszavazás eredménye, nem mozdul el hivatalából.

Ezek után azonban Cameron sajtájékoztatót tartott, ahol közölte: legfeljebb októberig marad a hivatalában. A kilépésről szóló tárgyalásokat már az új kormány kezdi meg.

 Az S&P-500 határidős jegyzése 5 százalékos mínuszban, 2000 ponton áll, az euró brutálisan gyengül a dollárral szemben: a csütörtkinél 3,5 százalékkal lejjebb, 1,10 alatt áll a devizapár. Az angol font hatalmasat gyengült, a dollárral szemben csaknem 10, az euróval szemben pedig több, mint 6 százalékot. Az ázsiai piacok közül a japán tőzsde csaknem 8 százalékot zuhan, az ausztrál és a dél-koreai 3,5, a hongkongi piac 5 százalékot esett.

A hatalmas eladási hullámban a forint is jelentősen gyengült, az euróért 321, a dollárért 292 forintot kell adni reggel fél nyolckor. A kockázatkerülés felerősödése kedvez viszont az aranynak, jegyzése 5,5 százalékkal 1325 dollárra ugrott fel. A határidős jegyzések alapján a DAX index 9, a londoni FTSE-100 9,5 százalékos eséssel kezdheti a kereskedést.

A skót miniszterelnök egyenes utalás tett pénteken arra, hogy a brit EU-népszavazás eredménye nyomán Skócia újabb függetlenségi népszavazást tarthat.

Helyi idő szerint este tíz órakor az utolsó szavazatokat is leadták Nagy-Britanniában, majd elkezdték összeszámolni, hogy döntöttek a britek az országuk EU-tagságáról. Összesen 46,5 millióan szavazhattak Nagy-Britannia sorsáról.

Orbán: Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját

Orbán Viktor szerint elemezni kell, hogy milyen ügyek voltak meghatározóak a brit EU-tagság vitájában. Úgy látja, a döntő erejű kérdés a bevándorlás volt.

A britek keresték arra a kérdésre a választ, hogyan tudnak ellenállni a modern kori népvándorlásnak, hogyan tudják továbbra is saját kezükben tartani az életüket, "hogyan tudják megtartani a szigetüket" - fogalmazott, hozzátéve: úgy tűnik, a britek nem voltak elégedettek azzal a politikával és védelemmel, amit ebben a helyzetben az Európai Unió nyújt.

Rekordmagas részvétel

A részvételi arány minden rekordot megdönthetett. Az Independent arról ír: a kormány úgy számol, hogy az EU-tagságról döntő referendumon magasabb lehetett a részvétel, mint a tavalyi parlamenti választáson. Összességében a 80-85 százalék környéki részvételi adat sem kizárt. Ez azért is fontos, mert a legtöbb felmérésben azzal számoltak, hogy az alacsony részvétel az elkötelezettebb kilépéspártiaknak kedvezne.

Szoros eredményt jósoltak

A közvélemény-kutatók nagy esélyt adtak arra, hogy rendkívül kicsi legyen az elszakadást és a tagságot pártolók száma közti különbség. A Financial Times legutolsó összesítése 48-46-os EU-párti előnyt mutatott, de ez úgy jött ki, hogy a népszavazás előtti utolsó hét nap 13 felmérése közül 8 uniópárti, 4 elszakadás melletti előnyt, egy pedig döntetlent mért. Ennél is fontosabb az a két részlet, amelyet minden közvélemény-kutató kiemel: az utolsó napokban is kétszámjegyű a bizonytalanok aránya (sokan azt valószínűsítik, hogy ők inkább a tagságot pártolják), de az elszakadást támogatók elkötelezettebb szavazók. Azt is felvetették, hogy százezernél is több – többségében valószínűleg uniópárti - brit fiatal van a Glastonbury fesztiválon, de több tízezer angol és walesi szurkoló a foci Eb-n maradt Franciaországban. Kis szám ez egy ekkora országban, de valóban nem tartották elképzelhetetlennek, hogy ilyen apróságok dönthetnek.

Káoszt hozhat a kilépés

Maga a népszavazás rendkívüli események nélkül zajlott. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a hatalmas esők miatt két nyugat-londoni szavazóhelyiséget is elárasztott a víz, így azokat el kellett költöztetni.

A kilépésre szavazók győzelme nem egyszerűen csak David Cameron miniszterelnök bukását hozhatja el, hanem jókora piaci pánikot is. A G7 riadókészültségbe helyezte magát arra az esetre, ha a britek a kilépést választanák, a Standard & Poor’s is bejelentette, hogy leminősíti Nagy-Britanniát, ha kilépnek az unióból, és a devizaárfolyamokban is hatalmas kilengéseket okozna a kilépés. Az is kérdés, az EU hogyan reagálna a kilépésre. Jogilag annyi biztos, hogy egy két évig tartó tárgyalássorozat következhetne a kilépés részleteiről. Az unió vezetői harcias nyilatkozatokkal jelezték: nem sok jóra számíthatnak a britek tőlük, ha „dezertálnak”. Ez persze érthető: logikus, hogy nem akarják a legkisebb pozitív jelzést sem adni más országok euroszkeptikusainak az unió nélküli jövőképről. Ráadásul a tárgyalások két évében Németországban és Franciaországban is választást tartanak.

A kilépés rövid távon is nagy megszorításokkal járhat: rendkívüli pótköltségvetést helyezett kilátásba George Osborne brit pénzügyminiszter arra az esetre, ha a Brexit hívei győznek. A személyi jövedelemadó alapkulcsa 2 százalékponttal 22 százalékra, felső kulcsa 3 százalékponttal 43 százalékra emelkedne, 5 százalékponttal 40 százalékra növelnék az örökösödési illetéket, és emelkedne az üzemanyagok, valamint a szeszes italok jövedéki adója is. A másik oldalon 2 százalékkal kurtítanák meg egészségügyi, az oktatási és a védelmi büdzsét, és Osborne kilátásba helyezte a nyugdíjakra, valamint a közlekedésre, az önkormányzatokra és a rendőrségre fordított összegek csökkentését is. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a pénzügyminiszter ezt keresztül tudná vinni, nemcsak azért, mert a Brexit a kormányt is elsöpörheti, hanem azért sem, mert 57 konzervatív, ám kilépéspárti képviselő már jelezte, hogy nem szavaznák meg.