Mire lehet gyógyír a fociláz?

Sportbiznisz Dénes Ferenc sportközgaszdász szerint nemcsak a jövőn érdemes gondolkodni. Látni kell, hogy már most is gazdasági hasznot hozott az EB szereplés. Egyrészt a futballipar számára. A válogatott a szerepléssel 11,5 millió eurót (3,6 milliárd forint) keresett a szövetségnek, amit vissza tud forgatni a futballba.

A klubcsapatok is pénzhez jutottak, aminek ugyanilyen hatása van, de a kiskereskedelem, a reklámipar és a szolgáltatóipar is sokkal többet nyert egy olyan Eb-vel, ahol ott volt és így szerepelt a magyar válogatott. Nálunk ilyen kimutatások nincsenek, de azt tudjuk, hogy például az angolok meccsei alkalmával, 40 millió korsó sörrel több fogyott az országban, mint szokott. Eddig nehéz volt kézzel foghatóvá tenni, hogy a magyar társadalomban a futball szeretete, a sikeréhség olyan erő és társadalmi bázis, amit más sportoktól hiába várnánk. Ezt most mindenki megtapasztalhatta, ami nagyon sokféle iparágat húzhat magával, ha ez megmarad.

Két büszke magyar szurkoló dala is tarolt az Eb alatt. Ellenrieder Peti és Kovács Dani, Hajrá Magyarország! szerzeményét a pótselejtező sikeres meccsei inspirálták és az elmúlt három hétben ezt is közel félmillióan tekintették meg.

A futballipar, mint fő nyertes

„Ahogy láthatjuk, a válogatott egyes tagjai az Eb után akár top csapatba is kerülhetnek, a szereplés fontosabb hatásának azt tartom, hogy az egész magyar futball felértékelődik. Vagyis azok, akik most még csak a futballakadémiákon vannak, az eddigiekhez képest már egy egész más helyzetben kerülnek ki az európai piacra. Ez meghúzhatja a futballipart is.

A legfontosabb az lenne, hogy a szurkolók szemében értékelődjön fel hosszú távon is. Ha ennek klubszinten is lesz hatása, az lenne a legnagyobb eredmény. Tévedés ugyanakkor azt hinni, hogy az emberek csak akkor járnak ki meccsekre, ha mondjuk Barcelona-szintű játékot látnak. A foci a legprofibb szórakoztatóiparhoz tartozik, cirkusz. Alapvetően a közösségi élmény működteti, persze színvonal és eredmények is kellenek, de az emberek alapjában véve azért járnak futballmeccsekre, mert közösséghez szeretnének tartozni. Ha ezt a klubok ki akarják és ki tudják szolgálni, tömegek mehetnek szurkolni és annak később lehet gazdasági eredménye is. Ez nagy lépés lenne az önfenntartás irányába. Tudjuk jól, hogy Európában hatalmas összegek mozognak a futballban és egy BL-főtáblás, vagy egy Európa Liga-csoportkörös szerepléssel egy csapat és egy stadion több éves fenntartási költségét meg lehet keresni.”

A gyerekek is lelkesebbek

A Mészöly Focisuliban jelenleg 450 gyerekkel foglalkoznak verseny szinten és még ugyanennyivel iskolai körülmények között. Mivel jelenleg holtszezon van a suliban a vakáció miatt, nem tapasztalták, hogy nagyobb lenne a korábbinál az érdeklődés, de szeptembertől erre számítanak. Újvári Gábor a focisuli szakmai vezetője azt mondta: azt már most is érzik, hogy a focizó gyerekek sokkal lelkesebbek.

„Magyarországon nagyon kevés gyerek sportol iskolán kívül rendszeresen, 100 gyerekből, mindössze kilenc – mondta Újvári Gábor. – Van tehát hova fejlődni és arra számítunk, hogy szeptemberben, amikor sportágat kell választani, a szülők és a gyerekek is motiváltabbak lesznek a focival kapcsolatban az Eb-élmények miatt. Ennek azért is van reális esélye, mert már most is az összes sportolónak ötven százaléka focista, tehát az eddigi eredményektől függetlenül is messze ez volt eddig is a legnépszerűbb sportág. Van egy olyan sztereotípia, hogy egy olimpiai győzelem szinte tereli a gyerekeket egy sportág irányába, ez főleg rövid távon igaz, de hogy menyire valóságos nem tudom, hiszen hasonló élményt a foci kapcsán nem éltünk át eddig. Bizakodva várjuk a szeptembert.”

A sportpszichológus szerint az Eb eufóriájának hatásai ilyen módon is beszivároghatnak a hétköznapi életbe. Lénárt Ágota azt mondta az ilyen élmények hatására az emberek életébe jobban beleivódik a sport, annak erkölcsi és pedagógiai tartalma is, de akár az is, hogy értelmét látja egy szülő, vagy a gyerek annak, hogy focizni kezdjen. Ha világsztárok között láthatnak jól futballozni magyar sportolókat, az egy könnyen érthető üzenet, ha dolgozol eleget és ez a célod, eljuthatsz a legjobbak közé. Az ilyen élmények és sikerek, főleg a csapatsportoknál mindig jót tesznek az utánpótlásnak.

Életpálya és motiváció

Dénes Ferencnek az a véleménye, hogy az egészség, esztétikai szempontok erősebb motivációt jelentenek abban, hogy széles körben sportolni kezdjenek az emberek. Szerinte ennek hosszú távú hatása abban lehet, hogy a szülők másként kezdenek gondolkodni a focistákról és a focikarrierről. Ha van olyan tapasztalatuk, hogy a futballisták komolyan veszik az eredményeket, esélyük van az európai élvonalhoz tartozni, akkor könnyebben irányítják erre az útra a tehetséges gyerekeiket.

„Ha potenciálisan valaki akkora tehetség, mint Dzsudzsák Balázs és azt látják, hogy ez egy vonzó, példaértékű életpálya, akkor mondjuk nem beszélik le a lelkes gyereküket azzal, hogy jobban jár, ha mondjuk jogász lesz, hanem támogatják és nem vesznek el ezek a tehetségek. Innentől fogva lesz érdemi jelentősége az akadémiáknak, mert ha a magyar foci felértékelődik, nagyobb esély lesz arra, hogy a fiatal tehetségek a világ számos pontján csapatra találjanak. Franciaországból egy évben 700, Brazíliából közel ezer labdarúgó indul el a világ különböző tájaira focizni, van tehát perspektíva, hogy hova lehet fejlődni.”

Két büszke magyar szurkoló dala is tarolt az Eb alatt. Ellenrieder Peti és Kovács Dani, Hajrá Magyarország! szerzeményét a pótselejtező sikeres meccsei inspirálták és az elmúlt három hétben ezt is közel félmillióan tekintették meg. Így látta a pszichológus a foci- és Eb-őrületet "A szurkolás nem megosztó, egy közösen átélhető siker, mindig közelebb hozza egymáshoz az embereket – mondta Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének docense. – Erre rásegít még az is, hogy egy ilyen sportesemény körül nagyon jól kitalált marketing gépezet működik, aminek célja, hogy minél több embert magával ragadjon és kövesse az eseményeket. A magyar csapat körüli eufória és fociláz pedig azért eredményezett egy méginkább felfokozott lelkiállapotot, mert évtizedek óta benne élt ennek a nemzetnek a közös emlékezetében a dicső múlt, mégsem tudtuk megmutatni, hogy focinemzet vagyunk.”

Lénárt Ágota azt mondta: a fizikai és a mentális felkészülés együtt adja meg a jó eredményt ezt bizonyította be a válogatott és nagyon fel is hívta erre a figyelmet, amiből talán más sportágak is profitálhatnak majd a jövőben. Jól kezelték a helyzeteket, nem szálltak el az első sikernél, megmaradt a döntésképességük, visszafogottan nyilatkoztak, mégis bíztak magukban és meccsről meccsre meg volt bennük az elszántság, a tűz, a bátorság és a motiváció az éles helyzetekben is. A sportolók többségének erőt ad a szurkolás és az, ha érzik mögöttük áll a közönség. Ez persze egyénfüggő, vannak olyanok is akiket éppen nyomaszt és elvárásnak érzik az ilyen fajta lelkesedést. ők ezt ugyanúgy kizárják a felkészülési és versenyidőszakban, mint a negatív kritikákat és csak a verseny után tájékozódnak erről. Ez azonban a ritkább. A szociálpszichológia társas támasznak hívja ezt a jelenséget és nemcsak a sportra igaz, hogy ez a fajta, lelkesítő egység javítja az eredményességet. Nem véletlenül beszéltek mindenütt Dzsudzsák Balázsék arról, hogy mennyi erőt merítenek a szurkolók lelkesedéséből, és hogy ez a játékban is számít. -->